Az MCC előadói szerint a bevándorlás összetett kihívásai még viszonylag ismeretlenek Románia számára
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Romániát és Európát érintő kulcskérdésekről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű eseménysorozatának május 30-i különkiadása, amely a közelgő európai parlamenti választások tétje köré épült. Az MCC kolozsvári központjában lezajlott kerekasztal-beszélgetéseken hazai és nemzetközi előadók elemezték az ország schengeni csatlakozásával és a növekvő munkavállalói migrációval kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
2024. június 01., 16:272024. június 01., 16:27
Évek óta húzódik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának ügye, de a munkavállalói migráció kérdésének megoldását sem látni egyelőre. Ezt a két, aktualitásából nem veszítő kérdést járták körbe az MCC kolozsvári eseményén a meghívott szakértők. A Transylvania Lectures tematikus különkiadását Agnieszka Kolek, az MCC brüsszeli központjának kulturális kapcsolatokért felelős vezetője nyitotta meg.
Az első panelbeszélgetésen Yann Caspar jogász, újságíró, író, az MCC Európai Tanulmányok Műhely kutatója, dr. Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem Közgazdaság- és Politikatudományi Tanszékének adjunktusa, dr. Andrei Țăranu politológus, a Bukaresti Egyetem Politikatudományok Tanszékének oktatója osztotta meg gondolataikat dr. Máthé Réka Zsuzsánna, az MCC szenior kutatója moderálásával.
Legutóbb Ausztria vétója akadályozta meg a teljes csatlakozást, az EU külső határainak megfelelő védelmét állítva feltételként. Ralph Schoellhammer szerint a vétónak valójában belpolitikai háttere van Ausztriában: 2015 óta intuitív reakció a nyílt határok iránti ellenérzés, a kormány pedig nem akart szembemenni a közvéleménnyel. Az osztrák szakember szerint nem Románia ellen irányul az érzés, hanem általánosan az illegális bevándorlás ellen.
A politológus aggasztónak tartja, hogy az osztrákok belső harcai kihatnak az európai külpolitikára, hiszen a harminc évvel ezelőtti állapotokat idéző határok fenntartása csak tovább akadályozza a gazdaság fejlődését. A szakember szerint Románia és Bulgária másodrangú uniós tagoknak tűnnek ebben a helyzetben, a megoldáshoz azonban alkalmas politikára van szükség, ehhez pedig az átlagemberek szavazással tudnak hozzájárulni.
Sajnos a jelenlegi trend nem ad okot reményre a közeljövőben. Yann Caspar egyetértett azzal, hogy egyhamar nem lesz megoldása a Schengen-ügynek, hiszen folyamatosan zajlik a játszma a határok nyitása és zárása körül. A jogász hozzátette: jelenleg egy kamion 16-20 órát is eltölt a határokon, ez pedig gazdaságilag nem fenntartható, de biztonsági okok miatt okosan kell kezelni a határokat érintő döntéseket.
Az esemény második panelbeszélgetésén Lorenzo Bernasconi, a Machiavelli Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központ kutatója, dr. Toma Burean politológus, a BBTE Kommunikáció-, Közigazgatás- és Politikatudományi Karának oktatója és dr. Rácz Béla-Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa a bevándorlás kérdését vitatták meg. A beszélgetés moderátora Vargha Márk, az MCC Migrációkutató Intézetének vezető elemzője volt.
Főleg a magánszektor kéri a munkavállalói engedélyek számának növelését a jelentős munkaerőhiány miatt, a politikusok pedig inkább kerülik a témát a nyilvánosság előtt. A bevándorlók sok esetben kevesebb bért kapnak, nem megfelelőek a lakhatási körülményeik, és nem válthatnak munkakört a munkáltató beleegyezése nélkül. Rengeteg apró dolgon lehetne javítani, amelyek megkönnyítenék a beilleszkedésüket – tette hozzá a szakember.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
„A bevándorlás nem új jelenség, de az emberiség történetében még sosem volt ennyire népes a Föld, és az utazás is gyorsabb és egyszerűbb, mint valaha. Példátlan, amit tapasztalunk” – mondta el Lorenzo Bernasconi. Az olasz szakember saját tapasztalatait is megosztotta a hazájában munkát vállaló román állampolgárokról. Elmondta, a bevándorlók második generációját már nem lehet megkülönböztetni az olaszoktól, hiszen tökéletesen beszélik a nyelvet, egyetemre járnak, néhányan a parlamentbe is bejutottak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egyes kultúrák, főleg az afrikai országokból érkezők, nehezebben illeszkednek be a társadalomba.
Romániából az elmúlt évtizedekben a lakosság negyede emigrált, ami hatalmas gondokat okoz a rendszerben.
Például a nyugdíj- és egészségügyi rendszer is az aktív munkavállalóktól függ, és ha a munkaerő elhagyja az országot, komoly gondok jelentkeznek a rendszerben, amelyekre egyelőre nincsenek megoldások.
A bevándorlás összetett kihívásai még viszonylag ismeretlenek Románia számára, a nagymértékű immigráció azonban komoly hatással van gazdaságra és társadalomra. Egyelőre nem egyértelmű, hogy az országvezetés egyáltalán fontosnak tartja-e ennek a rétegnek az integrációját. A beszélgetésen a meghívottak rámutattak, hogy számos megválaszolatlan kérdés okoz feszültséget Európa-szerte, ezért elengedhetetlen, hogy állásponttól függetlenül valós viták alakuljanak ki a migráció kérdésében.
„Fontosnak tartjuk, hogy az MCC rendezvényein teret adjon a napjaink társadalmát mozgató, sőt akár megosztó kérdéseknek. A Transylvania Lectures beszélgetésein a szakemberek és az érdeklődő közönség egyaránt hozzászólhat a társadalmi, gazdasági, akadémiai témákhoz, és szabadon vitázhat róluk” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Hozzátette:
a schengeni csatlakozás és a bevándorló munkavállalók kérdését, az MCC pedig a jövőben is az ilyen találkozási pontok megteremtésére fog törekedni, áll az MCC szerkesztőségünkbe eljuttatott beszámolójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!