
Vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport
Fotó: Hagyományok Háza
A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora augusztus harmadik hetében Vajdaszentiványba látogat. A zenei összeállításban a szerkesztő falusi vonós bandák felvételeiből válogat a Felső-Maros vidékéről.
2023. augusztus 09., 22:012023. augusztus 09., 22:01
Vajdaszentivány az erdélyi Mezőség és Maros mente határán fekszik, a Lúc-patak jobb partján. A középkor elején a településen székeltek Erdély legfőbb tisztségviselői, a vajdák, a község középkori eredetű templomának kriptájában pedig az egykori birtokosok, a Bethlenek nyugszanak.
Utolsó lakója, Melanie Georgina Huberta Josefa Antonia, Zics és Vásonykő grófnője, akit a helyiek csak „Bébi néninek” becéztek, 1949-ig élt a kastélyban. A XX. század első felében számos bált és összejövetelt szervezett otthonában. A második világháború után az épületet sok más erdélyi kastéllyal együtt államosították, a szocializmus bukását követően pedig a Zichy-család sikerrel visszaigényelte. A patinás épületet felújították; jelenleg kulturális központként szolgálja a község lakóit.
A Zichy kastélyt a Zichy-család sikerrel visszaigényelte és felújította .
Fotó: Hagyományok Háza
Vajdaszentivány népi táncéletéről az első tudósítást egy erdélyi nemesember, bizonyos Szentiváni Mihály leírásából ismerjük, aki 1837-ben járta körbe – tudományos céllal – Erdély falvait. Utazásai során meghívták egy vajdaszentiványi lakodalomba, ahol megbecsült vendégként a legelőkelőbb helyre, a muzsikus mellé ültették. A helyiek mulatozását végignézve megjegyezte, hogy „mindkét nemen gyakor volt a forgás”, azaz
Itt és a szomszédos falvakban a közös munkán kívül a rendszeres vasárnapi táncot is „kalákának” nevezték. Nyári időszakban szabadtéren vagy csűrben, télen külön táncteremben tartották a mulatságot, amely rendszerint vasárnap délután kettő órakor vette kezdetét, és akár másnap reggelig is eltartott. Vajdaszentivány egykor jelentős zenészközpontnak számított, volt időszak, amikor három-négy zenekar is működött a községben. A szentiványi muzsikusok így nem csak a helyi, hanem környékbeli falvak, – mint Gernyeszeg, Körtefája vagy Magyaró – zenei igényeit is ellátták.
ez utóbbit az XX. század derekán váltotta fel a ma is használatos nagybőgő. Ehhez csatlakozott a cimbalom, amelynek régebben használt hordozható változatát ugyancsak kiszorította a több húrral felszerelt, pedálos nagycimbalom.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!