VEZÉRCIKK – François Fillon egykori francia miniszterelnök – hazája, illetve Románia számos politikusával ellentétben – immár belátta, hogy a rokonokat hiba belekeverni a politikai ügyekbe.
2017. március 26., 23:182017. március 26., 23:18
A közelgő franciaországi elnökválasztáson induló konzervatív politikus azután jutott erre a következtetésre, hogy több hete veretes botrány főszereplőjévé vált, miután sikkasztás gyanújával vádat emeltek ellene a családtagjai feltételezhetően fiktív parlamenti foglalkoztatása miatt. A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség szerint Fillon felesége és gyerekei csaknem egymillió eurót vettek fel a parlamentben a volt honatyától, de feltételezhetően nem végeztek munkát.
Sőt a nyomozó hatóság hamisítás és súlyos csalás gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot Fillonék ügyében, mivel a gyanú szerint a politikus és felesége által aláírt munkaszerződések utólag készített hamis dokumentumok, amelyeket azért hoztak létre, hogy azokkal igazolják az igazságszolgáltatás előtt, miszerint Penelope Fillon ténylegesen végzett asszisztensi munkát a férje mellett. Hasonló eljárás indult Bruno Le Roux belügyminiszter ellen is lányainak feltételezhetően fiktív parlamenti foglalkoztatása ügyében, és az ankét nyomán a szocialista kormány tagja a napokban lemondott a tárca éléről.
És hogy mi közünk nekünk a francia politikusok viselt dolgaihoz? Hát csupán annyi, hogy külön frakciót alakíthatnának azok a romániai képviselők és szenátorok a bukaresti parlamentben, akik ellen összeférhetetlenség miatt az elmúlt években bűnvádi eljárás indult rokonaik alkalmazásával összefüggésben. Az érintett honatyák természetesen se törvénytelennek, se etikátlannak nem tartották, ha közeli hozzátartozóikat foglalkoztatják közpénzből, és rendszerint súlyos abúzusnak nevezték az ellenük indított vizsgálatot.
Kerekes Károly volt RMDSZ-es képviselő például – aki jogerősen másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott fia alkalmazásáért – korábban azt hozta fel mentségére, hogy Európában sehol sem számít bűncselekménynek családtagot alkalmazni asszisztensként vagy irodavezetőként, és lám, a párizsi törvényhozás csaknem hatszáz tagja közül ötven a saját feleségét alkalmazza és másik ötven különböző családtagjait.
Nos Fillonék esete is bizonyítja, miként vélekednek erről a gyakorlatról a nyugat-európai országban, ahol a botrány legelső következménye az lesz a politikus számára, hogy elbukja az államfőválasztást. Tanulság: még ha nem is ütközne törvénybe a rokonok helyzetbe hozása, politikustól, közszereplőtől minimális erkölcsi elvárás, hogy ne próbálja közpénzből „kitömni” a közeli hozzátartozóit. Vajon felfogják-e ezt Bukarestben és Kolozsváron?
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.