Gazdasági miniszter a parajdi katasztrófáról: a Salrom a példa arra, amikor a vezetők nem vállalják tetteik következményeit
Fotó: Pinti Attila
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
2026. április 17., 21:012026. április 17., 21:01
2026. április 17., 21:112026. április 17., 21:11
Minderről Adrian Giurgiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője számolt be pénteken az Irineu Darău gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Az USR-es tárcavezető úgy véli, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és úgy fogalmazott: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt tavaly, amikor is a Korond-patak által okozott áradások elpusztították a térség és az ország kiemelkedő turisztikai és gyógykezelési célpontját, a sóbányát.
„A környezetvédelmi bizottságban vizsgálatot kértem (a parajdi katasztrófa ügyében – szerk. megj.), meghívtuk őket a testület ülésére, ők pedig arra kértek bennünket, hogy halasszuk el egy órával, hogy részt tudjanak venni rajta mind a vízügy képviselői, mind a Salrom részéről érkezők. Miután az egész bizottság összeült, és vártunk rájuk, Zoomon más személyeket kapcsoltak be, akiknek nem tartozott szorosan a hatáskörébe a parajdi sóbánya ügye, és egy másik megoldással álltak elő:
– számolt be a News.ro szerint Adrian Giurgiu. – Körülbelül ezen a felelőtlenségi és gúnyolódási szinten tartanak egyes, nagyon magas fizetést kapó emberek, akiket valamennyi állampolgár pénzéből fizetnek, még akkor is, amikor egy csaknem helyrehozhatatlan katasztrófával állunk szemben.”
A parlamenti képviselő „gúnyolódásnak” minősítette, hogy a Salrom illetékesei a hódokat tették felelőssé a parajdi helyzetért. Giurgiu emlékeztetett, hogy Parajdon a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek több mint 90 százaléka megszűnt.
Irineu Darău gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és kijelentette: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt.
„A bekövetkezett katasztrófa óta több intézmény is dolgozik azon, hogy megmentsék mindazt, amit még meg lehet menteni, és újratervezzenek bizonyos dolgokat. Másfelől önök is tudják, hogy azóta milyen feszültség és botrány övezte a helyzet kezelését, azokat a kockázatokat, amelyeket nem kezeltek megfelelően. Viszonylag nemrég cseréket hajtottunk végre az igazgatótanácsban, hogy megpróbáljuk felmérni, miként kellene hogy következményei legyenek mindannak, ami történt – nyilatkozta a miniszter.
Sajnálatos módon úgy vélem, a Salrom a példa arra, amikor a vezetők nem vállalják tetteik következményeit. És még egyszer mondom: minden törvényes eszközzel úgy gondolom, hogy következményeknek kell lenniük” – nyilatkozta Irineu Darău.
Amint arról beszámoltunk, bő egy hete újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. Az évente több százezer látogatót vonzó föld alatti gyógyászati központ nemcsak a község arculatát, hanem a gazdaságát is meghatározta. A bányabezárás és a tavaly májusi katasztrófa azonban olyan törést okozott, amelynek hatásai ma is érezhetők. A parajdi idegenforgalom helyzetét, újjászületésének esélyeit Moldován László, a 2007-ben alapított Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, panziótulajdonos ismertette a Krónikával idén márciusban.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás