A kúria a legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számít
Fotó: László Ildikó
Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A műemléképületben – ahol a költő a fehéregyházi csata előtti utolsó éjszakáját töltötte – a jövőben kiállításoknak és közösségi rendezvényeknek adnak helyet.
2026. május 25., 15:502026. május 25., 15:50
2026. május 25., 15:512026. május 25., 15:51
A székelyföldi város 18. századi udvarháza a román kormány Hívogató Románia elnevezésű műemlékrehabilitációs programjának részeként, a Kúriák Útja kulturális turistaútvonal egyik állomásaként újult meg.
Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a pünkösdvasárnap tartott avatóünnepségen úgy fogalmazott: a kúria azon épületek közé tartozik, amelyek „a közösség lelkének egy darabját őrzik”. Hangsúlyozta, hogy
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy az épület udvarán áll Petőfi Sándor legendás körtefája, ahonnan a költő utolsó, általunk ismert útjára indult. Mint fogalmazott: „nemzeti zarándokhely ez a kúria és udvara, valamint a körtefa, a mai naptól pedig még inkább az lesz”.
A kúria történetét Sándor Zsigmond Ibolya, a helyi Molnár István Múzeum vezetője ismertette. Elmondta: a régészeti leletek szerint a területen már a 15. században állt kőépület, amelynek helyén alakult ki a későbbi kúria.
A felújítás során restaurálták a falfreskókat és a mennyezetet, valamint láthatóvá tették az eredeti gerendázatot is. Sikerült megmenteni egy korabeli zongorát, három családi fotóalbumot és egy konyhai ebédlőszekrényt, amelyek szintén megtekinthetők az épületben. Az ünnepségen egy időkapszulát is elhelyeztek, amelybe a város diákjainak versei kerültek.
A Gyárfás-kúria több mint 8 millió lejes beruházással, két év alatt nyerte vissza eredeti arculatát
Fotó: László Ildikó
A megújult kúriában állandó és időszakos kiállítások szolgálják majd Petőfi emlékének ápolását, emellett közösségi tereket, kávézót és vendégszobákat is kialakítottak.
A székelykeresztúri Gyárfás-kúria 1728 után, három építési szakaszban készült el. Klasszicista stílusban a Wesselényi család egyik tagja építtette, később öröklés útján került a lécfalvi Gyárfás család birtokába.
Ide érkezett Bem József tábornok kíséretében Petőfi Sándor is, aki 1849. július 30-ról 31-re virradó éjszaka a ház akkori tulajdonosának, Varga Zsigmondnak a vendége volt.
A néphagyomány szerint a költő a kúria udvarán álló körtefa alatt írta utolsó versét, illetve itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című költeményét, mielőtt másnap eltűnt a Segesvár mellett vívott fehéregyházi csatában. A fa, amelyet ma is „Petőfi körtefájaként” emlegetnek, az egyik legismertebb erdélyi Petőfi-emlékhely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!