
Ünnepi pompában fogadja a látogatókat az Almásy-kastély a fürdővárosban
Fotó: Bede Laura
Évszázadok emlékei, Erkel Ferenc, az Almásyak és a Wenckheimek öröksége, a Körösök völgye természeti csodái, ízek, illatok, virágok és vendégszeretet vár, ha ellátogatsz hozzánk – hívják fel az utazni vágyók figyelmét a Visit Gyula kezdőoldalán. Látogatásunk időpontjából adódóan épp csak a virágok látványa maradt el, azonban a karácsonyi díszbe borult fenyőfák és épületek mesés hangulatot varázsoltak Magyarország történelmi fürdővárosában. Riportunk első részében a Nagyvárad és Arad között, Románia határától mindössze öt kilométerre található Gyula legfőbb látványosságait mutatjuk be, kitérve többek között a Gyulai Várfürdő nemrég újranyílt épületére.
2025. december 11., 07:592025. december 11., 07:59
Aki egyszer Gyulán járt, könnyen megérti, miért tér vissza ide olyan sok romániai turista. A határ közelsége, az alföldi város kulturális-történelmi vonzereje és a fejlett turisztikai infrastruktúra mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók jelentős része a határon túlról érkezzen. December elején nekünk is lehetőségünk nyílt felfedezni Magyarország történelmi fürdővárosát, amely számos látnivalót és programlehetőséget kínál minden korosztály számára, természetesen több nyelvű tájékoztatással. Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként a gyulai kiállítóhelyeket vezető Fekete-Dombi Ildikótól megtudtuk, hogy
ugyanakkor sokan érdeklődnek a Ladics-ház, az Erkel Ferenc Emlékház, a Kohán Képtár, valamint az Erkel Ferenc Múzeum iránt is.
Az óriáskerékből gyönyörű kilátás nyílik a Gyulai Várra
Fotó: Bede Laura
Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavárának megtekintése valóban egyedi élményt kínál: a 600 éves erődítmény bejáratát sólymok „őrzik”, amelyeket testközelből is megismerhetnek az érdeklődők a rendszeresen szervezett solymászbemutatók alkalmával. A történelmi időutazásra jegyet váltókat korhű öltözetben fogadják a tárlatvezetők, akiktől megtudjuk: a vár a gyulai uradalom központja volt, amelyet birtokolt többek között Hunyadi Mátyás és fia, Corvin János is. A 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett Magyarország három legerősebb végvárának egyike volt, 1566-ban került oszmán kézre; a magyar hadtörténetben példátlanul hosszú ideig, 62 napon át tartotta a tizenötszörös túlerővel szemben mindössze 2000 várvédő.
Solymok köszöntik a vár látogatóit
Fotó: Bede Laura
Az érdeklődők testközelből is megismerkedhetnek a ragadozó madarakkal
Fotó: Bede Laura
A gyulai vár ma már azt mutatja meg, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. Az enteriőrsor mellett teszi mindezt digitális elemekkel; a palánkfal felépítését bemutató holoprojektorral, egy installációval arról, mit láthatott a 16. századi vár személyzete és egy kisfilmmel, amely a vár 1566-os és 1690-es állapotát jeleníti meg.
háromszor másfél méteres maketten. Az időutazást ugyanakkor a vár szabadulószobája segíti: a várat elfoglaló oszmánok börtönéből szabadulhatnak ki a vállalkozó kedvű látogatók.
A legizgalmasabb elem az 1566-os ostrom történéseit mutatja be fényfestéssel és hangeffektekkel
Fotó: Bede Laura
Idő szűkében ez utóbbit nem kíséreltük meg, inkább átsétáltunk a vártól mindössze néhány száz méterre található Almásy-kastélyhoz, melyről már eljáróban is azt hallottuk, hogy mindenben eltér a ma látogatható, egykori főúri épületektől. Mielőtt ezt személyesen is megtapasztaltuk volna, megtudtuk, hogy az uradalmi főúri rezidencia építése feltehetően 1725-ben kezdődött, majd az idők során, a kor kívánalmainak, stílusirányzatának megfelelően fokozatosan bővítették, átalakították. A kastély Wenckheim Stefánia Mária Almásy Kálmánnal kötött házassága révén került az Almásy-család birtokába.
de Erkel Ferenc és Szamossy Elek, Munkácsy Mihály felfedezője is több szálon kötődött az Almásy rezidenciához. A nemesi lakot a második világháborút követően kifosztották, az épület állapota leromlott, az eredeti berendezési tárgyak nagy részének is nyoma veszett. Napjainkban élményalapú, interaktív kiállítás várja az ideérezőket: a kastély egyedi abban a tekintetben, hogy falai között nem csupán a főurak fényűző életét ismerhetjük meg, a cselédség mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk.
Mozgatható idősávon lehet nyomon követni a kastély történetét
Fotó: Bede Laura
Különleges abban is, hogy itt nem tilos a tárgyakat megérinteni, de még fotózni is bármit szabad. A kastély állandó kiállításán túl sokszínű programlehetőséggel rendelkezik: többek között gyertyafényes tárlatvezetéssel, szabadulószobával, Gróf Tacskó Dénes segítségével pedig a kisgyermekes családok fedezhetik fel a nemesi lakot. Az egykori kiskastély-szárnyban kialakított látványkonyha pedig a szabadtüzes történelmi főzőfelületek révén nyújt gasztronómiai élményt. Nem véletlen tehát, hogy a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 2018-ban bekerült Európa 40 legjobb múzeuma közé.
