Vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport
Fotó: Hagyományok Háza
A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora augusztus harmadik hetében Vajdaszentiványba látogat. A zenei összeállításban a szerkesztő falusi vonós bandák felvételeiből válogat a Felső-Maros vidékéről.
2023. augusztus 09., 22:012023. augusztus 09., 22:01
Vajdaszentivány az erdélyi Mezőség és Maros mente határán fekszik, a Lúc-patak jobb partján. A középkor elején a településen székeltek Erdély legfőbb tisztségviselői, a vajdák, a község középkori eredetű templomának kriptájában pedig az egykori birtokosok, a Bethlenek nyugszanak.
Utolsó lakója, Melanie Georgina Huberta Josefa Antonia, Zics és Vásonykő grófnője, akit a helyiek csak „Bébi néninek” becéztek, 1949-ig élt a kastélyban. A XX. század első felében számos bált és összejövetelt szervezett otthonában. A második világháború után az épületet sok más erdélyi kastéllyal együtt államosították, a szocializmus bukását követően pedig a Zichy-család sikerrel visszaigényelte. A patinás épületet felújították; jelenleg kulturális központként szolgálja a község lakóit.
A Zichy kastélyt a Zichy-család sikerrel visszaigényelte és felújította .
Fotó: Hagyományok Háza
Vajdaszentivány népi táncéletéről az első tudósítást egy erdélyi nemesember, bizonyos Szentiváni Mihály leírásából ismerjük, aki 1837-ben járta körbe – tudományos céllal – Erdély falvait. Utazásai során meghívták egy vajdaszentiványi lakodalomba, ahol megbecsült vendégként a legelőkelőbb helyre, a muzsikus mellé ültették. A helyiek mulatozását végignézve megjegyezte, hogy „mindkét nemen gyakor volt a forgás”, azaz
Itt és a szomszédos falvakban a közös munkán kívül a rendszeres vasárnapi táncot is „kalákának” nevezték. Nyári időszakban szabadtéren vagy csűrben, télen külön táncteremben tartották a mulatságot, amely rendszerint vasárnap délután kettő órakor vette kezdetét, és akár másnap reggelig is eltartott. Vajdaszentivány egykor jelentős zenészközpontnak számított, volt időszak, amikor három-négy zenekar is működött a községben. A szentiványi muzsikusok így nem csak a helyi, hanem környékbeli falvak, – mint Gernyeszeg, Körtefája vagy Magyaró – zenei igényeit is ellátták.
ez utóbbit az XX. század derekán váltotta fel a ma is használatos nagybőgő. Ehhez csatlakozott a cimbalom, amelynek régebben használt hordozható változatát ugyancsak kiszorította a több húrral felszerelt, pedálos nagycimbalom.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!