A cukrászda pultja vendégcsábító süteményekkel
Fotó: Makkay József
Gyulára látogató Kárpát-medencei magyar újságírócsapat tagjaként ismét felkereshettem a Százéves Cukrászdát. Korábban többször megfordultam itt vendégként, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptek világába.
2024. május 05., 09:532024. május 05., 09:53
A budai Russwurm cukrászda után a Kárpát-medence legrégibb magyar cukrászdája az 1840 óta működő Százéves cukrászda. Nevét a Rákosi-korszakban, 1952-ben kapta, amikor az egykori tulajdonosról elnevezett Reinhardt-cukrászdát átkeresztelték, de nem államosították, így megmaradhatott magántulajdonban.
Turistavonzó varázsa alig változott az idők folyamán, amit magyaros kínálata mellett az egykori úri szalonokra emlékeztető bútorzata és a régi idők cukrászati kellékeit bemutató múzeuma igazol. Amikor Gyulán járok, soha nem kerülöm el ezt a remek helyet: rendszerint egy szelet Dobos-tortát ízlelgetek, aminek zamata és állaga nem hasonlítható össze az Erdélyben készített cukrásztermékkel.
Amikor ezt Balogh László mestercukrásznak, a Százéves Cukrászda vezetőjének szóvá teszem, a fejét ingatva mondja, hogy neki is rossz tapasztalatai vannak.
,,Szomorú dolog, hogyha az országban tíz helyen járunk, legalább ötféleképpen néz ki a Dobos-torta. Mi a Dobost az eredeti recept alapján készítjük csokoládéval, kakaóvajjal, kakaómasszával és vajjal. A Dobos-torta egy védett magyarországi recept, és csak azt volna szabad ilyen név alatt forgalmazni, ami az eredeti recept alapján készül” – magyarázza a gyulai cukrászmester.
A Százéves Cukrászda épülete és teljes berendezése műemlékvédelem alatt áll
Fotó: Makkay József
Aki Gyulán jár, annak érdemes meglátogatnia ezt a gasztronómiai és turisztikai látványosságot. A cukrászda vendégfogadó részének a teljes berendezése védett műemlék. Az 1985-től a város tulajdonában álló épületet a közelmúltban újították fel ,,tetőtől talpig”, de amint vendéglátónk magyarázza – amióta 2004. január elsejétől bérli a cukrászdát –, a 19. századi bútorzatot háromszor politúrozta és kárpitozta.
Amikor a vendég belép a helyiségbe, a sarokteremben találja magát, amelynek legrégibb berendezési tárgyait – a hat vitrinszekrényt tartalmazó pultot –, a cukrászdalapító Salis András 1840-ben készítette kanadai jávorfából.
A következő nagyszalon ékessége – az eredeti ülőgarnitúrák és asztalok mellett –, a 37 sípos géporgona, amit 1819-ben készített a bécsi Josef Hein.
Balogh László mestercukrász negyven éve van a szakmában, és húsz éve vezeti a híres gyulai cukrászdát
Fotó: Makkay József
A vendég nem hagyhatja ki az épületben található cukrászműhely-múzeumot sem, ahol a cukrászmesterség régi eszközeivel ismerkedhet. A 12 fiókos dolgozóasztalon cukorőrlőt, kézi malmot, mozsarakat, üstöket, parfé- és gipszformákat, ostyasütőket és sok más érdekességet láthat. Megcsodálhatjuk a régi szabad-kéményes cukrászkemencét, amelybe hajnalba kellett az inasoknak befűteni.
Balogh László szerint a mai modern hűtőszekrények előtti korban a cukrászatot behatárolta a faggyal való hűtés lehetősége. ,,A krémes meg tejszínhabos jellegű készítményeket csak télen készítették. Akkoriban csak jéggel lehetett hűteni a cukrásztermékeket” – ecseteli vendéglátónk, aki azt is elmondja, hogy
amiből leeresztő csapon folyt el az olvadásból származó víz. Megjegyzi mosolyogva, hogy ma nagyon nehéz helyzetbe lennénk a régi technikával, mert ritkán fagy be a Körös.
