A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia gyulafehérvári ülésszakán tekintették meg a résztvevők a Márton Áron örökségéről nyílt tárlatot
Fotó: FotoMarco Photography – by Geréd Zsolt
Kiállítás nyílt Gyulafehérváron a 130 éve született Márton Áron püspök lelki örökségéről. A tárlat, amelyet az éppen most zajló Romániai Katolikus Püspöki Konferencia gyulafehérvári ülésszakán jelen levő római és görögkatolikus püspökök is megtekintették, a tervek szerint más helyszíneken is bemutatkozik a Márton Áron-emlékévben.
2026. május 13., 21:372026. május 13., 21:37
A Tiszteletreméltó Márton Áron püspöknek szentelt kiállítás a gyulafehérvári érseki palotában látható. A 2026-os Márton Áron emlékév alkalmából rendezett tárlat a nagy püspök életét, lelkipásztori szolgálatát és hitvalló tanúságtételét mutatja be. A kedden Gyulafehérváron nyílt kiállítás felidézi azt a lelki örökséget, amelyet Márton Áron püspök Erdélynek, az egyháznak és az egész társadalomnak hagyott örökül. Amint a Romkat.ro arról beszámolt, Hegedüs Enikő művészettörténész mutatta be a kiállítást, bemutatójának szövegét idézte a katolikus portál.
A 130 éve született Márton Áron püspök lelki örökségéről nyílt kiállítás az emlékévben
Fotó: Bodó Márta
Tiszteletreméltó Márton Áron püspök születésének 130. évfordulóján meghirdetett emlékév keretében a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Kovács Gergely érsek támogatásával, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeummal közösen, Lázár Csilla igazgatónővel egy kisebb „kamara-kiállítást” szerkesztettek. A tervek szerint a tárlatot az idei Márton Áron-emlékévben más helyszíneken is bemutatják.
Amint Hegedüs Enikő művészettörténész részletezi, az elképzelés az volt, hogy a zarándokokon és híveken kívül olyanok számára is bemutassák Márton Áron életművét, akiknek még nem volt lehetőségük hallani róla.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia gyulafehérvári ülésszakán jelen levő római és görögkatolikus püspökök
Fotó: FotoMarco Photography – by Geréd Zsolt
A székesegyház, ahol a püspök kőkoporsója áll, mindenki számára nyitott, ott viszont nem adhatnak bővebb információt az életére vonatkozóan. Az egykori püspöki lakosztály és kert elsősorban a zarándokcsoportok számára közelíthető meg. A kívülállóknak ez az egyházművészeti kiállítás ad betekintést az egyházmegye múltjába, felvillantva egy-egy időszak tárgyi örökségét, értékeit. Az emlékek felidézik egy-egy történelmi korszak szellemét, kiemelkedő mozzanatait és alakjait.
„Egyházmegyénk 20. századi történetének meghatározó egyházi vezetőjét, főpásztorát tiszteljük Márton Áron püspök személyében. A visszaemlékezések tanúskodnak arról, hogy a római katolikus hívek mellett Erdély-szerte más felekezetűek is tisztelték, a görögkatolikusok, protestánsok és zsidók is nagyra értékelték bátor kiállását az igazságtalanság elszenvedőinek ügyében, valamint az örökérvényű elvek melletti következetességét és helytállását, és nem utolsó sorban a rábízottak iránti atyai szeretetét” – fogalmaz Hegedüs Enikő.
Márton Áronról a CNSAS irattára 253 kötetet, 82 032 lap iratcsomót őriz, ami egymás mellé állítva mintegy 17 kilométer hossznyi iratanyag
Fotó: Bodó Márta
A művészettörténész a kamara-kiállítás kialakításának szempontjaira, néhány képre, idézetre, a püspök személyes tárgyaira hívta fel a figyelmet. A tárlat nyolc részre oszlik, a pannók időrendi sorrendben mutatják be Márton Áron püspök életútját a szülőfalutól kezdődően, az első világháborúban való részvételét, papi hivatásának követését, az első szolgálathelyeit és papi működését, a hivatásán belüli elkötelezettségét a népnevelés iránt, majd püspökké szentelését és püspöki szolgálatának kiemelkedő állomásait, időszakait.
Ahogy püspökszentelésekor megfogalmazta: „Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át századok során.” (Márton Áron 1938. szeptember 29-én a kolozsvári plébánosi beiktatásakor a Képviselőtestület Közgyűlésén mondott beszédéből)
Hegedüs Enikő művészettörténész tartott előadást a kiállítás gyulafehérvári megnyitóján
Fotó: FotoMarco Photography – by Geréd Zsolt
Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel, és a románsággal is meg kell ismertetni, ugyanakkor érdemes párbeszédet nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére.
