VEZÉRCIKK – Több kérdés is fölmerülhet a hétvégén Varsóban lezajlott NATO-csúcs után. Az egyik az: biztonságosabb hellyé vált-e Európa és a világ azt követően, hogy a katonai szövetség keleti szárnyának katonai megerősítéséről döntöttek? A másik: mit nyertek a közép- és kelet-európai tagállamok mindezzel?
2016. július 11., 19:242016. július 11., 19:24
Az első kérdést nem könnyű megválaszolni. Az egyértelmű, hogy a NATO-nak lépnie kellett valamit annak nyomán, hogy Oroszország a hibridháború eszközeit alkalmazva beavatkozott Ukrajnában, és annektálta a Krím-félszigetet, illetve támogatást nyújtott az oroszbarát szakadároknak Donyeckben és Luhanszkban. A nyugati válaszlépések annak ellenére is szükségesek voltak, hogy egyértelmű: az ukrajnai konfliktus kirobbanásához nagymértékben hozzájárult a megválasztott elnökkel, Viktor Janukoviccsal szemben álló erőknek nyújtott nyugati támogatás.
A saját népszerűségét a régi orosz és szovjetorosz „dicsőség\" feltámasztásával növelni akaró Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött: nem engedi, hogy az orosz érdekszférának tekintett Ukrajna nyugatra „távozzék\", és esetleges NATO-csatlakozásával hosszú szakaszon közvetlen orosz szomszéddá tegye a nyugati katonai szövetséget, ezért katonai eszközökkel válaszolt – anélkül persze, hogy közvetlen konfliktusba került volna a NATO-val, sőt anélkül, hogy egyáltalán elismerné, ő áll a kelet-ukrajnai szakadárok katonai akciói mögött. Ebben a helyzetben egyértelművé vált, hogy főleg a Baltikum és bizonyos mértékig Lengyelország is sebezhető Oroszországgal szemben, ezért szükséges az ottani katonai jelenlét erősítése. Így négy NATO-zászlóaljat telepítenek a térségbe.
A Krím elcsatolásával Oroszország délen is közelebb került a NATO-hoz, ezért szorgalmazta – a biztonságára leselkedő legnagyobb veszélynek Moszkvát tekintő – Románia a közös fekete-tengeri flotta felállítását Bulgáriával és Törökországgal. Az oroszokhoz kulturálisan és gazdaságilag is ezer szállal kötődő bolgárok azonban ezt meghiúsították, így Románia gyakorlatilag csupán részsikert ért el: az európai rakétavédelmi rendszer deveselui elemei NATO-irányítás alá kerültek, és létrejön ugyan egy nemzetközi NATO-dandár az országban, de annak fő erejét Romániának kell biztosítania, a nyugati tagállamok pedig nemigen mutatkoznak hajlandónak csapatokat adni hozzá. A fekete-tengeri NATO-jelenlét pedig igencsak bizonytalan.
Mindemellett tény, hogy a varsói döntés nyomán telepítendő zászlóaljak és dandár több a semminél, és ha szimbolikusan is, de jelzi, hogy a NATO a tagállamok eltérő gazdasági érdekei ellenére is összezár, ha külső fenyegetést észlel. Orosz részről erre hasonló csapattelepítésekre lehet válaszlépésként számítani – közben pedig csak reménykedhetünk, hogy élesben sohasem derül ki, mennyire hatékonyak a két fél egymás ellen tett óvintézkedései. Főleg azért, mert a jelenlegi legnagyobb veszély, az iszlamista terrorizmus egyaránt fenyegeti a Nyugatot és Oroszországot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy nemzet jövője a gyermekeken, a szülőanyákon-édesanyákon múlik. És az édesapákon.
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.
Javában zajlik a foci-világbajnokság. Meglehet, a fanatikus futballrajongók sem kelnek fel valamikor éjjeli, hajnali órában megnézni félálomban egy-egy meccset, legfeljebb az estieket követik. A legalkalmasabb reggelente megnézni az összefoglalókat.
Nemcsak az állóvizeket kavarta fel, hanem valóságos örvényt idézett elő Nicușor Dan azzal, hogy a Nemzeti Liberális Párt megkérdezése nélkül miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki a PNL egyik alelnökét, Adrian Veșteát.
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!