Medvealagút az autópályán. A négy járat együttes hossza 4,6 kilométer
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
2026. március 10., 19:552026. március 10., 19:55
Csaknem két évvel azt követően, hogy megkezdődtek a munkálatok a dél-erdélyi autópálya Déva–Lugos részének még hiányzó, legnehezebb szakaszán, a kivitelezés fizikai előrehaladása meghaladta az 50 százalékot. A Hunyad és Temes megye határán, Holgya és Marzsina között mintegy 13 kilométeren át húzódó sztráda építőtelepén mintegy 800 munkás és több száz munkagép dolgozik, azonban szakemberek szerint
A szakasz a két alagút miatt rendkívül nagy műszaki kihívást jelent. A négy járat (menetirányonként 2-2) együttes hossza 4,6 kilométer. Az első alagút (T1) egyik járata 367,5 méter, a másik 415 méter hosszú, míg a második alagút (T2) járatai 1985, illetve 1825 méteresek.
Az alagutakat három felüljáró egészíti ki. Az első, 213 méter hosszú műtárgy Holgya térségében, a nagy alagút kijáratánál épül. A második, 121 méter hosszú szerkezet a két alagút végét köti össze, a harmadik pedig egy 1085 méter hosszú viadukt, amely a Temes megyei Nemcse melletti kis alagút végénél, a vasútvonal fölött helyezkedik el – számolt be a munkálatok állását részletesen ismertető összefoglalójában az Adevărul portál.
a közúti műszaki tanulmányokat és informatikai adatokat kezelő központ (CESTRIN) adatai szerint. Azonban mindez várhatóan nem lesz elég ahhoz, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) alárendeltségében működő CESTRIN platformján is szereplő átadási határidőre, 2026 szeptemberére elkészüljön a sztrádaszakasz.
Hiszen ehhez még hozzávetőleg két kilométernyi alagútjárat kiásására, mintegy 1,5 kilométernyi felüljárón a gerendák legyártására és beemelésére, valamint a többi infrastruktúra-építési munkálat elvégzésére lenne szükség körülbelül fél év alatt. A leendő alagutak járataiból több mint 2,6 kilométert már kiástak, a közelükben épülő felüljárók pedig az infrastruktúraépítési munkálatok végéhez közelednek, mielőtt beépítenék a gerendákat.
A lendületes mozgósítás sem elég ahhoz, hogy a medvealagutakról elhíresült autópálya-szakasz még idén, határidőre elkészüljön
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Az 1,1 kilométeres viaduktnál a pilléreket már a teljes szerkezeti hosszon felállították, előkészítik a pályaszerkezet gerendáinak beemelését. A nemcsei viadukt átszeli a völgyet, majd a vasútvonal fölött Marzsina felé ereszkedik le; ilyen módon tervezték meg annak érdekében, hogy elkerüljék a térség instabil talajú részeit és a helyi vasúti infrastruktúrát – írja az Adevărul.
A 4,5 kilométeres, az alagutakat és felüljárókat magában foglaló szakaszon túl, Nemcse és Holgya között, az autópálya építőtelepe a Marzsináig már elkészült földmunkákkal folytatódik. A leendő autópálya nyomvonalának alapja már kirajzolódott; ezzel párhuzamosan pedig vízelvezetési munkálatokat végeznek. Marzsinán kialakították azt a gyártóplatformot, ahol a viadukt és az autópálya többi felüljárójának mintegy 450 gerendáját készítik majd el.
mintegy 800 munkás és gépkezelő, valamint körülbelül 200 speciális gép, jármű és berendezés bevonásával.
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) vezetője tavaly novemberben úgy fogalmazott: „a tervek szerint 2026 végére, amikor ez a 9,13 kilométeres szakasz is elkészül, Bojcától (Nagyszeben mellett) egészen Nagylakig, mintegy 360 kilométeren lehet majd megszakítás nélkül autópályán közlekedni”.
Ugyanakkor civil szakemberek – az áfa nélkül 1,82 milliárd lejes finanszírozást biztosító országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú előírásai ellenére – jó ideje tarthatatlannak nevezik, és 2027 első negyedét-felét jelölték meg reális célként.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB vezette konzorciumnak „pótolnia”. Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.
Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (innen ered a medvealagút elnevezés).
Amint arról beszámoltunk, a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) tavaly év végi becslése szerint 2026-ban legalább 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezik Romániában.
Februárban már mesés autópályahosszt ígértek idénre Erdélyben: Idén csaknem 100 kilométernyi autópálya készül el az észak-erdélyi sztrádán – jelentette ki Horațiu Cosma szállításügyi államtitkár, túllicitálva minden korábbi várakozást.
Idén csaknem 100 kilométernyi autópálya készül el az észak-erdélyi sztrádán – jelentette ki Horațiu Cosma szállításügyi államtitkár, túllicitálva minden korábbi várakozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!