Betekintés az egykori konyhára
Fotó: Bede Laura
A díjaknál maradva, a gyulai Kézműves Cukrászda DCJ Stílusgyakorlat nevű, csokoládés-karamellás-meggyes alkotását választották idén Magyarország tortájának, amelyet nem akármilyen környezetben kóstolhattunk meg: az ország második legrégebbi cukrászdájában. A 19. század elején, copf és empír stílusban épült polgári ház belül klasszicista stílusjegyeket is hordoz, falai díszes festést kaptak, az eredeti biedermeier bútorzat pedig gondoskodik arról, hogy képzeletben a régi kávéházak miliőjében érezzük magunkat.
addig Reinhardt Cukrászdának hívták. Az említett tortán kívül még számos süteményt, bonbont, fagylaltot, szaloncukrot találunk a kirakatban.
Eredeti biedermeier bútorzat között fogyaszthatjuk el a süteményeket
Fotó: Bede Laura
Az ajtón kilépve nem kell messze mennünk, hogy ismét a 19. századi világba csöppenjünk: mindössze 52 méterre található a Ladics-ház, amely hitelesen és élményszerűen mutatja be a vidéki polgári életet. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példát, addig a polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja.
melynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna.
A Ladics-ház hitelesen és élményszerűen mutatja be a vidéki polgári életet
Fotó: Bede Laura
Gyula jócskán bővelkedik még kulturális látványosságokban, a 21. századi interaktív technikának köszönhetően pedig naphosszat el lehet tölteni egy-egy múzeumban, kiállítótérben. A történelmi fürdőváros adottságait kihasználva azonban a különböző korok után a forró gyógyvízben is elmerültünk. Látogatásunk időzítse kiválónak bizonyult, ugyanis november végén újranyitották a korszerűen felújított Lovarda épületét, ahol elegáns beltéri gyógymedencékkel várják a vendégeket.
Ismét várja a látogatókat a Lovarda újonnan felújított épülete
Fotó: Bede Laura
A Lovarda épületének pihenőrészéből nyíló, alakját tekintve a polip csápjaira hasonlító medence beltéri és kültéri is egyben. Aki a kültéri fürdőzést választja, az gyönyörű környezetben, örökzöldek árnyékában élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását. Ugyanis az 1959-ben megnyílt Gyulai Várfürdő az Almásy-kastély egykori, 8,5 hektáros természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található, ahol kétszáz éves fák nyúlnak a magasba. A csendes, természetközeli élményen túl népszerűségét növeli az AquaPalota, amely fedett épületében egész évben kiszolgálhatja a családokat, fiatalokat és azokat, akik elsősorban nem a gyógyvíz miatt látogatnak el a fürdőbe. A 2013-ban megnyílt létesítményben számos élményelem –
megmártózhat a 72 Celsius-fokos, 2005 méter mélységből feltörő, alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvízben, magasból csobbanhat vagy éppen a mélyvízi trambulinon próbálhatja ki bátorságát, sőt az új szaunavilág nyújtotta élvezeteknek is hódolhat.
Az AquaPalota számos szórakozási lehetőséget kínál a fürdővárosban
Fotó: Bede Laura
Egy élménydús fürdőzés után minden bizonnyal megéhezünk, s Gyulát sem fedezhetjük fel egy nap alatt, így riportunk második részében azt áruljuk el, hol kóstolhatjuk meg a helyi ízeket, tradicionális termékeket, és hogy milyen szálláslehetőségek kínálkoznak például párok, vagy gyermekfelügyeletet is igénylő családok számára.

Bár az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának Görgényi Ernő polgármester.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt – közölte a világ leglátogatottabb múzeumának CFDT szakszervezete.
A Krónika ünnepi játékkal teszi még fényesebbé és izgalmasabbá az adventi várakozást.
A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő együttes vezetőjével Fodor Sándor Józseffel beszélgettünk.
Lezárta szombaton a rendőrség a londoni Tower egy részét, miután tiltakozók étellel kenték össze a brit korona kiállítási vitrinjének üvegét. A helyszínen négy embert őrizetbe vettek.
Hetedik éve tartotta meg hagyományos Mikulás-napi motoros felvonulását Sepsiszentgyörgyön a Független Motorosok Egyesülete. A Mikulás motoros segédei idén is több mint 2200 ajándékcsomagot vitt a háromszéki óvodákba, bölcsődékbe és intézményekbe.
A Google közzétette a romániai internetezők 2025-ös legnépszerűbb kereséseit. A toplistát politikusok vezetik, de új telefonok, a Squid Game sorozat, hagyományos báránydrob receptje és mesterséges intelligenciával kapcsolatos témák is szerepelnek.
Egy friss kutatás szerint a 12 éves kor előtt okostelefonhoz jutó gyerekeknél drámaian nő az elhízás, az alváshiány és a depresszió kockázata. A szakértők hangsúlyozzák, a túl korai okostelefon-használat komoly egészségügyi következményekkel járhat.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
szóljon hozzá!