
Sorsfordító választás előtt áll Románia
Fotó: László Ildikó
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a fiatalkorában matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
2025. május 16., 15:412025. május 16., 15:41
Az eredménytől függetlenül kimondható: mély erkölcsi válságba süllyedt az ország, a világ. A fejlődéssel és az információdömpinggel együtt hízik az erkölcstelenség. Merre tartunk, Uram? Meddig lehet manipulálni a népet? Meddig terjedhet az erkölcstelenség határa, a pénz hatalma, a tudatlanság sötétsége?
Tudjuk, hogy időnként győz az igazság, de azt is, hogy körülöttünk forrong Európa, amikor nem veszi figyelembe sem a múlt tanulságait, sem a ma tényeit. „Megvénült” kontinensünk, az egykor példaképnek számító Nyugat ráadásul balgán viselkedik, folyamatosan veszít egykori tekintélyéből. És miközben számos történelmi példa állhat előttünk, ránk fér a politikai reformáció, a morális megújulás.
Kiábrándultság, anarchia, szemfényvesztés, (i)gazságszolgáltatás helyett tartalmas szavak és tettek, magasabbra állított erkölcsi mérce, józan választópolgár és demagógiát nélkülöző politikus. De nem olyan „megújulás”, amely Európa-szerte végigseperhet, és a hatalmon levő, kiábrándítóan viselkedő politikusok helyett olyan új hullámot hozhat magával, amiből aligha lesz köszönet.
Az ember kilétének a hozadéka, erkölcs nélkül aligha van jövője az emberiségnek. És miközben a lehető legjobbak az életkörülményeink, nemcsak őseinkhez, hanem a világ más részén élők többségéhez is viszonyítva, milyen a jövőképünk az érdekek erkölcstelen harca láttán? A paradicsomi állapotot feladó Ádám és Éva utódai hogyan gazdálkodnak a mai jóléti társadalom eredményeivel?
A nemrég lezajlott és így-úgy mindannyiunkat érintő koronavírus-járvány, valamint az ellenőrizetlen közösségi média térhódítása alátámasztotta az emberek befolyásolhatóságát, és azóta is csak egyre jobban erősödik és terjed egy másik járvány – az erkölcstelenség. A becsült adatok szerint ma már naponta többször hazudik (nem mond igazat) az átlagember, és egyre nyomasztóbbá válik az online világban pénzünket óhajtó csalók fokozódó jelenléte. És amiként néhány évvel korábban is átéltük: a járvány terjed, befurakodhat családjaink, munkahelyeink, közösségeink életébe. Miközben az erkölcsöt még értéknek tartók az „istenadta nép” befolyásolhatóságával szembesülnek.
„Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap át kell írni a régi meséket / Ó, mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot / Ó, mondd, te kit választanál?
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
szóljon hozzá!