Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján a közigazgatási reform. A Krónika erről megkérdezte az Arad megyei Kisiratos magyar polgármesterét, aki hosszú ideig harcolt azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
Kiváló nyomdai kivitelezésben és 470 oldalas terjedelemben jelent meg az első Kárpát-medencei étteremkalauz. A könyv szerzőjével, Borbély Zsolt Attilával készült beszélgetés e többéves vállalkozás részleteibe nyújt betekintést.
Országszerte működik a háztartási hulladékok szelektív gyűjtése, elszállítása és újrahasznosítása. Csíkszeredai és kolozsvári példákon keresztül vettük górcső alá a 2024. január elsejétől új uniós szintet lépő hulladékgazdálkodást.
A korábbi európai uniós ciklusoktól eltérően a mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége nem évekre leosztva hirdeti meg pályázatait. Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakemberrel beszélgettünk.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendelete alapján kötelező az ebek ivartalanítása és veszettség elleni védőoltása, ugyanakkor javallott a kutyák mikrocsipezése. Madaras Péter állatorvossal jártuk körül a számos kérdést felvető témát.
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.
Az erdélyi magyar politikai érdekérvényesítés hatékonyságát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség egymásnak feszülése, versenyzése és együttműködése határozza meg, fogalmazott az Erdélyi Naplónak adott interjújában Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke.
Áttörést hozhat az RMDSZ-frakció által a napokban benyújtott törvénytervezet, amely rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának politikusok és a vadászati szakemberek nyilatkoztak a témában.
A száz évvel ezelőtt még virágzó verespataki református gyülekezet mára hívek nélkül maradt. A szomszédos Abrudbányához tartozó leányegyházköség lelkipásztora és gondnoka azonban felújítja a templomot és a papilakot is.
Hegyi-Karabah Köztársaság 2024. január 1-től Azerbajdzsán része lesz. A térségből a teljes örmény lakosság Örményországba menekül. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnökével, Puskás Attila katolikus teológussal vettük számba a fejleményeket.
A demográfia alakulása aggasztó jelenséggé vált Európában, erről a nemrég megrendezett V. Budapesti Demográfiai Csúcs állított tükröt a világ elé. A népesedéspolitikával kapcsolatos álláspontokat dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal jártuk körül.
Torockón a helyi magyar közösség életében fontos szerepet játszik az unitárius egyház. A falu unitárius lelkészével, Csécs Mártonnal készült beszélgetésben a múlt és a jelen mellett a várható jövő is terítékre kerül.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Várhatóan jövő tavasszal kezdődnek el a torockószentgyörgyi vár romjainak megerősítési munkálatai, amelynek keretében a várfalakon turistaösvényt építenek ki, a vár tornyát pedig kilátóvá alakítják át.
Nő az oltásellenesek tábora, amit szélsőséges román pártok ki is használnak. A családorvosok szerint az uniós országok többségében kötelező gyerekkori vakcinák beadása nálunk veszélybe kerülhet. Orvosokkal jártuk körül az aggasztó romániai helyzetet.
Dés központja megújult: a református templomot idén augusztusban adták át a szomszédságában épült magyar iskolával együtt. A megváltozott belvárossal azonban a désiek egy része elégedetlen, a főtérről kivágott fenyőfákat és a zöldövezetet fájlalják.
A magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat ápoló Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület szervezésében az erdélyi lengyel emlékhelyek listájára felkerült a 43. település. Szilágyperecsenben emléktáblát avattak Bem apó 175 évvel ezelőtti látogatása emlékére.
A 2021-es népszámlálás szerinti apadásunkat akkor érti meg az ember, ha bepillant az erdélyi nagyvárosoktól távolabbi falvak egyházi anyakönyvébe. Ilyenkor döbben rá, hogy mekkora negatív különbség van a születések és az elhalálozások száma között.