Most már nincs kecmec: a háromszéki székelyeknek akkora polgári öntudatuk lesz, hogy bele se fér majd a megyébe.
2014. január 31., 16:192014. január 31., 16:19
Nem ám holmi jogvédő civil szervezet vagy a felelős állampolgári magatartást hirdető politikus jóvoltából, hanem egy olyan állami intézménynek köszönhetően, amelynek első nekifutásra nem tulajdonítanánk jelentős szerepet a polgári öntudatra nevelésben.
A fogyasztóvédelmi hatóságról van szó, amelynek illetékesei sajátos módszertől remélik felhorgasztani a felelős civil érzületet. Az illetékesek az „Ébredj, román!” kezdetű román himnusz első szakaszát szögezték föl a megyei fogyasztóvédelmi hivatal székházának homlokzatára, két román zászló kíséretében, a hivatalos indoklás szerint egyrészt azzal a céllal, hogy tisztelettel adózzanak a nemzeti jelképek előtt, másrészt viszont azzal a szándékkal, hogy a harcias, pattogós indulóval arra biztassák a helyi lakosokat: térjenek magukhoz az apátiából, és ne féljenek feljelenteni a pocsék szolgáltatást nyújtó intézményeket a fogyasztóvédelmi hatóságnál.
Szó sincs arról, hogy tiszteletlenek akarnánk lenni a román nemzeti jelképekkel szemben. Viszont el bírom képzelni, hogy milyen hatással lesz a kezdeményezés a helyi magyar közösségre. Azt nagyjából elhiszem, hogy a székelyekben igencsak felhorgad az indulat amiatt, hogy ezzel az újabb gesztussal is megpróbálják az orruk alá dörgölni, miszerint itt Románia az úr, de hogy ettől nem fognak tömegével a fogyasztóvédelmi hatóságra rohanni, hogy feljelentést tegyenek az avasan eladott csokoládé vagy a túl gyorsan kilyukadó nadrág miatt, az is borítékolható.
Ha esetleg mégis fölkerekednének, és tucatjával indulnának meg a fogyasztóvédelem épülete felé, az inkább azért lenne, mert teleszaladt a zsákjuk azzal, hogy miközben az ő hagyományos, vagy új, de a közösség által elfogadott jelképeik elleni hadjáratba a román állami hatóságok annyi pénzt és energiát ölnek, hogy abból lassan egy székelyföldi autópálya-szakasz is megépülhetne, folyamatosan az orruk alá dörgölik, hogy nekik bizony mindig és minden körülmények között ájult hódolattal kell adózniuk a román szimbólumok előtt.
Külön izgalmas, hogy a jelképharcot egy olyan állami hatóság mérgesíti tovább, amelynek elvileg semmi köze nem kellene hogy legyen a politikai egymásnak feszüléshez. Úgyhogy most azért vagyok tanácstalan, mert nem tudom: kinél kell panaszt tenni, ha a fogyasztóvédelmi hatóság végzi kifogásolható módon a feladatát?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Fél füllel hallgatom a híreket. Fél évnyi kormányválság után beiktatták az új miniszterelnököt és minisztereit, akik ígéreteket tettek, hogy ők aztán megmutatják a tutit. Vége a nyomorúságnak csodálatos országunkban, közeledünk a Kánaánhoz.
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!