Szúrja a román kormány Maros megyei képviselőjének szemét a székely zászló
Fotó: Gligor Róbert László
A makfalvi köztéri parkban elhelyezett székely zászló eltávolítására szólította fel a község polgármesterét Maros megye prefektusa. A település elöljárója és a Székely Nemzeti Tanács szerint a kormány területi képviselője tévesen és tendenciózusan értelmezi a hivatkozott törvényt.
2024. szeptember 19., 16:252024. szeptember 19., 16:25
2024. szeptember 25., 01:272024. szeptember 25., 01:27
Újabb fejezetet nyitott a székelyföldi zászlóháborúban Ciprian Dobre Maros megyei prefektus. A kormány területi képviselője felszólította Makfalva község polgármesteri hivatalát, hogy távolítsa el a község parkjából, a báró hadadi Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor mellől a székely lobogót. A prefektus a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fórumának panasza nyomán fogalmazta meg átiratát.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő Ciprian Dobre idézi az 1994/75-ös számú, a román nemzeti lobogó kitűzéséről szóló törvényt, amely előírja, hogy más államok hivatalos zászlóit kizárólag a román nemzeti zászlóval együtt lehet kitűzni.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy más országok zászlaja csupán a román trikolórral együtt tűzhető ki, a hivatalos látogatások alkalmával, a nemzetközi fesztiválok és rendezvények esetében, közintézmények épületén, a helyi hatóságok által kijelölt helyeken. A prefektus megállapítása szerint bármilyen egyéb, a törvényben nem szereplő zászló kitűzése „jogalap nélküli, tilos”. Dobre arra szólítja a polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsa el az „oda nem illő” zászlót, és helyére tűzze ki Románia lobogóját.
A 3000-es lélekszámú (ebből mintegy 2200-an magyarok) község függetlenként megválasztott elöljárója a levélhez mellékeli Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd jogi véleményezését, amely többek között megállapítja, hogy a román jogszabályok nem tiltják zászlók magántulajdonban lévő intézményeken, tereken történő elhelyezését, így ezt törvényi alapon nem lehet büntetni.
Wesselényi Miklós szobra Makfalva parkjában, az itt lobogó székely zászlót távolíttatnák el(Archív felvétel)
Fotó: Gligor Róbert László/archív
„A román nemzeti lobogó kitűzéséről szóló törvény csak Románia és más államok zászlajának közintézményeken történő elhelyezését szabályozza, és nem tartalmaz egyetlen korlátozást sem más jellegű épületre. Márpedig ami nem tilos, az megengedett!” – szögezi le jogi véleményezésében Kincses Előd, felhívva a figyelmet, hogy a nemzeti jelképek használatának akadályozása áthágja a Románia alkotmányában is rögzített szólásszabadságot.
Állást foglalt az ügyben Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, a székely zászló elleni támadásnak minősítve a prefektusi felszólítást. „Ismételten tudomására kell hoznunk Románia kormányának, hogy Székelyföld létezik Románia kellős közepén, de nem idegen állam, hanem több mint száz éve része Romániának (…) Jelezni szeretném, számos olyan egyéni és társadalmi cselekvés van, amelyet nem szabályoz törvény, ám igen furcsa lenne azt hangsúlyozni, hogy ezek tiltottak. Bármennyire is eredeti a Ciprian Dobre prefektus által hangoztatott jogelv, meggyőződésünk, hogy ez kivitelezhetetlen, ennek a jogsértő elvnek hivatalos állami okiratba foglalása pedig sérti a jogállamiság elvét” – szerepel az SZNT elnökének csütörtöki közleményében.
Izsák szerint a szervezet kész minden erkölcsi és politikai segítséget megadni a továbbiakban Makfalva polgármesteri hivatalának. Hozzáteszi, ebben a pillanatban készen áll 20 darab, a Makfalván kihelyezetthez hasonló székely zászló, amelyet Székelyföld különböző településein fognak elhelyezni. Készen állunk, hogy politikai és jogi ellenlépéseket tegyünk a székely zászlót ért, minden román állami támadás ellen” – állapítja meg Izsák Balázs.
A Nyárádszeredai Városnapok 2015-ös kiadásának nyitórendezvényét kisebb incidens zavarta meg, miután a kitűzött magyar és székely zászlók láttán Lucian Goga, Maros megye akkori prefektusa és Ciprian Dobre akkori megyei tanácselnök távozott a helyszínről. Dobre és Goga előtte felszólították Tóth Sándor polgármestert: válasszon közöttük és a zászlók között. Miután a Nyárádmenti kisváros elöljárója közölte velük, hogy a zászlók a helyükön maradnak, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás