Csomortányi István szerint a legnagyobb gond az erdélyi magyarok kiábrándultsága a politikából
Fotó: Facebook/Csomortányi István
Elégedetlen az Erdélyi Magyar Szövetség az RMDSZ-szel kötött választási megállapodással, amiből meglátásuk szerint semmi nem teljesült, ezért a június 9-ei választások után az EMSZ országos testületeitől függ, mi lesz a folytatással. Csomortányi István, az EMSZ kampányfőnöke szerint a választások legnagyobb gondja az, hogy a mintegy 850 ezer erdélyi magyar szavazó fele a közelébe sem megy a szavazófülkéknek.
2024. június 05., 22:362024. június 05., 22:36
2024. június 06., 10:482024. június 06., 10:48
– A helyhatósági és az EP-választások kampányának utolsó napjait éljük. Hogyan tekint vissza az elmúlt hetekre? Mennyire sikerült megszólítani szavazótáborukat?
– Nem voltak egyszerűek az elmúlt hetek, hiszen a helyi választások esetében településenként is hatalmas a tét. Nem beszélek mellé, a helyzet az, hogy ahhoz képest, hogy mekkora egy polgármester fizetése, ezt a munkát döntően két esetben szokták vállalni. Az első a szerencsés eset, amikor az elöljáró szereti a települését és valójában áldozatot vállal, mert egy nettó hat-hétezer lejes fizetésért megszámlálhatatlan anyagi és egyéb felelősséget vesz a nyakába. A másik eset a gyakoribb, amikor a polgármesterség valójában üzlet, az anyagi haszonszerzés eszköze.
És ez sajnos nem csupán a községi szintre, de a megyeire is vonatkozik. Meg kell mondanom, közel húszéves kampányszervezési tapasztalattal a hátam mögött is elkeserít az, ami ma Erdélyben zajlik. Sajnos lassan minden eszköz elfogadhatóvá vált, csak hogy egyesek a hatalmukat megtarthassák. A gátlástalan kampány terei lettek az iskoláink, a templomaink, a civil rendezvények és ma már az is teljesen elfogadott, hogy egyesek a politikai versenytársukat a sajtóból is megpróbálják kiszorítani, lásd a Bihar megyei helyzetet. Mégis azt gondolom, hogy minden anyagi nehézség ellenére üzeneteink eljutottak a választókhoz, hiszen jók és felkészültek a jelöltjeink és vannak azért olyan közösségek, amelyek merik hallatni a hangjukat és nem ijednek meg egy-egy önkényeskedő elöljárótól.
– Egyes vélemények szerint az erdélyi magyar közösség legnagyobb ellensége a közöny, sokan elfordultak a politikától és a közélettől. Miben látja ennek az okát?
– Az ok egyáltalán nem bonyolult. A politikusoknak nem kellene választásról választásra hazug kampányígéretek sokaságával bombázni a polgárokat, mert sokan vannak azok, akik nem felejtenek. A számos beteljesítetlen ígéret csalódottságot és közönyt okoz. Itt is egyenesen kell beszélni: az erdélyi vezető politikai osztály négy évről négy évre csupán a maga túléléséért küzd és semmilyen komolyan vehető jövőképet nem képes a választók felé kommunikálni. Valójában a legfontosabb erdélyi magyar kampányüzenet harminc éve csupán annyi, hogy el kell érni az 5%-ot. Szinte minden, amit a bűvös bejutási küszöb újbóli átlépése után meg kellene valósítani az oly hangosan sulykolt ígéretekből, a következő kampányidőszak indulásáig villámgyorsan a feledés és elhallgatás homályába zuhan.
Nincsen a mi hazai közpénzünkből fenntartott önálló egyetemünk (igaz egyesek már azt is megmagyarázzák, hogy az nem is lenne hasznos), a MOGYE ügye körül is csak mély hallgatás van, továbbra is üldözik a jelképeinket, egy évtizede semmilyen lépést nem tettünk előre nyelvhasználati jogaink bővítéséért, vagy legalább a meglévők érvényesítéséért, ezek helyett azonban van számos korrupt és rosszul működő önkormányzatunk és az azokat vezető basáskodó elöljárók. Csoda-e, ha a mintegy 850 ezer erdélyi magyar szavazó fele a közelébe sem megy a szavazófülkéknek?
Az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke úgy látja, üzeneteik eljutottak a választókhoz
Fotó: Facebook/Csomortányi István
– Más-más élethelyzetekkel találkozunk Erdélyben. Székelyföldön a legkönnyebb a magyar pártok megmérettetése, ahol rendszerint csak magyar-magyar versenytől kell tartani. Ezzel szemben a vegyes lakosságú és a szórványvidékeken nehezebb boldogulni. Hogyan reagált a különböző helyzetekre idei kampányában az Erdélyi Magyar Szövetség?
– Egyrészt meggyőződésem, hogy az önkormányzati szintű magyar-magyar versenytől tömbterületeken egyáltalán nem kell tartani. Ez nem valamilyen szükséges rossz, hanem inkább közösségeink legfontosabb önvédelmi eszköze az alkalmatlan helyi vezetők leváltására. És ez gyakran a szórványon belül is érvényes. Mi azt tettük, amit négy évvel korábban is, azokon a stratégiai helyszíneken, ahol két magyar párt jelenléte a magyar jelöltek vereségét hozhatná, még akkor sem állítottunk jelöltet, ha egyébként sok mindenben nem is tudunk azonosulni az ily módon kedvezményezett személy programjával, vagy korábbi tevékenységével. Nincs az EMSZ-nek jelöltje Marosvásárhely, Szatmárnémeti polgármesteri illetve Maros és Szatmár megyék tanácselnöki tisztségeire. Továbbá, ahogyan négy éve, most sem állítottunk tanácsosi listát a Máramaros és Brassó megyei tanácsok esetében, ahol az RMDSZ négy éve veszítette el jelenlétét. Sajnos a felsoroltakra az egy szem Brassó megyei Apáca községet leszámítva a másik magyar párt részéről nem kaptunk viszonzást.
