Marad a patthelyzet. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor szabadulunk meg az óraátállítástól
Fotó: Pixabay
Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt – adta hírül a La Razon című spanyol sajtóorgánum. Korábban a 4,6 millió megkérdezett európai polgár 84 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését.
2025. október 28., 16:552025. október 28., 16:55
Mint a cikk is felidézi, nem is olyan régen volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy az európai polgárok megnyerték a csatát. 2018-ban az Európai Bizottság közvetlenül megkérdezte az embereket, hogy szeretnék-e megszüntetni azt a szokást, hogy évente kétszer előre és hátra állítják az órákat. A válasz lenyűgöző volt: 4,6 millióan vettek részt a konzultációban, és 84 százalékuk támogatta az ötletet, hogy véget vessenek az óraátállításnak. Ez a közösségi konzultációk történetében példátlan polgári reakció volt.
A polgárok igényére adott válaszul Brüsszelben megindultak a folyamatok. A bizottság hivatalos javaslatot terjesztett elő az óraátállítás eltörlésére, 2019 márciusában pedig az Európai Parlament is teljesítette a rá háruló feladatot, és megszavazta a nyári időszámítás eltörlését. Minden úgy tűnt, hogy az európaiaknak többé nem okoz kellemetlenségeket az évi kétszeri óraátállítás, és minden ország szabadon dönthet arról, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítás mellett marad-e.
– idézi fel a spanyol cikk a történteket. Azóta pedig sorra kudarcba fulladtak vita újraindítására tett kísérletek, és a helyzetet tovább bonyolította a soros elnökség új követelései.
„Valójában a Tanács jelenlegi dán elnöksége új akadályt gördített a folyamat elé. Bármilyen döntés meghozatala előtt megköveteli az Európai Bizottságtól, hogy készítsen részletes hatástanulmányt az intézkedés következményeiről. Brüsszel már dolgozik ezen a jelentésen, amely elsősorban az egységes piacra, az unió egyik pillérére gyakorolt lehetséges hatások értékelésére fog összpontosítani.
– írja a La Razon nem hagyva túl nagy teret a derűlátásnak.
Ahogy a spanyol újságíró is találóan megfogalmazza:
Továbbra sem szabadulunk meg az óraátállítástól, a hétvégén újra tekergetjük a mutatókat: a hajnali 4 óra 3 óra lesz, így vasárnap lesz az év leghosszabb napja, ugyanis 25 órát tart.
Mint ismeretes, az Európai Unióban az óraátállítás vitatott kérdés. Miután egy 2018-as nyilvános konzultáción, amelyen 4,6 millióan vettek részt, a válaszadók 84 százaléka támogatta a nyári időszámításról való lemondást, az Európai Parlament 2019-ben a nyári időszámítás eltörléséről szavazott, mivel azt elavultnak és egészségre károsnak tartja. A végleges közös döntés meghozataláig azonban a tagállamok továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazzák.
2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
A 2020 tavaszán begyűrűzött koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.
Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OpenAI becslései szerint hetente több mint egymillió ember fejez ki öngyilkossági gondolatokat, amikor a ChatGPT-vel cseveg.
A Lovas Manó Klub célja, hogy a gyermekekben belső egyensúly, önbizalom és érzelmi stabilitás alakuljon ki – miközben a lovaglás alapjait is szinte észrevétlenül elsajátítják – vallja Székely Anna ötletgazda, pszichológus.
Erdélyi helyszínek vezetik a Lonely Planet utazási magazin idei halloweeni toplistáját, amin persze igazából nem is csodálkozunk, hiszen a Drakula-kultusz évről évre több turistát vonz messzi tájakról is.
A Webuild olasz építőipari vállalat megkezdte a munkaerő-toborzást a világ leghosszabb függőhídjának építéséhez, amely Szicíliát fogja összekötni a szárazfölddel. A munkálatok még ebben az évben megkezdődnek.
Ragyogó napsütésben főzték szombaton a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon, ahova számos környékbeli és anyaországi látogató érkezett a hétvégén. A Kolozs megyei településen ugyanis 18. alkalommal szervezték meg a csipkebogyó-fesztivált.
A meteorológusok szerint a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg, az úgynevezett poláris örvény Európa felé tart, és a következő hetekben jelentős lehűlést hozhat.
Ha az operettet jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor napjainkban is épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt – mondta a Krónikának Plesa Róbert kolozsvári énekművész.
A romániaiak egyharmada úgy véli, hogy a szerencsét bizonyos babonák betartásával befolyásolni lehet, ugyancsak egyharmaduk úgy gondolja, hogy az oltásokat a lakosság irányítására használják – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A természet és az ember viszonyát boncolgató, érzékeny hangvételű dokumentumfilm-sorozat második része is az Erdélyi-szigethegység világába vezet. A Szendőfi Balázs rendezte Hegyizene 2 előbemutatóját október 23-án tartják a kolozsvári Művész moziban.
Több tolvaj betört a híres párizsi Louvre múzeumba az ablakon keresztül vasárnap reggel, és „felbecsülhetetlen értékű” ékszereket lopott el, mielőtt motorral elmenekült – közölte a francia kormány a Reuters hírügynökség szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!