
Horst Seehofer pártjának kudarcát az egész német politikai élet megérzi
Fotó: Facebook/Horst Seehofer
A Bajorországot 1962 óta vezető Keresztényszociális Unió az elmúlt vasárnapi választásokon először veszítette el kormányzó többségét. Szakértők szerint a vereség előre vetíti mindkét németországi kormányzópárt biztos erózióját, amelyek nem tudtak érdembeli választ adni az embereket foglalkoztató kérdésekre.
2018. október 19., 15:072018. október 19., 15:07
2018. október 19., 15:082018. október 19., 15:08
Nemcsak Bajorországban, hanem szerte Németországban nagy visszhangot keltett a bajorországi tartományi választás eredménye, amely megmutatta a kormányzó párt drasztikus erózióját. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 37,2 százalékával ugyan az első helyen végzett, de támogatottsága 10,4 százalékponttal visszaesett az előző, 2013-ban tartott törvényhozási választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, a párt így elveszítette az abszolút többséget a tartományi gyűlésben és koalícióra kényszerül. Mint ismeretes, országosan a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (CSU) pártszövetsége kormányoz, bajor tartományi szinten azonban a szociáldemokraták az ötödik helyen végeztek.
Elemzők szerint jó ideje már a levegőben volt a két nagy kormányzópárt várható kudarca, miután az országot leginkább foglalkoztató migránskérdésre egyik politikai alakulat sem volt képes megnyugtató választ adni. Érdekes módon a Bajorországot 1962 óta vezető kereszténydemokraták olyan körülmények között veszítették el népszerűségüket, hogy a Németország ipari fellegváraként ismert Bajorországban az elmúlt időszakban szárnyalt a gazdaság, a munkanélküliségi ráta szinte alig mérhető. Magyarán,
Angela Merkel német kancellár hétfőn úgy fogalmazott, Bajorországban nagyon jó a gazdasági helyzet, és szinte mindenütt megközelítették vagy el is érték a teljes foglalkoztatottságot, de „ez nem elég az embereknek, ha nincs meg a bizalom a politikai szereplőkben”. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány – a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója – munkájának eredményeit sem sikerült kellőképpen megismertetni, ezért a bajorországi választás tanulsága számára az, hogy nagyobb erővel kell dolgoznia a kormány iránti bizalomért és azért, hogy az eredmények „láthatóvá váljanak”.
A német lapok is nagy teret szenteltek a bajor választásnak. A legnagyobb példányszámú országos lap, a Bild szerint az eredmény kőkemény csapás a CSU-nak, és megmutatja, hogy „megbukott a stratégiája, ha egyáltalán volt neki”, mert „egyenlő arányban veszített szavazókat középen és a jobbszélen”, a Zöldek, illetve a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) javára. Azonban a CSU továbbra is kormányozhat Bajorországban, és veszteségei kisebbek a vártnál. Az SPD-re viszont „már ellenzékben sincs igazán szükség” Bajorországban – tette hozzá a Bild, kiemelve, hogy „a Zöldek az új vörösök”, a baloldali irányultságú ökopárt vette át a szociáldemokraták szerepét. A lap szerint a helyi, tartományi választás azt is megmutatja, hogy a szövetségi szinten tavasszal alakított nagykoalíció – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD közös kormánya – a szociáldemokraták „sírja”lett. Ezért nyugtalan idők következhetnek az SPD vezetésében.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap szerint
A párt elnöke, Horst Seehofer „nem kevésbé megosztó, mint Merkel”, az AfD előretörésének megakadályozását célzó tevékenysége „elidegenítette”és a Zöldekhez, illetve a Szabad Választókhoz (Freie Wähler) taszította a politikáján felháborodó egykori CSU-s szavazókat, és az AfD-hez terelte mindazokat, akik „csalódottak, amiért a kemény szavakat és követeléseket nem követték még keményebb tettek”–írja a német lap. Az SPD-vel kapcsolatban hozzátették: lehangoló eredményük azt mutatja, hogy a szövetségi kormány tagjainak valamennyi tartományban, mindenütt meg kell fizetniük azokért a kompromisszumokért, amelyeket népszerűtlen koalíciójuk fenntartása megkövetel.
A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy a CSU választási eredményének „bomlasztó”hatása van az egész német pártrendszerre. A CSU és a testvérpárt, a CDU viszonya a menekültpolitika körüli viszályok miatt „mérgező kapcsolat”lett, az pedig, hogy az SPD nem tudott profitálni konfliktusukból, jelzi, hogy „a bajorországi eredmény a berlini nagykoalíció elleni szavazás”volt.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a CSU „történelmi vereséget szenvedett”. A párt vezetői úgy gondolták, hogy az Angela Merkel elleni támadásokkal és a durva retorikával kifogják a szelet az AfD vitorlájából, de ez a stratégia már a tavalyi szövetségi választáson megbukott, most pedig még „liberális törzsszavazókat”is elveszítettek. Ezért is megrázó az SPD szereplése – tette hozzá a müncheni lap, kiemelve, hogy a szociáldemokraták jelentéktelenné váltak Bajorországban.