– Az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében az EMSZ is támogatja a közös európai parlamenti választási kampányt. Mennyire sikeres ez az együttműködés?
– Az, hogy mennyire sikeres az együttműködésünk, majd június 9-e után tudjuk megmondani. Fontos tudni, hogy
tehát itt sem a szervezeti hasznot néztük a vonatkozó döntés meghozatalakor. Éppen ezért furcsa az számomra, hogy a másik párt részéről semmilyen kampányeseményre nem igényelték a megjelenését, hiszen ez elsősorban számukra lett volna hasznos.
– Az elmúlt években Bihar megyében durvult el leginkább a viszony a két politikai szervezet között. Önöket azzal vádolják, hogy a Nemzeti Liberális Párt helyi szekértolói lettek. Milyen esélyt lát az újbóli magyar-magyar együttműködésre Nagyváradon és a megyében?
– Izgalmas kérdés, hogy ki kinek a szekértolója, főként Biharban, ahol a kampány elmúlt hetei világosan megmutatták, milyen szerves és egyébként rendellenes együttműködés létezik a helyi PSD, USR és RMDSZ között. Illetve azt is érdemes tudni, hogy az RMDSZ megyei vezetésének számos próbálkozása volt már az elmúlt időszakban arra, hogy rendezzék az egyébként önkezűleg elrontott viszonyukat a megyét vezető liberálisokkal, sikerrel azonban nem jártak. Ehhez adódik hozzá, hogy ezzel párhuzamosan az EMSZ működőképes párbeszédet alakított ki a megyei és nagyváradi vezetéssel, és ez a helyzet rettenetesen zavaró azoknak, akik nem csupán a magyar szavazókat kezelik monopóliumként, hanem a román pártokkal való kapcsolattartást is. Itt is
És akkor ezzel egyidőben az RMDSZ bukaresti partnerválasztási gyakorlatát már részletesebben nem is hoznám fel. Ami azonban a Körös-parti magyar-magyar együttműködést illeti, nem vagyunk túl jó helyzetben, hiszen elég nehéz mit kezdeni azzal a helyi RMDSZ-szel, melynek megyei ügyvezető elnöke nemrégiben kártevő rovarokhoz hasonlította az EMSZ támogatóit, illetve amelynek parlamenti képviselői és polgármesterei hivatalos levélben kérték a másik magyar párt kiszorítását a helyi sajtóból, hogy a korrupciós ügyeikről már ne is beszéljek.
– Több erdélyi magyar liberális közéleti személy megkérdőjelezi az etnikai alapú politizálás szükségességét Erdélyben. Mi erről a vitáról a véleménye?
– A képlet egyszerű. Az erdélyi és a nemzetközi liberális elit között nincsen különbség. Ami Nyugaton a nemzetállamok eltörlését jelenti, az nálunk az etnikai szavazás megszüntetését.
Kommunista elődeik még csak nyelvi, nemzeti, felekezeti identitásától, illetve a szülőföldhöz és társadalmi gyökereihez való kötődéseitől akarta megcsupaszítani az egyént, jelenkori kollégáik ennél már tovább mennek és ennek következménye a genderőrület. Ez zajlik Erdélyben is és ennek része az etnikai alapú politikai identitás szétrombolása is. Azt nem tudom, hogy ezek az erdélyi emberek a tudatosság milyen állapotában teszik, amit tesznek, azt viszont meggyőződéssel vallom, hogy a mi jelenkori kommunistáink nemzetközi munkájának célja ugyanaz, mint elődeiké, jelesül a valamikor az önvédelem és önszerveződés képességével rendelkező közösségeink kiszolgáltatott egyének egymáshoz való kötődés és identitás nélküli egyénhalmazzá alakítása.
– Hogyan tekintenek a következő választások elé, amikor parlamenti és szenátusi képviselőket, valamint államfőt választ az ország?
– Aggodalommal. A két erdélyi magyar párt az év elején kötött egy megállapodást, mely értékként definiálta a politikai pluralizmust, a helyi versenyt, az országos együttműködést és a tisztességes, méltányos politikai kommunikációt. Ehhez képest
egyoldalúan nyilvánították semmisnek a helyi koalíciók megkötésének lehetőségét, majd az önkormányzati jelöltállítás időszakában meg kellett tapasztalnunk a fenyegetésekkel és zsarolásokkal kicsikart helyi „összefogásokat”, nem egy helyen a negatív kampányt és a sajtó befolyásolását. A magam részéről én úgy értékelem, hogy az RMDSZ a tavaszi megállapodást felrúgta és emiatt a választásokat követően az EMSZ országos testületeinek össze kell ülniük annak eldöntésére, hogy mi történjen az év második felében.
A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.
Bihar megyében és Nagyváradon ugyan jelentős arányban van jelen a magyar közösség, azonban arra nem esélyes, hogy megszerezze a megyei közgyűlés, illetve a megyeszékhely vezetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!