Most már nincs kecmec: a háromszéki székelyeknek akkora polgári öntudatuk lesz, hogy bele se fér majd a megyébe.
2014. január 31., 16:192014. január 31., 16:19
Nem ám holmi jogvédő civil szervezet vagy a felelős állampolgári magatartást hirdető politikus jóvoltából, hanem egy olyan állami intézménynek köszönhetően, amelynek első nekifutásra nem tulajdonítanánk jelentős szerepet a polgári öntudatra nevelésben.
A fogyasztóvédelmi hatóságról van szó, amelynek illetékesei sajátos módszertől remélik felhorgasztani a felelős civil érzületet. Az illetékesek az „Ébredj, román!” kezdetű román himnusz első szakaszát szögezték föl a megyei fogyasztóvédelmi hivatal székházának homlokzatára, két román zászló kíséretében, a hivatalos indoklás szerint egyrészt azzal a céllal, hogy tisztelettel adózzanak a nemzeti jelképek előtt, másrészt viszont azzal a szándékkal, hogy a harcias, pattogós indulóval arra biztassák a helyi lakosokat: térjenek magukhoz az apátiából, és ne féljenek feljelenteni a pocsék szolgáltatást nyújtó intézményeket a fogyasztóvédelmi hatóságnál.
Szó sincs arról, hogy tiszteletlenek akarnánk lenni a román nemzeti jelképekkel szemben. Viszont el bírom képzelni, hogy milyen hatással lesz a kezdeményezés a helyi magyar közösségre. Azt nagyjából elhiszem, hogy a székelyekben igencsak felhorgad az indulat amiatt, hogy ezzel az újabb gesztussal is megpróbálják az orruk alá dörgölni, miszerint itt Románia az úr, de hogy ettől nem fognak tömegével a fogyasztóvédelmi hatóságra rohanni, hogy feljelentést tegyenek az avasan eladott csokoládé vagy a túl gyorsan kilyukadó nadrág miatt, az is borítékolható.
Ha esetleg mégis fölkerekednének, és tucatjával indulnának meg a fogyasztóvédelem épülete felé, az inkább azért lenne, mert teleszaladt a zsákjuk azzal, hogy miközben az ő hagyományos, vagy új, de a közösség által elfogadott jelképeik elleni hadjáratba a román állami hatóságok annyi pénzt és energiát ölnek, hogy abból lassan egy székelyföldi autópálya-szakasz is megépülhetne, folyamatosan az orruk alá dörgölik, hogy nekik bizony mindig és minden körülmények között ájult hódolattal kell adózniuk a román szimbólumok előtt.
Külön izgalmas, hogy a jelképharcot egy olyan állami hatóság mérgesíti tovább, amelynek elvileg semmi köze nem kellene hogy legyen a politikai egymásnak feszüléshez. Úgyhogy most azért vagyok tanácstalan, mert nem tudom: kinél kell panaszt tenni, ha a fogyasztóvédelmi hatóság végzi kifogásolható módon a feladatát?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!