Megpakolt teherautó. A menekültek a leszükségesebb cikkeket hozzák magukkal az anyaországba
Fotó: Hirado.hu
Az örmények által lakott Hegyi-Karabah Köztársaság – az azeri hadsereg idén szeptemberi megszállását követően – 2024. január 1-től Azerbajdzsán szerves része lesz. Hátrahagyva ingatlanjait és földjeit, a térségből a teljes örmény lakosság Örményországba menekül. A keresztényellenes azeri rezsim megtorlásaitól tartva a több háborús időszakon átesett tartomány lakossága már nem bízik a helyzet nemzetközi rendezésében. Puskás Attila örmény katolikus teológus, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó a dél-kaukázusi térségben.
2023. október 06., 17:202023. október 06., 17:20
2023. október 06., 17:542023. október 06., 17:54
– A világ megdöbbenten tapasztalja, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaságból a teljes örmény lakosság a szomszédos Örményországba menekül. Mi vezetett a mostani tragikus eseményekhez?
– A konfliktus már a 19. század végén előrevetíthető volt, amikor az Orosz Birodalom elfoglalta a Dél-Kaukázust, de sokkal inkább, amikor Oroszországban 1917-ben győzött a bolsevista forradalom és 1922-ben létrejött a Szovjetunió. Transzkaukázusi Köztársaság néven létrehozták azt az államalakulatot, amelyből később alakult Azerbajdzsán, Georgia és Örményország.
Gondolok itt Nahicseván tartományra – ahol a keresztény örmények a helyi lakosság 55 százalékát tették ki – és Hegyi-Karabahra, ahol 70-80 százalékban éltek örmények.
A Szovjetunió felbomlása után felbolydult méhkassá vált a térség: 1992-ben háború robbant ki az örmények és az azeriek között, amely 1994-ben fegyverszünettel ért véget. Kialakult a Hegyi-Karabah Köztársaság, amelyet azonban még Örményország sem ismert el, és ami 2024. január elsejétől megszűnik. Akkorra a tartományban már nem fognak örmények élni, mindenki elmenekül.
Végeláthatatlan sor Hegyi-Karabah és Örményország határán
Fotó: Hirado.hu
– Hegyi-Karabahnak az Azerbajdzsán részéről történő bekebelezése Baku szerint nem azt jelenti, hogy az örményeket kitelepítik szülőföldjükről. Miért választotta a helyi lakosság a tömeges menekülést, ahelyett, hogy a szovjet érában működő autonómiájukat próbálnák visszaszerezni?
– Európai szemmel nézve Azerbajdzsán területén elvileg megoldható lenne egy örmény többségű autonómia, a valóságban azonban nagyhatalmi segítség nélkül kivitelezhetetlen. A helyi viszonyok és az utóbbi harminc esztendő történéseinek ismeretében logikus, hogy az örmények a kivándorlás útját választják. Nem felejtik el a három évtizede Nahicsevánban történteket, amikor a tartomány Azerbajdzsánhoz került. Az örményeknek választaniuk kellett, hogy a két tartományuk közül melyiket védik, így Hegyi-Karabah mellett döntöttek.
– az UNESCO világörökséghez tartozó temetőt is felszámoltak, elpusztítottak. Az örmények azt sem felejtik el, hogy 1915-ben mi történt az anatoliai örményekkel Törökországban, így érthető, hogy félnek az Azerbajdzsán által megszállt Hegyi Karabahban maradni.
Puskás Attila örmény katolikus teológus az erdélyi örményeket is a menekültek támogatására biztatja
– Oroszország hosszú ideig kiállt Hegyi-Karabah önállósága és az ott élő örmények biztonsága mellett. Miért történt a hirtelen váltás, aminek nyomán az azeri hadsereg idén szeptemberben egy nap alatt lerohanta a tartományt?
– Oroszország közbelépése esélyt biztosított volna a nyugalom további fenntartására, ha nem tör ki az ukrajnai háború, és a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók jelentős részét nem csoportosítják át az ukrajnai frontra. 2020-ban, a negyvennapos háború után az oroszok a Laçıni-folyosóval biztosították Hegyi-Karabah és Örményország összeköttetését. A háborút lezáró szerződés értelmében, 2020 után Örményország kivonta csapataiat Hegyi-Karabahból, az orosz békefenntartók viszont maradtak.
és térdre kényszerítsék az örmény közösséget. A karabahi területen 2020 után csak örmények éltek, de ez a 120-140 ezer ember még az idén elhagyja a tartományt, és Örményországban keres menedéket.
– A nem túl jó gazdasági helyzetben levő Örményország hogyan boldogul a százezres tömeggel? Az anyaországban mi várja a frissen érkezőket?
– A határon a nemzetközi vöröskereszt fogadja a menekülteket. Elsősorban az előttük álló nehéz kaukázusi telet kell átvészeljék, de hosszú távon sem lesz könnyű a beilleszkedésük. Örményország kis területű ország, mésrészt gazdaságilag nem áll a helyzet magaslatán. A menekültek helyzetét nehezíti, hogy az ukrajnai háború miatt sok orosz Örményországban telepedett le, ami a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezetett. Nincs elegendő munkahely sem ekkora tömegnek. Nem könnyű a helyzetük, de
Lesznek gyűjtések, ahogyan korábban Erdélyben is volt az örmény közösség körében. 2020-ban az erdélyi örmények adományait Örményország bukaresti nagykövetségén keresztül juttattuk el a háború sújtotta népesség megsegítésére.
– Egy keresztény-muszlim konfliktusnak vagyunk szemtanúi a Dél-Kaukázusban. Mennyiben fog össze az örmények mellett a keresztény világ?
– Európában, sajnos, ez a fajta megközelítés nem téma, holott az örmény volt a világ első keresztény népe. Egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó, amire számos bizonyítékot szolgálnak az azeri hatóságok. Minden keresztény templomról és kolostorról eltávolítják a keresztet.
Az azeriek által megszállt területen a 4. és az 5. században alakult ki az örmény írásbeliség, a tartományban számos régi kolostor található, illetve itt működött az első örmény iskola is. Mi lesz ezeknek az épületeknek a sorsa? Itt már rég nem vallási toleranciáról, hanem pusztításról beszélhetünk, amit dokumentálni kell a nagyvilág számára.
Hegyi-Karabah „fővárosa”, Sztyepanakert gyakorlatilag szellemvárossá vált, az egész városban csak pár száz ember maradt, köztük betegek, idősek és mozgáskorlátozottak – tudatta kedden a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC).
Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.
Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik – közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!