Talán nem tűnünk nagyon rosszindulatúnak, ha megállapítjuk: az, hogy az RMDSZ hirtelen egy, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezettel állt elő, nagymértékben annak tudható be, hogy tavasszal európai parlamenti választások lesznek, és az azon elérendő jó eredmény érdekében a szövetségnek valamilyen érdeminek tűnő cselekedettel kell fölhívnia magára a választópolgárok figyelmét.
2013. november 11., 18:222013. november 11., 18:22
A tervezet időzítése emellett vélhetően annak is a következménye, hogy az RMDSZ lépéskényszerbe került, mivel az autonómiaküzdelem terén elvesztette a kezdeményező szerepet, lévén, hogy az utóbbi idők legnagyszabásúbb autonómia-megmozdulása a Székely Nemzeti Tanács nevéhez fűződik. A szövetség viszont az automómiatörvény-tervezettel ismét magához ragadta a kezdeményezést, és ismét ő tematizálja a közbeszédet.
A törvény elfogadásának persze minimálisak az esélyei, a román parlamenti többség valószínűleg elutasítja majd. Addig is azonban jó lehetőséget nyújt a szereplésre, és a szövetség a média nyilvánossága előtt az autonómiaküzdelem élharcosaként tetszeleghet.
Persze maga az alapötlet jól hangzik, hiszen a dél-tiroli német autonómia valóban alkalmas arra, hogy mintául szolgáljon a romániai magyar közösség önrendelkezési törekvései számára. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tervezet valóban hiteles legyen, és ne csupán kampányakciónak tűnjön, a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség, amiből – tetszik vagy sem – az RMDSZ politikai riválisait sem kellene kihagyni, mert így lehet a projekthez megnyerni a teljes magyar közösség támogatását.
Más kérdés ugyanakkor, hogy miért csak a Székelyföld autonómiájára koncentrálnak. A partiumi tömb- és a közép-erdélyi szórványmagyarság ügye elsikkadni látszik, még akkor is, ha amúgy valóban a Székelyföld kapcsán a legegyszerűbb egy ilyen tervezet kidolgozása, lévén hogy egy jól behatárolható területen, tömbben és jelentős többségben élő közösségről van szó. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a Székelyföldön kívül élő magyar közösségek kulturális – és adott esetben akár területi – autonómiájának ügye háttérbe szorul. Egy alapos, átfogó autonómiatörvény-tervezetből ezek sem maradhatnak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!