Az MCC előadói szerint a bevándorlás összetett kihívásai még viszonylag ismeretlenek Románia számára
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Romániát és Európát érintő kulcskérdésekről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű eseménysorozatának május 30-i különkiadása, amely a közelgő európai parlamenti választások tétje köré épült. Az MCC kolozsvári központjában lezajlott kerekasztal-beszélgetéseken hazai és nemzetközi előadók elemezték az ország schengeni csatlakozásával és a növekvő munkavállalói migrációval kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
2024. június 01., 16:272024. június 01., 16:27
Évek óta húzódik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának ügye, de a munkavállalói migráció kérdésének megoldását sem látni egyelőre. Ezt a két, aktualitásából nem veszítő kérdést járták körbe az MCC kolozsvári eseményén a meghívott szakértők. A Transylvania Lectures tematikus különkiadását Agnieszka Kolek, az MCC brüsszeli központjának kulturális kapcsolatokért felelős vezetője nyitotta meg.
Az első panelbeszélgetésen Yann Caspar jogász, újságíró, író, az MCC Európai Tanulmányok Műhely kutatója, dr. Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem Közgazdaság- és Politikatudományi Tanszékének adjunktusa, dr. Andrei Țăranu politológus, a Bukaresti Egyetem Politikatudományok Tanszékének oktatója osztotta meg gondolataikat dr. Máthé Réka Zsuzsánna, az MCC szenior kutatója moderálásával.
Legutóbb Ausztria vétója akadályozta meg a teljes csatlakozást, az EU külső határainak megfelelő védelmét állítva feltételként. Ralph Schoellhammer szerint a vétónak valójában belpolitikai háttere van Ausztriában: 2015 óta intuitív reakció a nyílt határok iránti ellenérzés, a kormány pedig nem akart szembemenni a közvéleménnyel. Az osztrák szakember szerint nem Románia ellen irányul az érzés, hanem általánosan az illegális bevándorlás ellen.
A politológus aggasztónak tartja, hogy az osztrákok belső harcai kihatnak az európai külpolitikára, hiszen a harminc évvel ezelőtti állapotokat idéző határok fenntartása csak tovább akadályozza a gazdaság fejlődését. A szakember szerint Románia és Bulgária másodrangú uniós tagoknak tűnnek ebben a helyzetben, a megoldáshoz azonban alkalmas politikára van szükség, ehhez pedig az átlagemberek szavazással tudnak hozzájárulni.
Sajnos a jelenlegi trend nem ad okot reményre a közeljövőben. Yann Caspar egyetértett azzal, hogy egyhamar nem lesz megoldása a Schengen-ügynek, hiszen folyamatosan zajlik a játszma a határok nyitása és zárása körül. A jogász hozzátette: jelenleg egy kamion 16-20 órát is eltölt a határokon, ez pedig gazdaságilag nem fenntartható, de biztonsági okok miatt okosan kell kezelni a határokat érintő döntéseket.
Az esemény második panelbeszélgetésén Lorenzo Bernasconi, a Machiavelli Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központ kutatója, dr. Toma Burean politológus, a BBTE Kommunikáció-, Közigazgatás- és Politikatudományi Karának oktatója és dr. Rácz Béla-Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa a bevándorlás kérdését vitatták meg. A beszélgetés moderátora Vargha Márk, az MCC Migrációkutató Intézetének vezető elemzője volt.
Főleg a magánszektor kéri a munkavállalói engedélyek számának növelését a jelentős munkaerőhiány miatt, a politikusok pedig inkább kerülik a témát a nyilvánosság előtt. A bevándorlók sok esetben kevesebb bért kapnak, nem megfelelőek a lakhatási körülményeik, és nem válthatnak munkakört a munkáltató beleegyezése nélkül. Rengeteg apró dolgon lehetne javítani, amelyek megkönnyítenék a beilleszkedésüket – tette hozzá a szakember.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
„A bevándorlás nem új jelenség, de az emberiség történetében még sosem volt ennyire népes a Föld, és az utazás is gyorsabb és egyszerűbb, mint valaha. Példátlan, amit tapasztalunk” – mondta el Lorenzo Bernasconi. Az olasz szakember saját tapasztalatait is megosztotta a hazájában munkát vállaló román állampolgárokról. Elmondta, a bevándorlók második generációját már nem lehet megkülönböztetni az olaszoktól, hiszen tökéletesen beszélik a nyelvet, egyetemre járnak, néhányan a parlamentbe is bejutottak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egyes kultúrák, főleg az afrikai országokból érkezők, nehezebben illeszkednek be a társadalomba.
Romániából az elmúlt évtizedekben a lakosság negyede emigrált, ami hatalmas gondokat okoz a rendszerben.
Például a nyugdíj- és egészségügyi rendszer is az aktív munkavállalóktól függ, és ha a munkaerő elhagyja az országot, komoly gondok jelentkeznek a rendszerben, amelyekre egyelőre nincsenek megoldások.
A bevándorlás összetett kihívásai még viszonylag ismeretlenek Románia számára, a nagymértékű immigráció azonban komoly hatással van gazdaságra és társadalomra. Egyelőre nem egyértelmű, hogy az országvezetés egyáltalán fontosnak tartja-e ennek a rétegnek az integrációját. A beszélgetésen a meghívottak rámutattak, hogy számos megválaszolatlan kérdés okoz feszültséget Európa-szerte, ezért elengedhetetlen, hogy állásponttól függetlenül valós viták alakuljanak ki a migráció kérdésében.
„Fontosnak tartjuk, hogy az MCC rendezvényein teret adjon a napjaink társadalmát mozgató, sőt akár megosztó kérdéseknek. A Transylvania Lectures beszélgetésein a szakemberek és az érdeklődő közönség egyaránt hozzászólhat a társadalmi, gazdasági, akadémiai témákhoz, és szabadon vitázhat róluk” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Hozzátette:
a schengeni csatlakozás és a bevándorló munkavállalók kérdését, az MCC pedig a jövőben is az ilyen találkozási pontok megteremtésére fog törekedni, áll az MCC szerkesztőségünkbe eljuttatott beszámolójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!