Nem kér már az RMDSZ-ből az EMSZ, elnöke kilép a képviselőházi frakcióból

Koncz Hunor János alelnök közölte, a választmány azt a felhatalmazást adta az elnöknek, hogy frakción kívül kell képviselnie a továbbiakban az erdélyi magyarokat. Az EMSZ egyébként úgy értékeli, hogy „megdolgozott” a képviselői mandátumért, ami megilleti a pártot és támogatóit egyaránt, ezért az RMDSZ-szel való szakítás ellenére Zakariás nem adja vissza képviselői helyét. Mindezt Csomortányi István elnökhelyettes megtoldotta azzal, hogy ez a mandátum tulajdonképpen nem az RMDSZ-é, hanem az EMSZ támogatóié. Pártja döntését indokolva úgy vélte,

• az RMSZ eltávolodott az erdélyi magyaroktól,
• csak akkor hivatkozik a közösségtől akaratára, amikor számára kényelmes,
• ugyanakkor számos kérdésben nem kérdezte meg a közösséget.
  
  „Az RMDSZ másfél éve folyamatosan megkérdőjelezi az EMSZ létét, azt hangoztatják, hogy nincs is szükség ránk. Amíg ez a hamis és hazug üzenet lesz az általános, nem várhatnak egyebet, mint hogy mindenképp megőrizzük az identitásunkat” – hangsúlyozta a nagyváradi politikus.

Megkérdeztük az EMSZ vezetőit, hogy az RMDSZ-szel való szakítás milyen mértékben jelenti azt, hogy a párt ezúttal saját jelmondatává emeli Csomortányi István elnökhelyettes hosszú ideje hangoztatott, „Soha többé RMDSZ” szlogenjét. Erősnek nevezve a szlogent Zakariás elmondta, ennek a lényege tulajdonképpen az, hogy az EMSZ nyújtotta alternatíva igenis létezik, és ennek meg kell jelennie a 2028-ban rendezendő választásokon. Hozzátette, részükről megvan a nyitottság az együttműködésre az RMDSZ-szel, de pontszerűen kell megtárgyalni ennek a feltételeit. Kérdésünkre, hogy elindul-e az EMSZ, ha a jelenlegi politikai krízis nyomán előre hozott választásokat írnak ki Romániában, a pártelnök úgy válaszolt: ha erre valóban sor kerül, a párt majd kialakítja az álláspontját.

A magyarországi választásokkal és kormányváltással kapcsolatban az EMSZ-ben az a döntés született, hogy a párt vezetőségének delegációja megkeresi az újonnan alakuló Országgyűlés mind a négy frakcióját. A Tisza Párttal, a Fidesszel, a KDNP-vel és a Mi Hazánkkal is tárgyalást kezdeményeznek kimondottan nemzetpolitikai kérdésekről, specifikusan az erdélyi, de a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyekben. Zakariás a párton belüli általános vélekedést úgy foglalta össze: amellett, hogy a „legálisan megválasztott” magyar kormánnyal valamennyi külhoni szervezetnek kötelessége tágyalni, a választáson győztes alakulatnak a megmérettetés másnapján való megkeresése nem cseng össze az EMSZ értékrendjével.

„Elfogadhatatlannak találjuk, hogy miközben a halottat is három napig gyászolják, az RMDSZ azonnal a nyertes párthoz szaladt, megpróbálva a kegyeie beférkőzni, nem foglalkozva az elmúlt 16 évvel. Mindez nem jelenti, hogy el kell köteleződni egyetlen párt mellett, de valamennyi magyarországi parlamenti alakulattól meg kell kérdezni, milyen nemzetpolitikai elképzelései vannak, mi várható a külhoni magyarokhoz való viszonyulás terén” – fogalmazott a Székelykeresztúr polgármesteri tisztségét betöltő Koncz Hunor János alelnök.