Sulyok Tamás szerint az ember csak akkor tud szabad lenni, ha vállalja a sorsát
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, akit a napokban javasolt köztársasági elnöki tisztségre a Fidesz-KDNP. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal. Tavaly augusztusban elsősorban a kommunista múltról és családja meghurcoltatásáról beszélgettünk.
2024. február 23., 18:132024. február 23., 18:13
2024. február 23., 18:482024. február 23., 18:48
A Fidesz-KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét javasolja a köztársasági elnöki tisztségre. Elfogadva a jelölést, a neves jogász azt mondta, ,,köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”.
Az Alkotmánybíróság elnöke tavaly augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napokon járt Kolozsváron Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából. A szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól.
Beszélgetésünk során a budapesti vendég a Kitelepítés című könyv cselekménye kapcsán arra fókuszált, hogy a regény írója gyerekkori tapasztalatok alapján jut el arra a következtetésekre, hogy a sors vállalásának nem igazán van alternatívája. Másként a szabadság nem tud meghonosulni az emberben, csak ha végigmegy azon az úton, amit az élet felajánl számára.
Sulyok Tamás arról is beszélt portálunknak, hogy a témához való kötődése családi történet: édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
,,Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett. Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A pártitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki” – fogalmazott a saját ifjúkori életét is meghatározó családi tragédiáról a magyarországi alkotmánybíró.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás szülei és nagyobb testvérei visszaemlékezései alapján szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Később ő is megtapasztalta, hogy a nyolcvanas évek végéig folyamatosan rendőri felügyelet alatt álltak a volt politikai foglyok: a 3/3-as ügyosztály, a titkosrendőrség ellenőrizte őket.
Beszélgetésünk során rákérdeztem arra is, hogy a mai világban, amikor egyesek nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmus éveire, milyen üzenete lehet az egykori meghurcoltak történetének.
Íme Sulyok Tamás válasza:
,,Azt tartom a legfontosabbnak, hogyha az ember vállalja saját sorsát, akkor szabad tud lenni. Ha nem vállalja, akkor egész életében azon töpreng, hogy adott körülmények között miért volt gyáva.
János apostol azt mondja a Bibliában, hogy a félelem megöli a szeretet. A mi családunk nem volt kitelepítve, de végig nehéz helyzetben élt. Tapasztalatból mondom, hogy azért érdemes vállalni a nehézséget, mert abból előbb-utóbb jó születik. A magnak el kell ahhoz rohadnia, hogy új növény nőjön ki belőle. Ez a tapasztalati igazolása a szentírás tanításának”.
Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!