Balogh Levente
2026. március 27., 20:132026. március 27., 20:13
2026. március 27., 20:312026. március 27., 20:31
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mint ismert, a PSD – amely ugyan a legnagyobb frakcióval rendelkezik, de belement abba, hogy átadja a miniszterelnöki tisztséget a súlyos gazdasági problémákkal megküzdeni kénytelen kormányban a második helyezett liberálisoknak – bejelentette, hogy nem hajlandó megszavazni a költségvetést, ha abban nem különítenek el jelentős összegeket a kisnyugdíjasok és a szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok támogatására.
A szükséges mintegy 3,4 milliárd lej természetesen nem állt teljes egészében rendelkezésre, hiszen a költségvetési hiány lefaragása miatt a büdzsé kidolgozásakor a legfőbb jelszó a takarékosság volt, ám a PSD bekeményített: leszögezte, hogy nem enged a követeléséből, álláspontját nyomatékosítandó pedig még arra is hajlandó volt, hogy megszavazza az ellenzéki AUR előterjesztését az új nagyváradi stadion kormányzati garanciáinak visszavonásáról –
A vita végül kompromisszummal zárult: a koalíció vezetői eldöntötték, hogy a még szükséges 1,1 milliárd lejt előteremtik, oly módon, hogy lenyesik a bírák bíróság által megítélt elmaradt béreire szánt összegből.
A botrányos jelenetektől sem mentes vita így végül lezárult, de láthatóan csupán lélegzetvételnyi szünetet jelentett a koalíciós partnerek közötti iszapbirkózásban, és még inkább elmérgesítette a viszonyt.
Ami annyiban nem is csoda, hisz egyértelmű: a PSD részéről csupán imázsépítő kampányfogás volt a nyugdíjasok számára kifizetendő egyszeri támogatás,
Mivel pedig a PSD nélkül nincs kormánytöbbség, a többi koalíciós pártnak kényszerűen bele kellett mennie a dílbe – viszont a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) reakcióiból is látható, hogy kezd nagyon betelni a pohár a kormány megalakítása óta hiperaktív belső ellenzékként viselkedő szociáldemokraták magatartása miatt.
Ezt jelzi a két párt elnöksége által elfogadott állásfoglalás, amelyben figyelmeztetik a PSD-t, hogy amennyiben felrobbantja a koalíciót, nem hajlandóak újabb kormányt alakítani vele.
Pedig a szociális ügyek kapcsán lezajlott huzavonából alapvetően még ők is profitáltak valamennyit, hiszen azzal az ihletett húzással, hogy a különleges nyugdíjak jelentette privilégiumaik védelmében mindent elkövető bíráktól vettek el pénzt, jó pontokat szereztek a talárosok viselkedése miatt felháborodott választópolgárok szemében.
Mindennek elsődleges oka továbbra is az, hogy a PSD – amelytől neve ellenére sohasem volt idegen a nemzetieskedő, soviniszta retorika – szavazótáborának jelentős része a liberálisokkal való együttműködés miatt átpártolt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR), és a szociáldemokraták a belső ellenzéki szerep révén próbálják visszaszerezni elkóborolt támogatóikat.
És bár a legfrissebb felmérések szerint néhány százalékpontot sikerült visszaszerezniük, még mindig több mint tíz százalékpontos hátrányban vannak az AUR-ral szemben, amely 35 százalékos támogatottsággal ott tart, ahol néhány éve a PSD.
A szociáldemokratáknak már csak emiatt sincs eszük ágában sem visszafogni magukat, és a jelek szerint továbbra is ők kívánják meghatározni a közbeszédet a kormány tevékenysége kapcsán – látható, hogy már meg is találták a következő témát, amelyben szembe mehetnek Ilie Bolojan miniszterelnökkel.
A PSD máris rárepült erre a témára, és élére állt az adócsökkentést követelőknek.
Mindezzel két legyet üt egy csapásra: egyrészt ismét azt a látszatot kelti, hogy az egyszerű emberek oldalán áll, másrészt tovább rombolja a liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnök nimbuszát, aki az adócsökkentés ellenzésével ismét csak „a nép ellensége” pozícióba került.
