Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke informális egyeztetésen fogadta Marosvásárhelyen Magyar Pétert, a Tisza Párt erdélyi látogatáson tartózkodó elnökét
Fotó: Magyar Péter/Facebook
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
2025. augusztus 04., 22:102025. augusztus 04., 22:10
2025. augusztus 04., 22:132025. augusztus 04., 22:13
Nyugalmam eredője az a felismerés, hogy a konzervatív-keresztyén értékrend tájainkon még jól állja a sarat a globalista gőzhenger előtt. Nálunk még súlya van a kimondott szónak, a család az család, a szivárványt bibliai jelképnek tartjuk. A Szentírás szerinti bűn fogalmát sem maszatoljuk, egyszóval a moralitás – nem mint tőlünk nyugatra – még értékmérő.
Lásd a családi kötelékek fellazulását, a hitélet pangását, a média tudatátformáló szerepét, hogy csak néhány példát említsek. Nos, de térjek vissza az ominózus látogatásra. Amint a képernyőn átjött, nemigen tolongtak az „illusztris vendég” körül. Kísérői között is néhány levitézlett balliberális arcot véltem felfedezni (Kéri László).
A hazaiak közül „koszorús költőnk” – Markó Béla – közös fotója lepett meg legjobban. Miért is? Mert egy magára valamit adó ember nem fényképezkedik egy moral insanity-val (erkölcsi gátlások teljes hiánya), egy olyannal, aki Brüsszelben kész áruba bocsátani saját hazáját.
Dehát mit várhatnék mást? Borbély Imre (ő volt eleddig 1990 óta, aki vette a bátorságot és március 15. jegyében magyarul szólalt fel a román parlamentben) Markó Bélához intézett nyílt levelében világosan fogalmaz: „Megbizonyosodhattam arról, hogy Markó Béla személye teljes mértékben rossz választás volt, vagyis kecskére bíztuk a káposztát. Mi több nem egyszerűen arról van szó, hogy Markó sodródik, ő is meg akarja találni a számítását, egyensúlyozni próbál, jóhiszemű, de tehetetlen, hanem arról, hogy képes olyan etikátlan cselekedetekre, melyek súlyosan sértik az egyetemes magyar érdeket, éppen úgy, mint a szűken vett erdélyi magyar ügyeket”. (Borbély Imre: Harc a nemzet érdekében)
Vagy mégis! Kopátsy Sándornak, Magyarország egyik legismertebb közgazdászának aforizmáját (életbölcsességet, igazságot kifejező, tömör, szellemes mondás) idézem: „Jaj, annak az országnak, melyet a XX. században a politikusok és a költők akarnak megváltoztatni.”
Varga Károly
A szerző nyugalmazott lelkipásztor, a nagybányai református egyházmegye volt esperese
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
2 hozzászólás