Marad a patthelyzet. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor szabadulunk meg az óraátállítástól
Fotó: Pixabay
Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt – adta hírül a La Razon című spanyol sajtóorgánum. Korábban a 4,6 millió megkérdezett európai polgár 84 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését.
2025. október 28., 16:552025. október 28., 16:55
Mint a cikk is felidézi, nem is olyan régen volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy az európai polgárok megnyerték a csatát. 2018-ban az Európai Bizottság közvetlenül megkérdezte az embereket, hogy szeretnék-e megszüntetni azt a szokást, hogy évente kétszer előre és hátra állítják az órákat. A válasz lenyűgöző volt: 4,6 millióan vettek részt a konzultációban, és 84 százalékuk támogatta az ötletet, hogy véget vessenek az óraátállításnak. Ez a közösségi konzultációk történetében példátlan polgári reakció volt.
A polgárok igényére adott válaszul Brüsszelben megindultak a folyamatok. A bizottság hivatalos javaslatot terjesztett elő az óraátállítás eltörlésére, 2019 márciusában pedig az Európai Parlament is teljesítette a rá háruló feladatot, és megszavazta a nyári időszámítás eltörlését. Minden úgy tűnt, hogy az európaiaknak többé nem okoz kellemetlenségeket az évi kétszeri óraátállítás, és minden ország szabadon dönthet arról, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítás mellett marad-e.
– idézi fel a spanyol cikk a történteket. Azóta pedig sorra kudarcba fulladtak vita újraindítására tett kísérletek, és a helyzetet tovább bonyolította a soros elnökség új követelései.
„Valójában a Tanács jelenlegi dán elnöksége új akadályt gördített a folyamat elé. Bármilyen döntés meghozatala előtt megköveteli az Európai Bizottságtól, hogy készítsen részletes hatástanulmányt az intézkedés következményeiről. Brüsszel már dolgozik ezen a jelentésen, amely elsősorban az egységes piacra, az unió egyik pillérére gyakorolt lehetséges hatások értékelésére fog összpontosítani.
– írja a La Razon nem hagyva túl nagy teret a derűlátásnak.
Ahogy a spanyol újságíró is találóan megfogalmazza:
Továbbra sem szabadulunk meg az óraátállítástól, a hétvégén újra tekergetjük a mutatókat: a hajnali 4 óra 3 óra lesz, így vasárnap lesz az év leghosszabb napja, ugyanis 25 órát tart.
Mint ismeretes, az Európai Unióban az óraátállítás vitatott kérdés. Miután egy 2018-as nyilvános konzultáción, amelyen 4,6 millióan vettek részt, a válaszadók 84 százaléka támogatta a nyári időszámításról való lemondást, az Európai Parlament 2019-ben a nyári időszámítás eltörléséről szavazott, mivel azt elavultnak és egészségre károsnak tartja. A végleges közös döntés meghozataláig azonban a tagállamok továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazzák.
2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
A 2020 tavaszán begyűrűzött koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.
Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!