A cukrászda pultja vendégcsábító süteményekkel
Fotó: Makkay József
Gyulára látogató Kárpát-medencei magyar újságírócsapat tagjaként ismét felkereshettem a Százéves Cukrászdát. Korábban többször megfordultam itt vendégként, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptek világába.
2024. május 05., 09:532024. május 05., 09:53
A budai Russwurm cukrászda után a Kárpát-medence legrégibb magyar cukrászdája az 1840 óta működő Százéves cukrászda. Nevét a Rákosi-korszakban, 1952-ben kapta, amikor az egykori tulajdonosról elnevezett Reinhardt-cukrászdát átkeresztelték, de nem államosították, így megmaradhatott magántulajdonban.
Turistavonzó varázsa alig változott az idők folyamán, amit magyaros kínálata mellett az egykori úri szalonokra emlékeztető bútorzata és a régi idők cukrászati kellékeit bemutató múzeuma igazol. Amikor Gyulán járok, soha nem kerülöm el ezt a remek helyet: rendszerint egy szelet Dobos-tortát ízlelgetek, aminek zamata és állaga nem hasonlítható össze az Erdélyben készített cukrásztermékkel.
Amikor ezt Balogh László mestercukrásznak, a Százéves Cukrászda vezetőjének szóvá teszem, a fejét ingatva mondja, hogy neki is rossz tapasztalatai vannak.
,,Szomorú dolog, hogyha az országban tíz helyen járunk, legalább ötféleképpen néz ki a Dobos-torta. Mi a Dobost az eredeti recept alapján készítjük csokoládéval, kakaóvajjal, kakaómasszával és vajjal. A Dobos-torta egy védett magyarországi recept, és csak azt volna szabad ilyen név alatt forgalmazni, ami az eredeti recept alapján készül” – magyarázza a gyulai cukrászmester.
A Százéves Cukrászda épülete és teljes berendezése műemlékvédelem alatt áll
Fotó: Makkay József
Aki Gyulán jár, annak érdemes meglátogatnia ezt a gasztronómiai és turisztikai látványosságot. A cukrászda vendégfogadó részének a teljes berendezése védett műemlék. Az 1985-től a város tulajdonában álló épületet a közelmúltban újították fel ,,tetőtől talpig”, de amint vendéglátónk magyarázza – amióta 2004. január elsejétől bérli a cukrászdát –, a 19. századi bútorzatot háromszor politúrozta és kárpitozta.
Amikor a vendég belép a helyiségbe, a sarokteremben találja magát, amelynek legrégibb berendezési tárgyait – a hat vitrinszekrényt tartalmazó pultot –, a cukrászdalapító Salis András 1840-ben készítette kanadai jávorfából.
A következő nagyszalon ékessége – az eredeti ülőgarnitúrák és asztalok mellett –, a 37 sípos géporgona, amit 1819-ben készített a bécsi Josef Hein.
Balogh László mestercukrász negyven éve van a szakmában, és húsz éve vezeti a híres gyulai cukrászdát
Fotó: Makkay József
A vendég nem hagyhatja ki az épületben található cukrászműhely-múzeumot sem, ahol a cukrászmesterség régi eszközeivel ismerkedhet. A 12 fiókos dolgozóasztalon cukorőrlőt, kézi malmot, mozsarakat, üstöket, parfé- és gipszformákat, ostyasütőket és sok más érdekességet láthat. Megcsodálhatjuk a régi szabad-kéményes cukrászkemencét, amelybe hajnalba kellett az inasoknak befűteni.
Balogh László szerint a mai modern hűtőszekrények előtti korban a cukrászatot behatárolta a faggyal való hűtés lehetősége. ,,A krémes meg tejszínhabos jellegű készítményeket csak télen készítették. Akkoriban csak jéggel lehetett hűteni a cukrásztermékeket” – ecseteli vendéglátónk, aki azt is elmondja, hogy
amiből leeresztő csapon folyt el az olvadásból származó víz. Megjegyzi mosolyogva, hogy ma nagyon nehéz helyzetbe lennénk a régi technikával, mert ritkán fagy be a Körös.
A turisták által közkedvelt cukrászda főbejárata
Fotó: Makkay József
Magyar krémesek és bonbonok
Korhű berendezésén és muzeális értékén túl a Százéves Cukrászda igazi vonzereje azonban a megvásárolható édességekben, süteményekben rejlik. A magyar receptekre alapozó választék határozta meg a 184 éves kézműves műhely hírnevét, ahol mindig számos sütemény és édesség fogadta a vendégeket helyi fogyasztásra vagy elvitelre egyaránt.
A cukrászhagyományok nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Az alapító Salis András inasának csapata folytatta a munkát Reinnhardt-cukrászda néven, akitől később szintén a legtehetségesebb és legtalpraesettebb inasból kinőtt mesterember vette át a műhely vezetését. Valamennyiük közös vonása volt a magyar cukrászhagyományok megőrzése és továbbéltetése.
Balogh László elismeri, hogy ma egyre nehezebb a ,,magyar vonalat” vinni, mert a ,,menő” budapesti cukrászdák a francia jelleg elkötelezettjei.
,,Ugyanolyan minőségű nyersanyagokat használunk, mint a nagyságrenddel drágább budapesti cukrászdák, miközben kitartunk a magyar cukrászat mellett” – magyarázza vendéglátónk. Mutatja a különféle magyar cukrászati termékeket. Az egyik leghíresebb a Dobos-torta, de ott van a sorban az Eszterházy-, a Szapáry-, és a Rigó Jancsi torta is – utóbbit stílszerűen hegedű formában készítik a névadó prímás emlékére.
Megkóstolom kedvenc ,,hétköznapi” süteményem, a krémest, amit több cukrászdából is rendszeresen vásárolok Kolozsváron, de a gyulaihoz foghatót ritkán eszem. Kiderül, hogy a francia krémes sem francia, csak így nevezték el: mindkét sütemény echte magyar eredetű. Ahogyan a Rákóczi-túrós, a képviselőfánk, a zserbó és még sok más finomság.
Előtérben a Dobos-torta, amit sajnos mindenhol másként készítenek
Fotó: Makkay József
A bonbonok készítése külön színfoltja a cukrászatnak. A régi magyar iskola a konyakmeggyet tette híressé, ez a hagyományos magyar bonbon. A Verdi golyó – amely neve ellenére szintén magyar ,,találmány” – jóval édesebb: az alkoholos meggy közepébe pisztáciamarcipán kerül, és kívülről tejcsokoládéval húzzák át. A szintén magyar Figaro-desszert az osztrákoknál is elterjedt, annyi különbséggel, hogy a bécsi cukrászdák öt rétegűre készítik, az eredeti magyar változat – amit Gyulán lehet megkóstolni –, kilenc réteg mandulát és mogyorófugát tartalmaz.
A magyar cukrászat elsősorban a munkaerőhiány miatt van nehéz helyzetben. Egyre kevesebb fiatal jelentkezik cukrásztanulónak, mert nehéz fizikai munkát és napi 8-10 órás állóképességet igénylő szakmáról van szó. A mestercukrász szerint másrészt nyári szezonban nagy elszívó hatással bír a balatoni vendéglátás, de a többség mindig visszatér, visszakívánkozik régi munkahelyére.
A vendégek korabeli székeken és asztaloknál fogyaszthatják el a cukrászda termékeit
Fotó: Makkay József
Gyula azoknak a cukrászoknak kínál remek tanulóiskolát, akik a magyar hagyományokat szeretnék tovább vinni. Bármennyire is vonzónak tűnik a ,,nemzetköziség”, a francia típusú desszertek világa, sokan a magyar ízekhez ragaszkodnak. Amit Balogh László szerint azért is érdemes ápolni, mert a magyar cukrászdába járó nép, a magyar ,,édességműhelyek” változatlanul népszerűek. Határon innen és túl egyaránt.
Bár az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának Görgényi Ernő polgármester.
A világ tűzoltóinak legnagyobb baráti találkozóját, a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát 2024. május 09–12. között rendezik Gyula városában. A „legnyugatibb keleti város” immár harmadik alkalommal nyerte el a rendezés jogát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!