VEZÉRCIKK – Ismét zsonglőrködni kezdett a romániai politikai osztály a választási törvénnyel, holott az önkormányzati és parlamenti megmérettetések lebonyolítási módja és rendje legutóbb nyolc hónappal ezelőtt esett át lényeges módosításokon.
2016. január 25., 19:452016. január 25., 19:45
Ezúttal a polgármesterek megválasztásának mikéntje jelent vitatémát: egy- vagy kétfordulós rendszerben válasszuk meg a települési elöljárókat. Az egyfordulós rendszert a 2012-es helyhatósági megmérettetésen alkalmazták először, a jogszabály tavaly májusi módosítása során pedig a parlament megőrizte a hat évvel ezelőtti újítást.
A mostani fejlemények ismeretében lényeges szempont, hogy akkoriban mind a kormányzó szociáldemokraták, mind az ellenzéki liberálisok jónak tartották az egyfordulós szisztémát, és mindkét nagy párt ennek ismeretében fogadta el a parlamentben a játékszabályokat rögzítő törvényt. Tavaly novemberben bemutatott, választási reformot hirdető programjában aztán a Dacian Cioloş vezette kormány – a Colectiv-tragédia nyomán utcára vonult tüntetők ösztökélésére – meglepetésre javaslatot tett a polgármesterek és megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztására, hogy aztán a pártoktól kapott jelzés alapján egy nap leforgása alatt törölje a kezdeményezést a dokumentumból.
Persze felmenthetnénk a liberálisokat azzal, hogy csak az ökör következetes, elég nyilvánvaló azonban, hogy az államfő nyújtotta hátszéllel a PNL most saját politikai érdekeitől vezérelve kardoskodik a kétfordulós rendszerre való visszatérés mellett. Időközben rájöttek ugyanis, hogy az egyfordulós felállás a hivatalban lévő polgármestereknek, valamint a PSD-nek kedvez, miközben a jobboldal mindig hatékonyabban képes mozgósítani híveit a második fordulóban.
A magyarság számára lényegében azokon a településeken – például Szatmárnémeti, Marosvásárhely – előnyös az egyetlen forduló, ahol a közösség aránya nem éri el az ötven százalékot, hiszen egyetlen magyar jelöltnek nagyobb az esélye a többfelé oszló román voksokkal szemben. A kétfordulós rendszernek számunkra ott mutatkoznak meg az előnyei, ahol a magyar jelölt nem jut be a második fordulóba.
Ilyenkor a magyar szervezeteknek viszont lehetőségük nyílik sáfárkodni a magyar szavazatokkal a közösségnek többet ígérő román polgármesterjelölttel. Ugyanakkor tömbmagyar vidékeken a közösség szempontjából végeredményben édesmindegy, hogy egy vagy két fordulóban választanak települési elöljárót. Az viszont általában a demokráciának okoz károkat, ha ezeket a játékszabályokat egyetlen párt vagy politikai érdekcsoport igényei és érdekei mentén rögzítik.
Nem vitás, hogy egy polgármester számára nagyobb legitimitást ad, ha – egyfordulós rendszer esetén – nemcsak a választópolgárok 15-20 százalékának támogatottságával szerez mandátumot. A liberálisok pálfordulása azonban nem ennek felismeréséből, hanem pusztán választási sikerük kikövezésének szándékából ered, aminek teljesítése sokkal nagyobb veszélyt jelentene a demokráciára, mint az, hogy egy vagy két fordulóban választunk polgármestert.
Dacian Cioloşnak tehát kétszer is meg kell gondolnia, hogy választási évben a pártok milyen jellegű nyomásgyakorlásának tesz eleget. Adott esetben hivatkozhat az ökörre...
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
szóljon hozzá!