
A Székely Nemzeti Múzeum ad otthont az erdélyi magyarságról szóló konferenciának
Fotó: Tuchiluș Alex
Az erdélyi magyarság alkalmazkodási stratégiái a központi témája az Erdélyi magyarság a 20. században című kisebbségtörténeti konferenciának, melyet május 15–16-án tartanak Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
2026. május 13., 20:472026. május 13., 20:47
A székelyföldi közgyűjteményben az idén negyedik alkalommal megszervezett konferencián a magyarok 20. századi történetével foglalkozó kutatók ismertetik legújabb kutatási eredményeiket. A kétnapos rendezvény minden érdeklődő számára nyitott. A konferencia központi témája az alkalmazkodás, a reziliencia és az adaptáció különböző gyakorlatai Erdélyben.
A szervezők elsősorban arra kíváncsiak, hogy az erdélyi magyarság milyen stratégiák révén alkalmazkodott a változó politikai és társadalmi környezethez a 20. század különböző politikai rendszereiben:
A megnyitót május 15-én tartják, majd előadások hangzanak el. A többi között településfejlődésről és iskolahálózatról a háromszéki Bodza-vidéken és a két világháború közötti kisebbségi nővédelmi programokról lesz szó. A résztvevők a múzeum Székelyek. Örökölt vonások című kiállítását is megnézik, melyről kerekasztal-beszélgetést is tartanak Kinda István és Gyarmati Zsolt kurátorok részvételével.
Novák Csaba Zoltán történész Sütő András közéleti tevékenységéről, Fodor János történész Domokos Gézának, az RMDSZ első elnökének 1989 előtti munkásságáról tart előadást. Több kutató foglalkozik bemutatójában a második világháború utolsó éveivel és az azt követő időszakkal.
A konferencia zárásaként Bandi István, László László és Bárdi Nándor történészek részvételével tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kommunizmus története című romániai tantárgy kapcsán. Ezt az idei tanévtől vezették be kötelező tárgyként a romániai középiskolák végzős évfolyamai számára azzal a céllal, hogy megismertessék őket a közelmúlt történéseivel.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
szóljon hozzá!