Hirdetés

Szereptévesztés

•  Fotó: Székely Figyelő Alapítvány

Fotó: Székely Figyelő Alapítvány

Az Alkotmány 3. cikkelye szerint Románia területe elidegeníthetetlen, ezért is kelt rendszerint közfelháborodást szerte az országban ha valaki – nyilván magyar ember – azt meri mondani, hogy Székelyföld nem Románia.

-- Külsős szerző --

2024. szeptember 22., 13:282024. szeptember 22., 13:28

S lám, akad magas rangú állami tisztségviselő, „jó román”, aki ugyan indirekt módon, de ugyanezt mondja! (Lásd a Krónika cikkét). Mert hogyan másképp lehet értelmezni azt, hogy a prefektus arra hivatkozva akarja levetetni Székelyföld zászlaját Makfalván, hogy más ország zászlaját tilos kitűzni?

Ezzel az illető egyértelműen azt állítja, hogy Székelyföld egy másik ország, nem része Romániának.

Hirdetés

Ilyen szintű alkotmánysértésért minimum meneszteni kellene az illetőt a mostani tisztségéből, elvégre jogos elvárás, hogy az állam tisztségviselői az Alkotmány és a törvények tiszteletében járjanak elől, nem azok megsértésében. Ráadásul ez nem minden, ami az illetőnek felróható, ugyanis a Közigazgatási Törvénykönyv 253. cikkelye értelmében a prefektusnak az is kötelessége, hogy ellenőrizze, hogy be vannak-e tartva a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényes előírások.

Ennek ellenére amikor a magyarellenességéről elhíresült Maros megyei képviselő (ha valaki nem tudná: DT) panaszt tesz nála azért, mert szintén Makfalván (pontosabban a községhez tartozó Hármasfaluban) ki merészelték írni az út mellé magyarul az eredeti három falu magyar nevét, akkor nem azt válaszolta a „panaszosnak”, hogy ez így helyes és törvényes, hanem hónapokon keresztül zaklatta a község polgármesterét, mindenféle mondvacsinált kifogással próbálta rávenni, hogy távolítsa el azokat a feliratokat. Szerencsére emberére akadt, mert minden kísérletére megkapta az alapos, jól megindokolt választ, a feliratok pedig most is a helyükön vannak.

Ha pedig mindez nem volna elég annak igazolására, hogy a prefektus úr szereptévesztésben van, nézzük meg, miképpen gondoskodik a saját háza táján a nyelvi jogok betartásáról:

•  Fotó: Székely Figyelő Alapítvány Galéria

Fotó: Székely Figyelő Alapítvány

Mint látható, a bal oldalon levő névtáblán (amely két olyan intézményé, amelyek a prefektus alárendeltségében működnek) csak román felirat van, hiányzik a törvény által előírt magyar. Fél évvel ezelőtt jeleztük ezt a hiányosságot a prefektusnak, s felkértük illő tisztelettel, hogy tegyen eleget törvényes kötelességének és intézkedjen, hogy a táblára kerüljön magyar felirat is. Mire mit tett az illető? A kérésre azt válaszolta, hogy a szóban forgó két intézmény a központi közigazgatás része, ezért esetükben a magyar nyelv használata nem kötelező! Ami – mondanunk sem kell – hamis, sőt, duplán az, ugyanis:

  1. A két intézmény valóban központi alárendeltségű, de megyei jellegű, úgynevezett dekoncentrált közszolgálat, s azokra pontosan a Közigazgatási Törvénykönyvnek a prefektus által idézett előírása vonatkozik.
  2. De még ha ez nem is így lenne, a 282/2007-es törvénnyel ratifikált nyelvi Charta a nyelvhasználati jogot nem az adott intézmény alárendeltségéhez, hanem annak földrajzi elhelyezkedéséhez köti. Következésképpen ha netán egy minisztérium székhelye lenne Marosvásárhelyen, akkor az lehet bármilyen központi intézmény, a Charta előírásai szerint köteles lenne használni a magyar nyelvet is, szóban és írásban. Ráadásul azzal is törvényt sértett, hogy a magyar nyelvű petíciónkra csak románul válaszolt.
    Summa summarum kénytelenek voltunk beperelni a prefektust ahhoz, hogy észbe kapjon, s lecserélje a szóban forgó táblát „önszántából”, még mielőtt a bíróság kötelezné rá. No de lényeg a lényeg, az most így néz ki:
•  Fotó: Székely Figyelő Alapítvány Galéria

Fotó: Székely Figyelő Alapítvány

Ugyanakkor a Diszkriminációellenes Tanácsnál is panaszt tettünk ellene a román nyelvű válasz miatt, s ha a Tanács következetes lesz, akkor ismét megbünteti, mint tette ezt korábban.

Tekintettel arra, hogy a prefektus az állam képviselője az adott megyében, a fentiek alapján azt lehet mondani, hogy lám, így néz ki a román állam példaértékű kisebbség-politikája. Valami megmagyarázhatatlan okból újra és újra összetéveszti a támogatást a zaklatással.

Árus Zsolt
A szerző a Székely Figyelő Alapítvány vezetője

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 12., vasárnap

Egyesek még a halála után is félnek Marosvásárhely díszpolgárától

Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.

Egyesek még a halála után is félnek Marosvásárhely díszpolgárától
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Mindennapi kenyerünket felzabáló drága világunk

Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...

Mindennapi kenyerünket felzabáló drága világunk
2026. július 06., hétfő

Nyugdíjasok a túlélő üzemmódon túl: hogyan teremtsünk méltó és aktív időskort?

Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”

Nyugdíjasok a túlélő üzemmódon túl: hogyan teremtsünk méltó és aktív időskort?
2026. július 03., péntek

Trump iráni háborúja és Erdély

Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.

Trump iráni háborúja és Erdély
Trump iráni háborúja és Erdély
2026. július 03., péntek

Trump iráni háborúja és Erdély

Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak
2026. július 01., szerda

Kik nem nyerik meg a focivébét?

Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.

Kik nem nyerik meg a focivébét?
Kik nem nyerik meg a focivébét?
2026. július 01., szerda

Kik nem nyerik meg a focivébét?

2026. június 28., vasárnap

Tönkreautózás: leteszi a slusszkulcsot a kisember?

Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.

Tönkreautózás: leteszi a slusszkulcsot a kisember?
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A PSD instant karmája helyett hatalomhoz ragaszkodó kormánypártok

Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.

A PSD instant karmája helyett hatalomhoz ragaszkodó kormánypártok
2026. június 25., csütörtök

Nem csoda, ha félrenyeljük: miért lett luxuscikk a sör Erdélyben?

Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.

Nem csoda, ha félrenyeljük: miért lett luxuscikk a sör Erdélyben?
2026. június 24., szerda

Most akkor jól egyengatyába rázzuk a jövő nemzedékét!

Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.

Most akkor jól egyengatyába rázzuk a jövő nemzedékét!
Hirdetés
Hirdetés