Marad a patthelyzet. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor szabadulunk meg az óraátállítástól
Fotó: Pixabay
Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt – adta hírül a La Razon című spanyol sajtóorgánum. Korábban a 4,6 millió megkérdezett európai polgár 84 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését.
2025. október 28., 16:552025. október 28., 16:55
Mint a cikk is felidézi, nem is olyan régen volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy az európai polgárok megnyerték a csatát. 2018-ban az Európai Bizottság közvetlenül megkérdezte az embereket, hogy szeretnék-e megszüntetni azt a szokást, hogy évente kétszer előre és hátra állítják az órákat. A válasz lenyűgöző volt: 4,6 millióan vettek részt a konzultációban, és 84 százalékuk támogatta az ötletet, hogy véget vessenek az óraátállításnak. Ez a közösségi konzultációk történetében példátlan polgári reakció volt.
A polgárok igényére adott válaszul Brüsszelben megindultak a folyamatok. A bizottság hivatalos javaslatot terjesztett elő az óraátállítás eltörlésére, 2019 márciusában pedig az Európai Parlament is teljesítette a rá háruló feladatot, és megszavazta a nyári időszámítás eltörlését. Minden úgy tűnt, hogy az európaiaknak többé nem okoz kellemetlenségeket az évi kétszeri óraátállítás, és minden ország szabadon dönthet arról, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítás mellett marad-e.
– idézi fel a spanyol cikk a történteket. Azóta pedig sorra kudarcba fulladtak vita újraindítására tett kísérletek, és a helyzetet tovább bonyolította a soros elnökség új követelései.
„Valójában a Tanács jelenlegi dán elnöksége új akadályt gördített a folyamat elé. Bármilyen döntés meghozatala előtt megköveteli az Európai Bizottságtól, hogy készítsen részletes hatástanulmányt az intézkedés következményeiről. Brüsszel már dolgozik ezen a jelentésen, amely elsősorban az egységes piacra, az unió egyik pillérére gyakorolt lehetséges hatások értékelésére fog összpontosítani.
– írja a La Razon nem hagyva túl nagy teret a derűlátásnak.
Ahogy a spanyol újságíró is találóan megfogalmazza:
Továbbra sem szabadulunk meg az óraátállítástól, a hétvégén újra tekergetjük a mutatókat: a hajnali 4 óra 3 óra lesz, így vasárnap lesz az év leghosszabb napja, ugyanis 25 órát tart.
Mint ismeretes, az Európai Unióban az óraátállítás vitatott kérdés. Miután egy 2018-as nyilvános konzultáción, amelyen 4,6 millióan vettek részt, a válaszadók 84 százaléka támogatta a nyári időszámításról való lemondást, az Európai Parlament 2019-ben a nyári időszámítás eltörléséről szavazott, mivel azt elavultnak és egészségre károsnak tartja. A végleges közös döntés meghozataláig azonban a tagállamok továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazzák.
2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
A 2020 tavaszán begyűrűzött koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.
Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!