Megpakolt teherautó. A menekültek a leszükségesebb cikkeket hozzák magukkal az anyaországba
Fotó: Hirado.hu
Az örmények által lakott Hegyi-Karabah Köztársaság – az azeri hadsereg idén szeptemberi megszállását követően – 2024. január 1-től Azerbajdzsán szerves része lesz. Hátrahagyva ingatlanjait és földjeit, a térségből a teljes örmény lakosság Örményországba menekül. A keresztényellenes azeri rezsim megtorlásaitól tartva a több háborús időszakon átesett tartomány lakossága már nem bízik a helyzet nemzetközi rendezésében. Puskás Attila örmény katolikus teológus, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke a Krónikának adott interjúban kifejtette, egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó a dél-kaukázusi térségben.
2023. október 06., 17:202023. október 06., 17:20
2023. október 06., 17:542023. október 06., 17:54
– A világ megdöbbenten tapasztalja, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaságból a teljes örmény lakosság a szomszédos Örményországba menekül. Mi vezetett a mostani tragikus eseményekhez?
– A konfliktus már a 19. század végén előrevetíthető volt, amikor az Orosz Birodalom elfoglalta a Dél-Kaukázust, de sokkal inkább, amikor Oroszországban 1917-ben győzött a bolsevista forradalom és 1922-ben létrejött a Szovjetunió. Transzkaukázusi Köztársaság néven létrehozták azt az államalakulatot, amelyből később alakult Azerbajdzsán, Georgia és Örményország.
Gondolok itt Nahicseván tartományra – ahol a keresztény örmények a helyi lakosság 55 százalékát tették ki – és Hegyi-Karabahra, ahol 70-80 százalékban éltek örmények.
A Szovjetunió felbomlása után felbolydult méhkassá vált a térség: 1992-ben háború robbant ki az örmények és az azeriek között, amely 1994-ben fegyverszünettel ért véget. Kialakult a Hegyi-Karabah Köztársaság, amelyet azonban még Örményország sem ismert el, és ami 2024. január elsejétől megszűnik. Akkorra a tartományban már nem fognak örmények élni, mindenki elmenekül.
Végeláthatatlan sor Hegyi-Karabah és Örményország határán
Fotó: Hirado.hu
– Hegyi-Karabahnak az Azerbajdzsán részéről történő bekebelezése Baku szerint nem azt jelenti, hogy az örményeket kitelepítik szülőföldjükről. Miért választotta a helyi lakosság a tömeges menekülést, ahelyett, hogy a szovjet érában működő autonómiájukat próbálnák visszaszerezni?
– Európai szemmel nézve Azerbajdzsán területén elvileg megoldható lenne egy örmény többségű autonómia, a valóságban azonban nagyhatalmi segítség nélkül kivitelezhetetlen. A helyi viszonyok és az utóbbi harminc esztendő történéseinek ismeretében logikus, hogy az örmények a kivándorlás útját választják. Nem felejtik el a három évtizede Nahicsevánban történteket, amikor a tartomány Azerbajdzsánhoz került. Az örményeknek választaniuk kellett, hogy a két tartományuk közül melyiket védik, így Hegyi-Karabah mellett döntöttek.
– az UNESCO világörökséghez tartozó temetőt is felszámoltak, elpusztítottak. Az örmények azt sem felejtik el, hogy 1915-ben mi történt az anatoliai örményekkel Törökországban, így érthető, hogy félnek az Azerbajdzsán által megszállt Hegyi Karabahban maradni.
Puskás Attila örmény katolikus teológus az erdélyi örményeket is a menekültek támogatására biztatja
– Oroszország hosszú ideig kiállt Hegyi-Karabah önállósága és az ott élő örmények biztonsága mellett. Miért történt a hirtelen váltás, aminek nyomán az azeri hadsereg idén szeptemberben egy nap alatt lerohanta a tartományt?
– Oroszország közbelépése esélyt biztosított volna a nyugalom további fenntartására, ha nem tör ki az ukrajnai háború, és a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók jelentős részét nem csoportosítják át az ukrajnai frontra. 2020-ban, a negyvennapos háború után az oroszok a Laçıni-folyosóval biztosították Hegyi-Karabah és Örményország összeköttetését. A háborút lezáró szerződés értelmében, 2020 után Örményország kivonta csapataiat Hegyi-Karabahból, az orosz békefenntartók viszont maradtak.
és térdre kényszerítsék az örmény közösséget. A karabahi területen 2020 után csak örmények éltek, de ez a 120-140 ezer ember még az idén elhagyja a tartományt, és Örményországban keres menedéket.
– A nem túl jó gazdasági helyzetben levő Örményország hogyan boldogul a százezres tömeggel? Az anyaországban mi várja a frissen érkezőket?
– A határon a nemzetközi vöröskereszt fogadja a menekülteket. Elsősorban az előttük álló nehéz kaukázusi telet kell átvészeljék, de hosszú távon sem lesz könnyű a beilleszkedésük. Örményország kis területű ország, mésrészt gazdaságilag nem áll a helyzet magaslatán. A menekültek helyzetét nehezíti, hogy az ukrajnai háború miatt sok orosz Örményországban telepedett le, ami a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezetett. Nincs elegendő munkahely sem ekkora tömegnek. Nem könnyű a helyzetük, de
Lesznek gyűjtések, ahogyan korábban Erdélyben is volt az örmény közösség körében. 2020-ban az erdélyi örmények adományait Örményország bukaresti nagykövetségén keresztül juttattuk el a háború sújtotta népesség megsegítésére.
– Egy keresztény-muszlim konfliktusnak vagyunk szemtanúi a Dél-Kaukázusban. Mennyiben fog össze az örmények mellett a keresztény világ?
– Európában, sajnos, ez a fajta megközelítés nem téma, holott az örmény volt a világ első keresztény népe. Egyértelműen keresztényellenes üldözésről van szó, amire számos bizonyítékot szolgálnak az azeri hatóságok. Minden keresztény templomról és kolostorról eltávolítják a keresztet.
Az azeriek által megszállt területen a 4. és az 5. században alakult ki az örmény írásbeliség, a tartományban számos régi kolostor található, illetve itt működött az első örmény iskola is. Mi lesz ezeknek az épületeknek a sorsa? Itt már rég nem vallási toleranciáról, hanem pusztításról beszélhetünk, amit dokumentálni kell a nagyvilág számára.
Hegyi-Karabah „fővárosa”, Sztyepanakert gyakorlatilag szellemvárossá vált, az egész városban csak pár száz ember maradt, köztük betegek, idősek és mozgáskorlátozottak – tudatta kedden a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC).
Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.
Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik – közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!