A szülőházról – portáról kiállított makett a szülőfalu küldöttségének volt az ajándéka. 1939. február 12-én a püspökszentelésre érkezett csíkszentdomokosiak vitték az újonnan felszentelt püspöknek. Az egykori családi ház makketje mindvégig lakosztályában állt, így nap mint nap láthatta azt. Ugyanakkor Dél-Erdélyben egy másik világ tárult elé, Erdély sokszínűségét is megtapasztalta. A papi és nevelői hivatás a fiatal pap életében meghatározó szerepet töltött be. Korán felismerte:
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia gyulafehérvári ülésszakának résztvevői tisztelegtek Márton Áron szellemisége előtt
Fotó: FotoMarco Photography – by Geréd Zsolt
Lelkipásztori szolgálatában a hit megismertetésének kortárs lehetőségeivel élt, a fiatalok világnézeti eligazodását segítette az 1930-as években az Erdélyi Iskola című lap egyik alapítójaként és szerkesztőjeként is. Más folyóiratokban is közölt, gyakorlatba ültette az ún. sajtóapostolságot.
Püspökszentelése 1939. február 12-én Kolozsváron ünnep volt. Püspöki szolgálatának kezdetén választott jelmondata: Non recuso laborem mindvégig jellemezte az életét. Pásztorbotja több fotón is látható, eredetileg Majláth püspök készíttette, magába foglalja Péter hajóját, a medailonokban az erdélyi püspökség védőszentjei: az egyházmegyét alapító Szent István és Szent László király arcképe, Szent Mihály alakja látható, valamint Majláth püspök személyes védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak az ábrázolása.
Márton Áron szemüvege a tárlaton
Fotó: Bodó Márta
A püspökszentelés után nehéz, gondokkal terhes évtizedek következtek. Az újabb pusztító háború kitörése, romboló ideológiák térnyerése, üldöztetések, letartoztatások, börtönök. Tudta és tanította, hogy a háború tépte sebeket csak a krisztusi főparancshoz visszatérve lehet gyógyítani:
Az üldözöttek védelmezőjeként kiállt a háborúban felerősödő náci ideológia elszenvedői, főként a meghurcolt zsidó származásúak mellett. Az útlevelében látható pecsétek tanúsítják, hogy az 1944. május 18-i kolozsvári papszentelésre május 16-án ment át a Feleken és május 22-én tért vissza.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Székhelyén, Gyulafehérváron maradva pásztorként vigyázta a Dél-Erdélyben élő magyarokat, kiállt a munkaszolgálatra küldöttek ügyében. A kommunista államhatalomnak az egyházakat korlátozó intézkedései ellen folyamatosan felszólalt. Az államilag betiltott és üldözött görögkatolikus egyház mellé állt, amíg tehette, és papjait is erre kérte. Ő maga sem mentesült a meghurcoltatástól, 1949. június 21-én letartóztatták, 1951-ben koncepciós perben elítélték.
„Püspök úr! A szenvedések idején tanusított bátor kiállását a zsidó nép el nem felejti!” – áll a Márton Áron temetésére az akkori kolozsvári főrabbi által hozott koszorúszalagon
Fotó: Bodó Márta
Közel hat évet raboskodott. A bánásmód és az embertelen környezet egészségét megtörte, de hitét, akarat erejét, hűségét megerősítette. „Isten elvitt engem szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, tartozzék bármely néphez vagy felekezethez” – így vallott a börtön tapasztalatáról egy későbbi beszélgetésben kedves tanítványának, Lucian Mureșan későbbi görögkatolikus nagyérseknek, bíborosnak.
A börtönből szabadulva alig két évig mozoghatott az egyházmegyéjében, a tömegek lelkesedését látva a hatalom túlságosan veszélyesnek ítélte meg a jelenlétét az emberek között, és kényszerlakhelyet rendeltek el számára. Kényszerlakhelyen, a háziőrizetben is állandóan figyelték. Számottevők a lehallgatási és informátori jegyzőkönyvek.
„Nem menekülök a küzdelem elől” – ez volt Márton Áron jelmondata
Fotó: Bodó Márta
A háziőrizet kényszerű rabságában is tágasságot tudott teremteni a lelkének. Vigasztalta, tanította papjait, a kispapokat, híveit körleveleiben, személyes levelekben bátorította. Sokat olvasott. Akadályoztatása ellenére kísérte a római egyház megújításának folyamatát, a II. vatikáni zsinat munkálatait és útmutatásait.
A kezdetben három évre elrendelt kényszerlakhelyet többször meghosszabbították, végül 1967-ben kapta vissza a személyazonossági igazolványát, és ezzel a jogát, hogy elhagyhassa püspökséget. Franz König bíboros érsek az ortodox egyház meghívására érkezett a Curtea de Argeș-i kolostor 450 éves fennállásának ünnepségére. Ezzel összefüggésben történt a hatalom „nagylelkű” gesztusa, amikor 1967. november 22-én feloldották háziőrizetét. Hatalmas lelkesedés és várakozás volt mindenfelé a papság és a hívek között is, minden egyházközség várta a püspököt. Bár egyre súlyosbodó betegsége akadályozta, a püspök próbált eleget tenni a várakozásnak. 1968-tól kezdődően újrakezdte a bérmálásokat, vizitációkat.
Márton Áron pásztorbotja is megtekinthető a tárlaton
Fotó: Bodó Márta
hogy a püspöknek kijáró kötelező tiszteleten messze túlmutat híveinek ragaszkodása.
A püspöki szolgálat hosszú évei és az átélt nehézségek testét már nagyon megviselték.1972-ben segédpüspököt kért, és kapott Jakab Antal püspök személyében. Ha kevesebb helyre is, de eljárt bérmálni a segédpüspöke segítségével egészen 1975-ig. Ezen év októberétől nem hagyta el többé Gyulafehérvárt, a 80. évébe belépve kifejezetten készült a „nagy találkozásra”. Többszöri kérésére, 1980 áprilisában mentette fel a Szentszék püspöki szolgálatából. Körlevelében köszönt el papjaitól, híveitől: „Főpásztori hivatalomból távozva megáldalak benneteket. (…) és kérem az Úr Jézus Krisztust, hogy ígérete szerint maradjon mindig velünk, és segítsen, hogy példája szerint minden körülmények között megvalósítsuk a mi életünkben Isten akaratát.” (Utolsó püspöki körlevele. Gyulafehérvár, 1980. május 15-én, Urunk mennybemenetele ünnepén).
Márton Áron csíkszentdomokosi szülőhelye, szüleinek képe a pannón
Fotó: Bodó Márta
A leköszönt főpásztor utolsó hónapjai a betegségben, szenvedéssel teltek. Jelképes volt az egyházmegye búcsúünnepén, Szent Mihály főangyal ünnepén bekövetkezett halála. 1980 október elején a temetésére hozott koszorúk közül fennmaradt a püspökségen az a koszorúszalag, amit a volt kolozsvári főrabbi, dr. Weinberger Moshe hozott. Ezen olvasható felirat:
Márton Áron püspök útlevele
Fotó: Bodó Márta
„Püspök úr! A szenvedések idején tanusított bátor kiállását a zsidó nép el nem felejti!”. Tisztelete azóta is töretlen, bár 1990 előtt nem volt lehetőség nyíltan róla beszélni.
Erdély-szerte köztereken szobrok őrzik emlékét. A krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság-bazilikában is megjelenítették a magyar szentek és boldogok között. A gyulafehérvári egyházmegye, Jakab Antal püspök, amint lehetőség adódott, 1990-ben elindította a boldoggá avatási folyamatot. Jakubinyi György érsek kinevezésével Kovács Gergely érsek évekkel ezelőtt posztulátorként, jelenleg főpásztorként segíti ezt az ügyet. Mindannyian imádkozunk és reménykedünk abban, hogy Tiszteletreméltó Márton Áron püspököt mielőbb szentjeink között tisztelhetjük. Élettörténetét a kiállításon úgy próbáltuk közelebb hozni a látogatókhoz, hogy két fiktív szereplőt – egy János nevezetű papot és egy szociális testvért, aki Skolasztikának neveztünk – „kértünk” arra, hogy meséljenek a püspök atyával való találkozásaikról. Az ő személyüket igaz történetek, visszaemlékezések alapján formáltuk meg.
A védelmező és üldözött Márton Áron emlékezete
Fotó: Bodó Márta
Elbeszéléseik a pannókon levő QR-kódok segítségével leolvashatók, és a telefonokkal meghallgathatók (egy színész és egy színésznő előadásában). Kiválasztható a személy és a nyelv (magyar, román, illetve angol). Mindez csupán nagyon csekély része a püspök nagy életművének. Ezek a felvillanások is fontosak lehetnek.
Márton Áron életútjának állomásai térképen
Fotó: Bodó Márta
Márton Áron kényszerlakhelyéről, megfigyeléséről is szerepelnek információk a pannókon
Fotó: Bodó Márta
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!