Sóhivatal a javából: a hódokra is ráfogták a parajdi bányakatasztrófát

– számolt be a News.ro szerint Adrian Giurgiu. – Körülbelül ezen a felelőtlenségi és gúnyolódási szinten tartanak egyes, nagyon magas fizetést kapó emberek, akiket valamennyi állampolgár pénzéből fizetnek, még akkor is, amikor egy csaknem helyrehozhatatlan katasztrófával állunk szemben.”

A parlamenti képviselő „gúnyolódásnak” minősítette, hogy a Salrom illetékesei a hódokat tették felelőssé a parajdi helyzetért. Giurgiu emlékeztetett, hogy Parajdon a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek több mint 90 százaléka megszűnt.

Irineu Darău gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és kijelentette: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt.

„A bekövetkezett katasztrófa óta több intézmény is dolgozik azon, hogy megmentsék mindazt, amit még meg lehet menteni, és újratervezzenek bizonyos dolgokat. Másfelől önök is tudják, hogy azóta milyen feszültség és botrány övezte a helyzet kezelését, azokat a kockázatokat, amelyeket nem kezeltek megfelelően. Viszonylag nemrég cseréket hajtottunk végre az igazgatótanácsban, hogy megpróbáljuk felmérni, miként kellene hogy következményei legyenek mindannak, ami történt – nyilatkozta a miniszter.

Sajnálatos módon úgy vélem, a Salrom a példa arra, amikor a vezetők nem vállalják tetteik következményeit. És még egyszer mondom: minden törvényes eszközzel úgy gondolom, hogy következményeknek kell lenniük” – nyilatkozta Irineu Darău.

Amint arról beszámoltunk, bő egy hete újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.

és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. Az évente több százezer látogatót vonzó föld alatti gyógyászati központ nemcsak a község arculatát, hanem a gazdaságát is meghatározta. A bányabezárás és a tavaly májusi katasztrófa azonban olyan törést okozott, amelynek hatásai ma is érezhetők. A parajdi idegenforgalom helyzetét, újjászületésének esélyeit Moldován László, a 2007-ben alapított Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, panziótulajdonos ismertette a Krónikával idén márciusban.

korábban írtuk

Parajd: újra meghosszabbították a lassan egy éve tartó vészhelyzetet

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

korábban írtuk

Összeomlott a turizmus, Parajd a túlélésért küzd a sóbánya nélkül

A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.