A turisták által közkedvelt cukrászda főbejárata
Fotó: Makkay József
Magyar krémesek és bonbonok
Korhű berendezésén és muzeális értékén túl a Százéves Cukrászda igazi vonzereje azonban a megvásárolható édességekben, süteményekben rejlik. A magyar receptekre alapozó választék határozta meg a 184 éves kézműves műhely hírnevét, ahol mindig számos sütemény és édesség fogadta a vendégeket helyi fogyasztásra vagy elvitelre egyaránt.
A cukrászhagyományok nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Az alapító Salis András inasának csapata folytatta a munkát Reinnhardt-cukrászda néven, akitől később szintén a legtehetségesebb és legtalpraesettebb inasból kinőtt mesterember vette át a műhely vezetését. Valamennyiük közös vonása volt a magyar cukrászhagyományok megőrzése és továbbéltetése.
Balogh László elismeri, hogy ma egyre nehezebb a ,,magyar vonalat” vinni, mert a ,,menő” budapesti cukrászdák a francia jelleg elkötelezettjei.
,,Ugyanolyan minőségű nyersanyagokat használunk, mint a nagyságrenddel drágább budapesti cukrászdák, miközben kitartunk a magyar cukrászat mellett” – magyarázza vendéglátónk. Mutatja a különféle magyar cukrászati termékeket. Az egyik leghíresebb a Dobos-torta, de ott van a sorban az Eszterházy-, a Szapáry-, és a Rigó Jancsi torta is – utóbbit stílszerűen hegedű formában készítik a névadó prímás emlékére.
Megkóstolom kedvenc ,,hétköznapi” süteményem, a krémest, amit több cukrászdából is rendszeresen vásárolok Kolozsváron, de a gyulaihoz foghatót ritkán eszem. Kiderül, hogy a francia krémes sem francia, csak így nevezték el: mindkét sütemény echte magyar eredetű. Ahogyan a Rákóczi-túrós, a képviselőfánk, a zserbó és még sok más finomság.
Előtérben a Dobos-torta, amit sajnos mindenhol másként készítenek
Fotó: Makkay József
A bonbonok készítése külön színfoltja a cukrászatnak. A régi magyar iskola a konyakmeggyet tette híressé, ez a hagyományos magyar bonbon. A Verdi golyó – amely neve ellenére szintén magyar ,,találmány” – jóval édesebb: az alkoholos meggy közepébe pisztáciamarcipán kerül, és kívülről tejcsokoládéval húzzák át. A szintén magyar Figaro-desszert az osztrákoknál is elterjedt, annyi különbséggel, hogy a bécsi cukrászdák öt rétegűre készítik, az eredeti magyar változat – amit Gyulán lehet megkóstolni –, kilenc réteg mandulát és mogyorófugát tartalmaz.
A magyar cukrászat elsősorban a munkaerőhiány miatt van nehéz helyzetben. Egyre kevesebb fiatal jelentkezik cukrásztanulónak, mert nehéz fizikai munkát és napi 8-10 órás állóképességet igénylő szakmáról van szó. A mestercukrász szerint másrészt nyári szezonban nagy elszívó hatással bír a balatoni vendéglátás, de a többség mindig visszatér, visszakívánkozik régi munkahelyére.
A vendégek korabeli székeken és asztaloknál fogyaszthatják el a cukrászda termékeit
Fotó: Makkay József
Gyula azoknak a cukrászoknak kínál remek tanulóiskolát, akik a magyar hagyományokat szeretnék tovább vinni. Bármennyire is vonzónak tűnik a ,,nemzetköziség”, a francia típusú desszertek világa, sokan a magyar ízekhez ragaszkodnak. Amit Balogh László szerint azért is érdemes ápolni, mert a magyar cukrászdába járó nép, a magyar ,,édességműhelyek” változatlanul népszerűek. Határon innen és túl egyaránt.
Bár az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának Görgényi Ernő polgármester.
A világ tűzoltóinak legnagyobb baráti találkozóját, a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát 2024. május 09–12. között rendezik Gyula városában. A „legnyugatibb keleti város” immár harmadik alkalommal nyerte el a rendezés jogát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!