Kiss J. János budapesti Németország-szakértő szerint azáltal, hogy Bajorországnak a CSU-val ilyen jól megy gazdaságilag, megnövekedett a tartomány vonzereje. És ebben a vonatkozásban nemcsak a nemzetközi migrációról van szó, hanem a belső migrációról is, ami szintén a veszte lehet.
Ennek következményeként lényegében megváltozott az a tradicionális homogén bajor társadalom, amelyben a vallási felekezeti tényező is nagy szerepet játszott. Bajorország lakossága sokkal modernebb, jóval szekularizáltabb lett, sokkal inkább „össznémet módon”gondolkozik, mint a tulajdonképpeni „őshonos”bajor lakosság. A tartományba újonnan érkezettek sem a hagyományos bajor társadalommal, sem a CSU korább, több évtizedes vezetésével nem tudnak kellően azonosulni.
A bajor választási kampányban a migráció kérdése közvetlenül nem állt a középpontban. A szakértő szerint ugyanakkor a CSU hitelességére a kampányban hatással volt, hogy a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt megjelenésével először igyekezett erőteljesen jobbra húzni, főként azzal a céllal, hogy az AfD-re szavazókat vissza tudja szerezni. Ettől azonban később visszalépett és visszatért az általa képviselt korábbi hagyományos jobbközép vonalra.
A bajor tartományi választások igazi győztesének a szakértő a Zöldeket nevezte. Ennek legfőbb okaként említette, hogy ők még nem voltak hatalmon a tartományban, továbbá, hogy elsősorban a klímapolitikai célok, valamint a dízel-botrány miatt a környezetvédelmi kérdések felértékelődtek. A szakértő a legvalószínűbbnek azt nevezte, hogy a választások nyomán Bajorországban a CSU és a belőle korábban kivált, ugyancsak konzervatív Szabad Választók pártja alakít koalíciós kormányt. Amennyiben viszont a tartományi választások következő helyszínén, Hessenben is folytatódna a bajorországi trend és a szavazás a helyi CDU visszaesésével járna, az
Ennek kapcsán a szakértő utalt arra is, hogy a szociáldemokraták 2019-ben rendkívüli kongresszust tartanak, és a tagság szavazni fog a nagykoalíció folytatásáról. A pártban pedig egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek szerint a nagykoalícióban maradás az SPD végét jelentené.
Kiss J. László utalt arra is, hogy a kereszténydemokrata CDU-ban tulajdonképpen már az Angela Merkel utáni korszakra való átmenetet készítik elő. Emlékeztetett a közelmúltban történt frakcióelnök-választásra, amelyen a kancellár bizalmasa 13 év után vereséget szenvedett. A CDU decemberi elnökválasztási kongresszusán a pártot vezető kancellárnak már két-három kihívója van. A szakértő szerint a konzervatívok nem akarják, hogy hirtelen, drámai módon történjenek a dolgok, hanem fokozatosan készítik elő az utódlást.
Választási eredmények számokban
A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).
A CSU a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jelzett 33-35 százaléknál, de 10,4 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék óta. A Zöldek a szavazatok 17,5 százalékát gyűjtötték össze, ez több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak. Főleg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetekben is szereztek mandátumot. A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végeztek a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására. A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. A CSU-tól és testvérpártjától, az Angela Merkel kancellár vezette – csak Bajorországon kívül működő – Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt így a 16 német tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Az SPD az ötödik helyen végzett, a szavazatok 9,7 százalékával, ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak. A Landtagból 2013-ban kiesett FDP éppen csak átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5,1 százalékkal a hatodik helyen végzett. A tartományi gyűlésnek az eddigi 180 helyett 205 tagja lesz. A CSU frakciójához 85 képviselő tartozik, a Zöldek képviselőcsoportja 38 tagból áll, a Szabad Választóknak 27, az AfD-nek és az SPD-nek egyaránt 22, az FDP-nek 11 mandátum jut. A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,4 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.
A bajor tartományi alkotmány alapján az öt évre megválasztott új Landtagnak legkésőbb a választás utáni 22. napon, vagyis november 5-én meg kell alakulnia, és működésének első hetében miniszterelnök-választást kell tartania. Az új bajor kormány így legkorábban november 12-én alakulhat meg.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!