Méretes medve a Kárpátokban. Vadgazdálkodási szakemberek szerint vadászattal érhető el, hogy a nagyvad ismét tartsonaz embertől
Fotó: Pixabay
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek, legutóbb egy olasz turista halálát okozta a Kárpátokban túlszaporodott nagyvad. Miközben a környezetvédők és a közvélemény egy része a turisták felelősségét firtatja, a vadgazdálkodási szakember mindezért azokat a politikusokat teszi felelőssé, akik 2016-ban önhatalmúlag betiltották a romániai medvevadászatot. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült új irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
2025. július 11., 07:592025. július 11., 07:59
2025. július 11., 09:062025. július 11., 09:06
A Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, Benke József vadgazdálkodási mérnök a romániai medvetámadások elleni küzdelem, és a medveállomány létszámszabályozásának ismert szakembere. Tudományos kutatások alapján azt hangsúlyozza, hogy
Az elszaporodó medvetámadásokkal kapcsolatban Benke József megismételte a Krónikának korábbi álláspontját, miszerint a tavaly ősszel elkezdődött medvevadászat nem tehet csodákat, hiszen a 2024-es kilövési szezonra jóváhagyott 426 egyedből ártalmatlanított 381 nagyvad az összlétszámhoz képest csepp a tengerben.
„Vadgazdálkodási szakmérnökként úgy látom, hogy a mostani súlyos helyzet enyhítésére ugyanannyi időre van szükség, mint ahány éve nem folyt vadászat. A 2016-ban betiltott medvevadászat óta nyolc év telt el – ez idő alatt két medvenemzedék nőtt fel –, ezért ugyanannyi idő kell, hogy a medveállományt ,,visszavadítsuk”, azaz a nagyvad féljen az embertől” – hangsúlyozta portálunknak Benke József. A szakember szerint a medvevadászat 2016-os betiltása óriási károkat okozott a vadgazdálkodásban, felborította az erdők, a vadállomány rendjét: a medveállomány oly mértékben elszaporodott, hogy napjainkban számos erdélyi, illetve Kárpátokon túli település határában életveszélyessé vált az emberek szabad mozgása, amire korábban nem volt példa.
Benke József szakmérnök részt vett az országos vadgazdálkodási akcióterv kidolgozásában
Fotó: Beliczay László
Két évbe telt, amíg a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatási Intézet az erdőkből begyűjtött DNS-mintákra alapozva, korszerű eljárással 2024-ben közzétette a medvék becsült létszámát meghatározó szakmai dokumentációt. A kutatók tudományos adatai szerint mintegy tízezer barnamedvét tartanak számon a romániai erdőkben. Az udvarhelyszéki szakember szerint a felmérés tudományosan megalapozott, világszintű, modern technikával készült, amit a medvevadászat ellen síkra szálló zöld szervezetek sem tudnak megtámadni, pedig a romániai bíróságokon állandóan próbálkoznak a vadgazdálkodás újbóli megtorpedózásával, arra törekedve, hogy hiteltelenítsék a vadgazdálkodási szakmát.
Kérdésünkre, hogy mennyire reális az az álláspont, miszerint a környezetvédő szervezetek a medvetámadásokért a nagyvadat etető turistákat teszik felelőssé, a szakember úgy fogalmazott, hogy
Benke József szerint azért történhet meg, hogy a medvék megközelítik a turistákat, mert amióta 8 éve nincs hajtóvadászat, nem félnek az embertől. „Ez idő alatt nagy hangon ment a természetvédők mantrája, hogy a medvét nem szabad bántani, ami egy sajátos konjunktúrát szült: ma autóbuszos kirándulásokra visznek turistákat Romániában medvelesre, ezzel akár az életüket kockáztatják a Traszfogarasi úton” – kifogásolta a vadgazdálkodási mérnök.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
De nem csak a medveetetés életveszélyes az emberek számára, hanem nagyon sok település határa is, ahonnan kukoricásból, erdőből, bárhonnan előbukkanhat a medve, ami sok községben visszafogta a helyben élő gazdák szabad mozgását, illetve veszélyt jelent a turisták, a túrázók, a természetjárók biztonságára. Benke József rendszeresen közzéteszi a medvetámadásokról szóló romániai jelentéseket: az elmúlt években az áldozatok száma nem csökkent, hanem folyamatosan nőtt a medveállomány számának robbanásszerű növekedésével.
A vadgazdálkodási szakember előrelépésnek tartja, hogy egyre több polgármester él a törvény adta jogával, és a helyben létrehozható bizottságok élén eldöntheti, hogy a település határában garázdálkodó medvét a környékbeli vadászszervezet törvényes képviselője kilője-e vagy sem. Az évi 426 barnamedvéből álló kilövési kvótával, plusz a veszélyes medvéket eltávolító vadászati beavatkozással együtt is Benke József úgy látja, hogy hosszú évekbe telik, amíg Romániában érezni lehet majd a vadgazdálkodás hatását.
Egyelőre a medvekilövési kvóták leosztásával is gond van.
A Keleti-Kárpátok térségében fekvő megyék egyes települései a legveszélyeztetettebb zónái az országnak, ahol az emberek biztonsága érdekében jóval több nagyvadat kellene kilőni, mint más tájegységekben.
Ezen a téren is szorosabb párbeszédre van szükség a környezetvédelmi minisztérium, a helyi hatóságok és a vadászszervezetek között.
,,Szakemberként részt vettem annak az országos akciótervnek a kidolgozásában, amely a brassói kutatóintézet DNS-vizsgálatokra alapozott ,,medveösszeírásából” kiindulva irányt szab a vadgazdálkodásnak. Ez egy hosszú távú akcióterv, aminek sikere attól függ, hogy a politikai osztály kitart-e mellette a következő években is. Nem az a cél, hogy egyből több ezer medvét kilőjünk, hogy kialakuljon az optimális vadállomány, hanem fokozatosan kell visszavadítsuk az állatokat, hogy féljenek az embertől. Amikor a fordulat megtörténik, látványosan vissza fognak esni a medvetámadások, de addig évekre van még szükség. Sajnos egy-két éven belül nem lesz látványos változás” – nyomatékosította a Krónikának Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke.
Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás