Korlátlan háború. Donald Trump jelezte: bizonytalan, mikor érhet véget az iráni konfliktus
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktusra „nincs időkeret”, és elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint politikai megfontolások befolyásolnák a hozzáállását.
2026. április 23., 09:012026. április 23., 09:01
A Fox News által készített interjúban Trump azt is elmondta, hogy „nincs időbeli nyomás” sem a kedd délután meghosszabbított tűzszünetre, sem az új béketárgyalások megkezdésére.
Korábban azt mondta, hogy a háború négy-hat hétig fog tartani, de most már a hetedik hetében jár.
„Az emberek azt mondják, hogy az időközi választások miatt akarom, hogy vége legyen, de ez nem igaz” – mondta Trump, hozzátéve, hogy a kormányzat „jó megállapodást akar az amerikai nép számára”.
nyomást gyakorolva Teheránra, hogy nyújtson be egységes javaslatot a tárgyalások újraindítására.
A CNN arról számolt be, hogy kedd estig gyakorlatilag semmilyen választ nem kapott az adminisztráció az iráni tisztségviselőktől.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Pakisztán kérésére meghosszabbítja az Iránnal kötött fegyverszünetet, és folytatja az iráni kikötők blokádját.
Az amerikai Központi Parancsnokság szerdán este bejelentette, hogy az amerikai erők 31 hajót irányítottak vissza a kikötőbe vagy fordítottak vissza az Irán ellen folyó amerikai blokád részeként.
A visszairányított hajók többsége olajszállító volt – közölte a Központi Parancsnokság egy X-en közzétett bejegyzésében.
Közben Karoline Leavitt, a washingtoni Fehér Ház szóvivője szerdán arról beszélt:
Az elnöki hivatal sajtótitkára a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok világosság tette, hogy „vörös vonalnak” tekinti az iráni atomprogramot egy békemegállapodásban, és kifejtette, hogy a Teheránból érkező, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az ottani vezetés megosztottságát tükrözik.
A szóvivő „kalózkodásnak” nevezte azt, hogy az iráni katonaság motorcsónakok segítségével hatalmába kerített két teherhajót a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor hozzátette, hogy az erőszakos fellépés nem jelenti a tűzszünet megsértését, ugyanis annak érintettjei nem amerikai, vagy izraeli járművek.
Megjegyezte, hogy
Karoline Leavitt nem sokkal korábban újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy amerikai részről a tűzszünet további fenntartása Donald Trump elnök döntésétől függ, és annak időtartamát nem határozták meg. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint a tűzszünet meghosszabbítása csupán 3-5 napig tarthat.
Eközben az amerikai pénzügyminiszter szerdán a Hormuzi-szoros blokádját leginkább megszenvedő országok kérésével indokolta azt, hogy az Egyesült Államok újabb egy hónappal meghosszabbította az orosz kőolajra kivetett szankciójának részleges és átmeneti feloldását.
Scott Bessent egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy több mint tíz ország fordult ezzel a kéréssel az adminisztrációhoz. A számukra kedvező döntést azzal indokolta, hogy
Az amerikai kormány április 17-én jelentette be, hogy újabb 30 nappal meghosszabbítja a már tengeren lévő orosz kőolaj mentességét a szankciók alól.
Scott Bessent két nappal korábban még úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak nincs szándékában ilyen döntést hozni. A Trump-kormányzat először március közepén döntött arról, hogy egy hónapra mentesíti az Oroszországból, valamint Iránból származó, már tankerekbe töltött kőolajat a szankciók alól, ezzel mérsékelve az iráni konfliktus miatt megugrott kőolajárakat.
A mostani döntés nem vonatkozik az iráni kőolajra.
Mindeközben
Mohammad Bagher Ghalibaf szerdán az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a „tűzszünetsértések” között szerepel az iráni kikötők amerikai haditengerészeti blokádja – amely szerinte a globális gazdaság „túszul ejtését” jelenti –, valamint Izrael „minden fronton” folytatott „háborús uszítása”.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint Irán továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de hozzátette, hogy „a kötelezettségek megszegése, a blokád és a fenyegetések a valódi tárgyalások fő akadályai”.
Kedden úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és Irán ezen a héten új béketárgyalásokat folytat Pakisztánban – de ezek még nem kezdődtek el.
Hat hónapba is beletelhet a Hormuzi-szoros megnyitása
A Pentagon tisztségviselői a héten tájékoztatták a törvényhozókat egy hírszerzési értékelésről, amely szerint akár hat hónapba is beletelhet, mire az Iránnal folytatott háború befejezése után teljesen megtisztítják a Hormuzi-szorosot az aknáktól – közölte a CNN-nel egy jól értesült forrás.
A forrás szerint a képviselőház fegyveres erőikért felelős bizottsága kedden egy titkos tájékoztatón hallott erről a becslésről.
A CNN a múlt hónapban arról számolt be, hogy a Védelmi Hírszerző Ügynökség belső értékelése szerint Irán akár egy-hat hónapig is lezárhatja a szorost, négy, a dokumentummal tisztában lévő forrás szerint. Akkor a Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy az értékelést – különösen a hosszabb időtartamot, amelyet egyesek a legrosszabb esetnek tartanak – nem veszik komolyan figyelembe.
A Pentagon szóvivője szerdán megismételte, hogy egy hat hónapos lezárás „elfogadhatatlan” lenne.
„Az, hogy a média egy titkosított, zártkörű tájékoztatóról válogatta ki a kiszivárgott, nagyrészt hamis információkat, tisztességtelen újságírás” – mondta Sean Parnell szóvivő. „Ahogy márciusban is mondtuk, egyetlen értékelés nem jelenti azt, hogy az értékelés hihető, és a Hormuzi-szoros hat hónapos lezárása lehetetlen és teljesen elfogadhatatlan a miniszter számára.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!