Az ugyanis régóta látható, hogy többszörösen is kihasználják, hogy lemondtak Bolojan javára a kormányfői tisztségről: amellett, hogy lubickolnak az álellenzéki státusban, nem hagynak ki egyetlen alkalmat sem, amikor Bolojant személyében támadhatják.
Ez egyrészt – ahogy e felületen már többször is megírtuk – édes bosszú azért, mert Bolojan még Bihar megyei liberális vezérként ott tett keresztbe a PSD-nek, ahol tudott.
Másrészt viszont előfordulhat, hogy
Ez nem is sikertelen, a miniszterelnök megítélése meglehetősen negatív, és nagyon sokan valóban vele azonosítják a megszorításokat, amelyeket amúgy a kormány tagjaként a PSD is megszavazott a parlamentben.
Mindezek nyomán megtörténhet, hogy a PSD elmúlt hetekben kezdett, a miniszterelnök leváltásának szükségességét pedzegető kommunikációja mögött az áll, hogy saját népszerűségének feltornászása érdekében valóban kikényszerítse Bolojan távozását.
Ennek a stratégiának a része lehet az is, hogy a közismerten a PSD-hez kötődő szakszervezetek nem voltak hajlandóak szóba állni Bolojannal az üzemanyagárak ügyében, ehelyett Sorin Gridneanu PSD-elnökkel egyeztettek – ezt nehéz nem úgy értelmezni, hogy a PSD megpróbálja aláásni Bolojan legitimitását, és a saját pártelnökét tolja a társadalmi konszenzust kereső, befolyásos és felelősségteljes „népbarát” vezető pozíciójába.
Azzal persze, hogy utána mi lenne a még mindig pocsék helyzetben levő gazdasággal, hogyan reagálnának a hitelminősítők és a piacok, ha kirúgnák azt a miniszterelnököt, akinek legalább minimális szintű bizalmat sikerült kicsikarnia az ország számára, nem foglalkoznak, elvégre a nagy többség úgysem törődik a makrokérdésekkel, még akkor sem, ha az esetleges negatív következményeket amúgy közvetlenül érzik ők is a bőrükön.
Úgy tűnik, hogy a PNL és az USR is valós lehetőségnek látja, hogy a PSD ezt a forgatókönyvet próbálja követni, ezért is tartották fontosnak előre jelezni, hogy ha egy Bolojan elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztésével, illetve megszavazásával levegőbe röpíti a kormányt, akkor nem hajlandóak vele újabb koalíciót kötni.
Mindeközben a PSD éppen arra készül, hogy belső konzultációt tartson arról, maradjon-e kormányon, vagy vonuljon ellenzékbe – ami egyébként jelen állás szerint nem tűnik túl valószínűnek, mivel nemigen lenne ésszerű.
A koalíciós megállapodás értelmében ugyanis jövőre Grindeanu veheti át a miniszterelnöki tisztséget, ráadásul a távozással a kormányzati erőforrásoktól is elesne, így a kilépés lebegtetése inkább csak arra jó, hogy revolverezzék vele a koalíciós partnereket.
A közös kormányzás elutasítása a PNL és az USR részéről inkább csak hangzatos kommunikációs panel, ha a helyzet lesz, akkor újra összebútoroznak a PSD-vel (már ha utóbbi még szívesen látná a koalícióban az USR-t), hiszen az előrehozott választást az AUR nyerné meg.
ráadásul a jelenlegi kormánypártok mindegyike tisztában van azzal, hogy ebben az esetben minden eddigi gazdasági lépés hiábavaló lenne, a hitelminősítők ugyanis várhatóan azonnal bóvliba vágnák az országot.
Így – bár Romániában sohasem zárható ki a legirracionálisabb forgatókönyv sem – a hangos viták és a gazdasági nehézségek ellenére az összes kormánypártnak az lenne az érdeke, hogy folytassa a koalíciós együttműködést, bár az, hogy Bolojan marad a kormányfő a miniszterelnöki mandátum 2027-es átadásáig, még kérdéses.
Arra viszont biztosan nem érdemes nagy összegben fogadni, hogy a kormánytöbbség biztosításához nélkülözhetetlen PSD felhagy a folyamatos kampányüzemmóddal és a koalíciós partnerek zsarolásával.
Rostás Szabolcs
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Balogh Levente
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Balogh Levente
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
szóljon hozzá!