A Százéves cukrászda mai kínálata. A vendéglátóhelyet 1840-ben alapította Salis András cukrászmester
Fotó: Bede Laura
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe. A patinás falak nemcsak a reformkori polgári világ hangulatát őrzik, hanem ma is élő műhelyként működnek, ahol a tradíció a modern cukrászművészettel fonódik össze. Decemberi látogatásunk alkalmával „belekóstolunk” a Százéves Cukrászda nyújtotta egykori kávéházi miliőbe, és bevalljuk: magával ragadott.
2025. december 23., 18:522025. december 23., 18:52
2025. december 23., 18:582025. december 23., 18:58
Azonnal egy másik kor fogadja az embert, amikor belép a gyulai Százéves Cukrászda ajtaján. A sarokterem falán a kígyóját tálkájából etető Hygia homokkő domborműve őrködik az érkezők felett – emlékül arra az időre, amikor itt még nem sütemények illata, hanem gyógyszerek szaga lengte be a levegőt. Az 1801-es tűzvész után emelt ház ugyanis 1839-ig patikaként működött, mielőtt édesebb sorsot kapott volna.
Hygia homokkő domborműve köszönti a betérőket
Fotó: Bede Laura
A cukrászda története 1840-ben kezdődik, amikor Salis András cukrászmester megnyitja műhelyét a békési városban. Nem sejthette, hogy amit létrehoz, az később
A családi és mesterségbeli stafétabot aztán közel másfél évszázadon át adódott tovább: rokonok, özvegyek, segédek vitték tovább a hagyományt, egymásnak adva át az üzlet kulcsát és a recepteket. Reinhardt József, Kontúr Róza, Balaskó Béla, Lázár János és felesége, majd János Imre neve ma már szinte egybeforrt a hely történetével.
Gyula központjában, az Erkel tér sarkán várja az édesszájú vendégeket a Százéves Cukrászda
Fotó: Bede Laura
1952-ben kapta a ma is ismert nevét: Százéves Cukrászda. Ekkor már régen túl volt az első évszázadán, de a név találóan fejezte ki patináját. 1984-ben a város tulajdonába került, majd átfogó helyreállítás kezdődött. A cél az volt, hogy ne egyszerűen cukrászdát, hanem egy reformkori hangulatú szalont kapjon vissza Gyula – olyat, amely méltón őrzi az egykori kávéházi világ eleganciáját.
A szalonokban korhű, részben eredeti biedermeier bútorzat fogadja a vendégeket
Fotó: Bede Laura
A copf és empír stílusú elemekkel díszített épület ma is magán viseli a korai klasszicizmus jegyeit. A falakat díszítő festések, a boltozatok közepén feltárt falképtöredékek mind arról árulkodnak, hogy itt mindig is közösségi élet zajlott.
A sarokterem fali polcállványzata 1840-ből maradt fenn, aranyozott favázával, fedeles cukorkásüvegeivel és a régi edényeket őrző vitrines pulttal együtt.
A sarokterem fali polcállványzata 1840-ből maradt fenn
Fotó: Bede Laura
A cukrászda egyik igazi kincse egy hasábszekreterben elhelyezett, 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.
Az egykori cukrászműhelyben ugyanakkor ma múzeum működik: korabeli eszközöket, formákat, gépeket láthatunk, amelyek nemcsak a szakma történetéről mesélnek, hanem arról az időről is, amikor a sütemény még valódi ünnepnek számított.
Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona
Fotó: Bede Laura
A 2004-es és 2014-es felújításoknak köszönhetően a Százéves Cukrászda ma is a Dél-Alföld egyik legszebb ékköve. A történelmi falak között azonban nem nosztalgiaüzem zajlik: Balogh László és a Kézműves Cukrászat 2004 óta működteti a helyet, és gondoskodik arról, hogy a tradíció mellé kortárs minőség társuljon.
Nem mindennapi élmény egy csésze kávét, forró csokoládét vagy szálas teát kortyolgatni ott, ahol több mint 180 éve szolgálnak fel édességeket.
Fotó: Bede Laura
Ottjártunkkor bonbonokat és az ünnep előtti időszakban kihagyhatatlan szaloncukrokat kóstolgattunk, előbbiből 70 félét, utóbbiból 15 ízesítésűt kínál a cukrászda. Természetesen nem akartuk elmulasztani azt a lehetőséget sem, hogy Magyarország Tortáját megízleljük. Ugyanis a cukrászda története idén új fejezettel bővült:
Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.
A Magyar Cukrász Ipartestület a „Dobostorta 140” tematika jegyében hirdette meg az idei versenyt, Dobos C. József hungarikummá nyilvánított ikonikus remekműve, valamint a világhírű mester munkássága előtt tisztelegve. Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal éppen 140 évvel ezelőtt, 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek.
A DCJ Stílusgyakorlat fantázianevű torta elnyerte idén a Magyarország Tortája címet
Fotó: Bede Laura
A nevezőknek a dobostorta alapanyagaiból – tojásból, karamellizált cukorból, vajból, étcsokoládéból, vaníliából – kiindulva kellett új alkotást létrehozniuk, kiegészítve azt a Kárpát-medencében őshonos fűszerekkel, hungarikum pálinkák vagy a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáiból készült borokkal, őshonos magyar gyümölcsökkel.
Balogh Lászlóék a meggyre és a gyulai meggypálinkára építettek. A DCJ Stílusgyakorlat az eredeti dobostorta mesterének monogramját viseli, a „stílusgyakorlat” szó pedig arra utal, hogy egyszerre őrzi a klasszikus torta jellegét és lép túl rajta.
Mandulapraliné, nugát és grillázs adnak plusz textúrát, a meggypálinka pedig a gyümölcs aromáját emeli ki – az alkohol a készítés során elpárolog, így a torta a gyerekek számára is bátran fogyasztható.
Fotó: Bede Laura
„Teljes egészében az eredeti Dobostorta inspirált bennünket” – mondta korábban Balogh László, aki szerint a győzelem különösen azért értékes, mert vajkrémes torta eddig még sosem nyert a Magyarország Tortája versenyen. A díj nem az első elismerés a gyulai Kézműves Cukrászda életében:
Balogh László a cukrászda szempontjából, és már nyugdíjas cukrászmesterként is nagyon sokat jelent ez a siker. „Azt hiszem, felkerült a korona az elmúlt évek munkájára” – fogalmazott a Békés vármegyei hírlapnak.
Fotó: Bede Laura
A Százéves Cukrászda így ma egyszerre múzeum és élő műhely. A falak a reformkor polgári világáról mesélnek, a vitrinekben régi cukorkásüvegek őrzik a múltat, miközben a pultban megannyi finomság, köztük Magyarország Tortájának szeletei sorakoznak. Aki leül egy szelet süteménnyel az egyik biedermeier asztalhoz, valójában két időben van jelen: a 19. század kávéházi hangulatában és a 21. századi magyar cukrászat élvonalában. Ez a kettősség teszi igazán különlegessé Gyula patinás cukrászdáját – és talán ezért térnek vissza ide újra és újra a vendégek.
Aki egyszer Gyulán járt, könnyen megérti, miért tér vissza ide olyan sok romániai turista. December elején nekünk is lehetőségünk nyílt felfedezni Magyarország történelmi fürdővárosát, amely számos látnivalót és programlehetőséget kínál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!