A Délutáni oktatási program résztvevői számára közösségi élményt is nyújtanak
Fotó: Facebook/IskolaAlapitvany
Több oktatási intézményben stabilizálódott a gyerekek létszáma az elmúlt közel nyolc évben, helyenként pedig számszerű növekedés is tapasztalható a magyar kormány támogatásával megvalósuló, az Iskola Alapítvány által működtett délutáni oktatási programnak köszönhetően. Az RMDSZ kolozsvári székhelyű szervezetének elnöke, Nagy Zoltán Levente a 14 megyében működő, több mint háromezer diákot érintő kezdeményezés hatásáról, jövőjéről beszélt a Krónikának.
2026. március 25., 07:582026. március 25., 07:58
– Ha egyetlen történettel kellene bemutatniuk, mit jelent a délutáni oktatási program egy erdélyi magyar gyermek számára, melyik jutna eszükbe először? Volt-e olyan pillanat az elmúlt közel nyolc évben, amikor világossá vált: a magyar kormány támogatása nélkül ezek a gyerekek ma kevesebb eséllyel, gyengébb közösségi háttérrel vagy akár anyanyelvi bizonytalansággal nőnének fel?
– Számtalan ilyen történet van. Szinte minden településen, ahol jelen van az alapítvány délutáni oktatási programja, találkozunk olyan kisiskolással, akinek nincs megoldva a délutáni programja, mert vagy nincsenek nagyszülők, vagy a szülők későig dolgoznak, vagy nincs anyagi lehetőségük külsős segítséget megfizetni.
De ott vannak azok a diákok, akik a délutáni pedagógusnak köszönhetően olyan kreatív foglalkozásokon vesznek részt, amikre a szülőknek nem lenne lehetőségük eljuttatni még iskola és munka után a gyerekeket. A legtöbb pedagógusunk a leckék mellett igazi közösségi élményt nyújt és kínál a program résztvevőinek, sok kisdiáknak ilyen közösségi élmény megélésére kizárólag itt van lehetősége. Vannak olyan gyerekek, akik a program indulásakor még nem iratkoztak be, mert esetleg a közelben vannak a nagyszülők, akik tudnak velük foglalkozni délutánonként,
Nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is nagyon fontos az, hogy a program által délutánonként biztonságban tudhatják a gyerekeiket, amíg ők végeznek a munkahelyükön. Tudják, hogy a délutáni órákban a pedagógusok segítségükre vannak a házi feladatokban, segítenek, ha elakadnak valamilyen iskolai munkában, és mindezek után a pedagógusok minden nap arra törekednek, hogy készüljenek valamilyen készségfejlesztő feladattal is számukra.
A pedagógusok minden nap arra törekednek, hogy készüljenek valamilyen készségfejlesztő feladattal is a gyerekek számára
Fotó: Gál-Jankó Katalin
– A kezdeményezés egyik célja az anyanyelvű oktatás vonzerejének növelése. Tapasztalataik szerint valóban erősíti a magyar iskolák iránti bizalmat és elköteleződést a családok körében? Tudnak konkrét példákat említeni, ahol ez mérhető változást hozott?
– Az egyik legnagyobb siker, hogy a nyolc év alatt stabilizálódott a gyerekek létszáma azokban az oktatási intézményekben, ahol jelen vagyunk, elkerültük a létszámcsökkenést, osztály-összevonásokat több helyen. De vannak kifejezetten pozitív példák, ahol számszerű növekedés is tapasztalható a délutáni oktatásnak köszönhetően.
Vagy a dési George Coșbuc Általános Iskola, ahol a délutáni oktatási és buszprogramunk eredményeképp sikerül továbbra is fenntartani összevonás elkerülésével az 5 különálló osztályt, valamint létszámbeli növekedés mutatkozik a magyar tagozat elemi osztályaiban. Itt az idei iskolai évhez viszonyítva, jövőre 6 gyerekkel több iratkozik az előkészítő osztályba, így nő a délutáni oktatásban résztvevő diákok száma is, ugyanis eddigi évek tapasztalataiból a diákok 100%-a igényelni szokta a délutáni oktatást. Ezek olyan visszajelzések számunkra, amelyek alátámasztják, hogy mekkora szükség van az ilyen programokra, és hogy valós, számmal mérhető eredménye, közösségfenntartó és -megtartó ereje van.
