Marad a patthelyzet. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor szabadulunk meg az óraátállítástól
Fotó: Pixabay
Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt – adta hírül a La Razon című spanyol sajtóorgánum. Korábban a 4,6 millió megkérdezett európai polgár 84 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését.
2025. október 28., 16:552025. október 28., 16:55
Mint a cikk is felidézi, nem is olyan régen volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy az európai polgárok megnyerték a csatát. 2018-ban az Európai Bizottság közvetlenül megkérdezte az embereket, hogy szeretnék-e megszüntetni azt a szokást, hogy évente kétszer előre és hátra állítják az órákat. A válasz lenyűgöző volt: 4,6 millióan vettek részt a konzultációban, és 84 százalékuk támogatta az ötletet, hogy véget vessenek az óraátállításnak. Ez a közösségi konzultációk történetében példátlan polgári reakció volt.
A polgárok igényére adott válaszul Brüsszelben megindultak a folyamatok. A bizottság hivatalos javaslatot terjesztett elő az óraátállítás eltörlésére, 2019 márciusában pedig az Európai Parlament is teljesítette a rá háruló feladatot, és megszavazta a nyári időszámítás eltörlését. Minden úgy tűnt, hogy az európaiaknak többé nem okoz kellemetlenségeket az évi kétszeri óraátállítás, és minden ország szabadon dönthet arról, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítás mellett marad-e.
– idézi fel a spanyol cikk a történteket. Azóta pedig sorra kudarcba fulladtak vita újraindítására tett kísérletek, és a helyzetet tovább bonyolította a soros elnökség új követelései.
„Valójában a Tanács jelenlegi dán elnöksége új akadályt gördített a folyamat elé. Bármilyen döntés meghozatala előtt megköveteli az Európai Bizottságtól, hogy készítsen részletes hatástanulmányt az intézkedés következményeiről. Brüsszel már dolgozik ezen a jelentésen, amely elsősorban az egységes piacra, az unió egyik pillérére gyakorolt lehetséges hatások értékelésére fog összpontosítani.
– írja a La Razon nem hagyva túl nagy teret a derűlátásnak.
Ahogy a spanyol újságíró is találóan megfogalmazza:
Továbbra sem szabadulunk meg az óraátállítástól, a hétvégén újra tekergetjük a mutatókat: a hajnali 4 óra 3 óra lesz, így vasárnap lesz az év leghosszabb napja, ugyanis 25 órát tart.
Mint ismeretes, az Európai Unióban az óraátállítás vitatott kérdés. Miután egy 2018-as nyilvános konzultáción, amelyen 4,6 millióan vettek részt, a válaszadók 84 százaléka támogatta a nyári időszámításról való lemondást, az Európai Parlament 2019-ben a nyári időszámítás eltörléséről szavazott, mivel azt elavultnak és egészségre károsnak tartja. A végleges közös döntés meghozataláig azonban a tagállamok továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazzák.
2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
A 2020 tavaszán begyűrűzött koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.
Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra Kolozsvárra érkezik a generációkat inspiráló brit legenda, Sting. A világhírű zenész az Untold fesztiválon lép fel. A kincses városba több tízezer látogatót vonzó zenei rendezvényen a pop- és elektronikus zene sztárjai is színpadra állnak.
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című kötete. A kutató-gyűjtőmunkáról, a párták egyedi világáról a szerzővel beszéltünk.
Az elmúlt 24 órában 43 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 53 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a Salvamont.
Románia délkelet-európai viszonylatban az első, világviszonylatban pedig Spanyolország után a második helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a Glovo futárszolgálat.
Merész, egyben izgalmas kihívással folytatja nyereményjátékai sorát a Krónika: arra kérjük olvasóinkat, alkossák meg szülőfalujuk, szülővárosuk, szülőföldjük „jövőképét” a mesterséges intelligencia segítségével.
Két fiatalt állítottak meg a Suceava megyei hegyi csendőrök a Csalhó-hegységben, mivel megfelelő felszerelés nélkül, edzőcipőben vágtak neki a hófödte hegynek.
A helyi közösség valós igényeire adott válaszként jött létre körülbelül egy éve a Kolozs megyei Bálványosváralján az UngRush szervezet. Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Mocodean Zsolt és Székely Evelin ötletgazdák a Krónikának beszéltek a kezdetekről.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!