A református egyházközség ingatlanja Verespatakon. Az épület vendégfogadóként működik tovább
Fotó: Kiss Gábor
A száz évvel ezelőtt még virágzó verespataki református gyülekezet mára hívek nélkül maradt. A szomszédos Abrudbányához tartozó leányegyházköség lelkipásztora és gondnoka azonban felújítja a templomot és a papilakot is. Ez utóbbiban a környék legnagyobb panzióját szeretnék elindítani, ahova szívesen várják majd az egyre nagyobb számban érkező magyar turistákat is. Riportunkban a verespataki turizmus kilátásait vettük számba.
2023. október 08., 10:512023. október 08., 10:51
2023. október 09., 19:572023. október 09., 19:57
Verespatak történelmi központjában található a református parókia romos épülete. Tavaly még az összeomlás szélén álló ingatlant körbeálványozták és az épületben nagy erőkkel folyik a felújítási és újjáépítési munka. Tervek szerint a manzárddal ellátott magyar ingatlan lesz az első nagy kapacitású panzió a turistaáradattal szembenéző faluban, ahol jelenleg kevés a szálláslehetőség. Néhány több szobás panzió működik a Fehér megyei településen, és néhány gazda falusi turizmus keretében ad ki tisztaszobát, de a környező településeken sincs jóval több vendéglátó hely.
Ladányi Péter Sándor abrudbányai református lelkész gyakran átjár a tíz km-re fekvő Verespatakra, ahol helyben élő híve már nincs, de a verespataki leányegyházközség felújítás alatt álló temploma és papilakja az ő felügyelete alatt áll. Ezt a feladatot közösen látja el a környező településeken gyógyszertárakat működtető Kopenetz Loránd Márton gondnokkal.
miután több évtizede üresen áll, és helyi pénzforrások híján a legalapvetőbb állagmegőrző munkálatokra sem futotta.
A korábbi református lelkipásztor kérelmet nyújtott be a Bukarestben székelő Nemzeti Örökségvédelmi Intézethez, amelyben támogatást kért a műemléképület restauráláshoz. A verespataki magyar egyházközség megkeresésére tíz év múlva érkezett érdemi válasz, de érdemes volt várni. Verespatakon a görögkeleti templom és a református parókia felújítására adtak pénzt. Az abrudbányai egyházközség verespataki leányegyházának 1,5 millió euró értékű román állami támogatást ítéltek meg az újjáépítési munkálatokra.
,,Nagy segítség számunkra, hogy nem mi intézzük a pénzügyi műveleteket: a felújítási munkálatokra meghirdetett pályázatot elnyert Rustic nevű cég direkt a finanszírozóval rendezi a kifizetéseket. A kolozsvári Utilitas tervezési iroda készítette el a részletes felújítási, építkezési tervet Kirizsán Ilona műépítész vezetésével. Ez részleteiben tartalmazza az ingatlan új hasznosítási módját is” – magyarázza Ladányi Péter Sándor a helyszínen, az álványzattal és hálóval körbevett épület előtt.
Ladányi Péter Sándor református lelkipásztor hívek nélkül is hisz a verespataki magyar fejlesztésekben
Fotó: Kiss Gábor
A református lelkipásztor szerint már most látszik, mekkora igény lesz az egyházi működtetésű panzióra. Mivel az aranybányaprojekt becsődölése után Verespatak önkormányzata nem dolgozta ki a település új általános rendezési tervét – a régi terv az aranybányászati elképzeléseknek volt alárendelve –, hosszú évek óta nem állítanak ki új épületek építéséhezs építkezési engedélyt. Csak meglévő épületeket lehet felújítani, ezért a turizmus területén sincs új befektető.
Az ötven férőhelyes panzió üzemeltetési módja még nem dőlt el. Mielőtt az egyházközség vezetősége meghozná végleges döntését, kikérik az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének véleményét is, hiszen egyházkerületi szinten több hasonló projekt született az elmúlt években, melyek tapasztalatát hasznosítani lehet Verespatakon is.
A felújítás alatt álló református templom különböző rendezvényeknek ad majd helyet
Fotó: Kiss Gábor
Ladányi Sándorral átsétálunk a szomszédos utcában fekvő református templomhoz, ahol munkások dolgoznak. Magyar kormányzati forrásból, az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével megújuló templomot december végéig kell átadni. Hamarabb is elkészülhetett volna, de a korábbi kivitelezővel szerződést kellett bontani, így a munkálatokat soron kívül vállalta el Virgil Apostol bukaresti műépítész helyi házakat restauráló civil szervezete, akik igyekeznek időben befejezni a templom felújítását.
miután a szűk utcát az utóbbi években teherautók is használják. Félő volt, hogy a súly miatt a templomfal is beomolhat.
A lelkész még nem tartott istentiszteletet a verespataki templomban, nem volt kinek. Azt tervezi, hogy évi egy alkalommal összehívja a Verespatakról elszármazott református magyarságot ünnepi találkozóra, de szívesen tart majd áhítatot az egyre gyakrabban ide látogató magyar turistáknak is.
Restaurálás után a régi padok egy részét visszaviszik a templomba, de a korábbinál több szabad helyet biztosítanak kiállítások és egyéb rendezvények számára. Ladányi abban bízik, hogy az egyre nagyobb számban érkező magyar turisták számára kedves hely lesz az eredeti szépségében megújuló református templom. Amely közvetlenül az 1849-es magyarellenes vérengzés után épült.
Verespatak madártávlatból. A nyíltszíni bányakitermeléstől megszabadult falu a turizmus fele nyit
Fotó: Kiss Gábor
A református lelkész a környék helytörténetének jó ismerőjeként feleleveníti a Verespatakon és Abrudbányán történt kegyetlen magyarellenes vérengzést, amihez Hatvani Imre őrnagy szabadcsapata szolgáltatta a ,,szikrát". Rekvirálni akartak Verespatakon, és kivégeztetett a fosztogatásnak ellenálló néhány helyi lakost. Utána Avram Iancu csapatával szállt szembe Abrudbányán, de a csatát elveszítette, ami a két település magyarsága számára végzetessé vált. Akinek nem sikerült elmenekülnie, azt a román lázadók lekaszabolták.
Ladányi Sándor Péter egy magyarországi szervezettől a magyarellenes mészárlást kemény hangon elítélő emléktáblát kapott, de mint fogalmaz, nem helyezi ki a falra. Minek kelteni a hangulatot egy olyan faluban, ahol már egyetlen magyar sem él, csak olyan románok, akiknek szülei és nagyszülei még magyarok voltak, de már nem beszélik eleik anyanyelvét.
amit jól bizonyít az a tény, hogy az 1910-es népszámlálás adatai szerint Verespatak 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt.
A római katolikus, a református és az unitárius templom a régi idők emlékét őrzi. Magyar híveik ugyan nincsenek, de az ide látogató turisták szívesen felkeresik, körbejárják mint a régi világ érdekes maradványait.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!