Vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport
Fotó: Hagyományok Háza
A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora augusztus harmadik hetében Vajdaszentiványba látogat. A zenei összeállításban a szerkesztő falusi vonós bandák felvételeiből válogat a Felső-Maros vidékéről.
2023. augusztus 09., 22:012023. augusztus 09., 22:01
Vajdaszentivány az erdélyi Mezőség és Maros mente határán fekszik, a Lúc-patak jobb partján. A középkor elején a településen székeltek Erdély legfőbb tisztségviselői, a vajdák, a község középkori eredetű templomának kriptájában pedig az egykori birtokosok, a Bethlenek nyugszanak.
Utolsó lakója, Melanie Georgina Huberta Josefa Antonia, Zics és Vásonykő grófnője, akit a helyiek csak „Bébi néninek” becéztek, 1949-ig élt a kastélyban. A XX. század első felében számos bált és összejövetelt szervezett otthonában. A második világháború után az épületet sok más erdélyi kastéllyal együtt államosították, a szocializmus bukását követően pedig a Zichy-család sikerrel visszaigényelte. A patinás épületet felújították; jelenleg kulturális központként szolgálja a község lakóit.
A Zichy kastélyt a Zichy-család sikerrel visszaigényelte és felújította .
Fotó: Hagyományok Háza
Vajdaszentivány népi táncéletéről az első tudósítást egy erdélyi nemesember, bizonyos Szentiváni Mihály leírásából ismerjük, aki 1837-ben járta körbe – tudományos céllal – Erdély falvait. Utazásai során meghívták egy vajdaszentiványi lakodalomba, ahol megbecsült vendégként a legelőkelőbb helyre, a muzsikus mellé ültették. A helyiek mulatozását végignézve megjegyezte, hogy „mindkét nemen gyakor volt a forgás”, azaz
Itt és a szomszédos falvakban a közös munkán kívül a rendszeres vasárnapi táncot is „kalákának” nevezték. Nyári időszakban szabadtéren vagy csűrben, télen külön táncteremben tartották a mulatságot, amely rendszerint vasárnap délután kettő órakor vette kezdetét, és akár másnap reggelig is eltartott. Vajdaszentivány egykor jelentős zenészközpontnak számított, volt időszak, amikor három-négy zenekar is működött a községben. A szentiványi muzsikusok így nem csak a helyi, hanem környékbeli falvak, – mint Gernyeszeg, Körtefája vagy Magyaró – zenei igényeit is ellátták.
ez utóbbit az XX. század derekán váltotta fel a ma is használatos nagybőgő. Ehhez csatlakozott a cimbalom, amelynek régebben használt hordozható változatát ugyancsak kiszorította a több húrral felszerelt, pedálos nagycimbalom.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!