Ezek a szülők munkahelyük vagy egyéb elfoglaltságuk és lehetőségeik hiánya miatt nem tud a sokszor már délben véget érő iskolaprogram után együtt készülni a diákokkal a következő napra, nincs lehetősége egyéb foglalkozásra vinni a gyermeket. Azt, hogy mi ezt díjmentesen kínáljuk ezeknek a közösségeknek, sok esetben döntő jelentőségű tényező az iskolaválasztás során. Saját felmérésünk szerint a szülők 20%-a választott magyar nyelvű oktatást a délutáni oktatási program jelenléte miatt.
A Szilágy megyei Zsobokon szeptembertől számos tevékenységen vehetnek részt a gyerekek a délutáni oktatási program keretében. Az általános iskola igazgatója, a délutáni foglalkozásokat tartó pedagógusok tapasztalataikról, terveikről beszéltek lapunknak.
– A családok számára az oktatási kezdeményezés közvetett anyagi támogatást is jelent.
– Közvetett anyagi támogatásról beszélhetünk a meleg ebédhez való hozzájárulásunk kapcsán, valamint ezen kívül sokan tudják és tapasztalják, hogy ha nincs otthoni segítség (például nagyszülő), a gyermekek felügyeletének biztosítása anyagilag is megterhelő lehet, és a szülőnek magánúton kell megoldania ezt a feladatot. De itt megemlíteném a Rákóczi Szövetséggel közös buszprogramunkat is, mely 531 kisiskolást szállít minden nap díjmentesen magyar iskolába. Úgy gondolom, ezek olyan biztonságot és támogatást jelentenek sok szülő számára, ami döntő jelentőséggel bír iskolaválasztáskor.
– A délutáni foglalkozások ugyanakkor túlmutatnak a tananyag pótlásán vagy elmélyítésén. Hogyan járul hozzá a program az identitásmegőrzéshez, a közösségépítéshez, a magyar kulturális értékek átadásához?
– A tananyaghoz való felzárkóztatás, leckeírás és gyakorlás mellett a pedagógusok kiemelt szerepet szánnak a magyar ünnepek és hagyományok megismertetésének. Minden egyházi és nemzeti ünnepre, néphagyomány szempontjából kiemelt napra előzetesen készülnek a diákok,
Egyházi és nemzeti ünnephez kötődő, kreatív foglalkozások is helyet kapnak a programban
Fotó: Gál-Jankó Katalin
– Pedagógusi oldalról nézve mit jelent ez a projekt: plusz teher vagy inkább szakmai lehetőség?
– Semmikép sem plusz teher, hiszen a délutáni oktatáson dolgozó pedagógusaink önszántukból jelentkeztek erre a feladatra, egyikük sem hivatkozott még teherként a programban kifejtett munkájára. Az oktatóink kétharmada a délelőtti tanító, egyharmada pedig külsős, akiket az intézmény ajánlásával kerültek be a programba.
illetve elhivatottak a tanítás és a magyarság iránt egyaránt. A délutáni oktatási foglalkozásokon beleférnek olyan játékos, kreatív fejlesztő tevékenységek, melyekre sok esetben a tanórák és a tananyag kötöttsége miatt nincs lehetőség.
– A 14 megyében működő hálózat milyen regionális különbségeket mutat? Más kihívásokkal szembesülnek például a tömbmagyarságban és a szórványban működő intézmények?
– A program kiépítése során szempont volt számunkra, hogy elsősorban olyan szórványvidékeken és településeken kínáljunk délutáni oktatást, ahol nincsen alternatív lehetőség a gyerekek számára délutáni foglalkozásokon, korrepetíción részt venni. Így programunk elsősorban kisebb szórványtelepülések iskoláit fedi le, a tömbmagyarság iskoláiban ezért nem működtetjük a programot. Ezzel az a cél, hogy biztosítsuk a magyar anyanyelvű tagozatok versenyképességét a vegyes tannyelvű iskolákban.
A program elsősorban kisebb szórványtelepülések iskoláit fedi le
Fotó: Diakónia Alapítvány
– Hosszú távon hogyan képzelik el a program jövőjét? Milyen fejlesztésekre lenne még szükség ahhoz, hogy a magyar oktatás Erdélyben valóban versenyképes, vonzó és megtartó erejű maradjon?
– A mi szerepünk és lehetőségeink csak a tanórák utáni foglalkozásokra korlátozódnak az elemi oktatásban. Ezen a területen a célunk a folyamatos növekedés, minél több szórványtelepülés és intézmény, valamint pedagógus bevonása a programba. Az elmúlt nyolc évünk eredményeit elsősorban a magyar kormány támogatásának köszönhetjük.
Bízunk benne, hogy a befektetett munka, és a számszerűsíthető eredmények a jövőben is megalapozzák a program fennmaradását.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!