
Románia az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztő országa, exportlehetőségei mégis beszűkülnek
Fotó: Makkay József
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. A belföldi piacon továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai mezőgazdasági termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították az Ukrajnából dömpingáron érkező áruk. Bár a román kormány az ukrán gabona importját korlátozó mechanizmust hagyott jóvá, más kelet-európai országokkal ellentétben képtelen kezelni a helyzetet, így kétséges, hogy a most induló őszi vetések szezonjában mekkora területen kerül szalmásgabona-vetőmag a talajba. Szakemberekkel vettük górcső alá a gabonapiac gondjait és várható alakulását.
2023. október 12., 18:272023. október 12., 18:27
2023. október 12., 18:402023. október 12., 18:40
Idén nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok. A felvásárlási árak alakulása azért is érinti érzékenyen a hazai gazdákat, mert Románia európai uniós éllovas a gabonatermesztésben: uniós szinten nálunk termesztik a legtöbb kukoricát és napraforgót, ugyanakkor a negyedik helyen állunk a búzatermesztő országok sorában. A 2023-as esztendő átlag fölötti hozamokat hozott búzából, árpából, rozsból, zabból, repcéből és napraforgóból, de a most betakarításra kerülő kukorica is kiváló hozamokat ígér. A magas terméseredmények ellenére mégsem lehetnek elégedett a gazdák, mert jó esetben nullszaldósan zárhatják az évet, de a termelők többsége számára ráfizetéses a gabonatermesztés.
Az utóbbi években megugrott imputanyagárak miatt azonban romániai viszonylatban ez az önköltségi árat sem fedezi.
Világszerte rekord méretű gabonatermést jegyeznek
Vincze Tamás közgazdász, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója szerint az olcsó gabonaárak miatt valóban nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok, azonban meglátása szerint a mezőgazdaság jövedelmezőségét nem lehet, nem szabad csupán egyetlen év eredményei alapján mérni. „Mérvadó jövedelmezőségi adatokat a mezőgazdaságban ötéves átlagban lehet kihozni. Az elmúlt öt esztendő a gabonatermesztők szempontjából nem volt rossz időszak, hiszen ezek között kiemelkedően jó év is akad, de a többiben is érte a széle a hosszát. A gabonatermesztés idén ráfizetéses, de reményeim szerint jönnek ennél sokkal jobb esztendők is” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári cégvezető.
Kormányzati mechanizmus az ukrán gabona importjának korlátozására
Jóváhagyni készült csütörtöki ülésén a román kormány azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy csak azok a mezőgazdasági termelők és feldolgozók importáljanak engedéllyel, korlátozott mennyiségben ukrán gabonát, akik igazolják, hogy készleteik feltöltésére van szükségük az importált termékre. Erről Marcel Ciolacu miniszterelnök beszélt a kormányülés elején, rámutatva, hogy az intézkedéssel védelmezni akarják a hazai termelőket. „Továbbra is segítjük Ukrajnát a gabona tranzitjában, de kötelességünk védelmezni a román gazdákat és munkájukat is” – szögezte le a román kormányfő.
Vincze szerint nem csak térségünkben, hanem világszerte kiemelkedően jó volt az idei gabonatermés – az amerikai kontinensen rekordtermést jegyeznek –, ezzel magyarázható a gabona világpiaci árának csökkenése.
Az átlagosnál sokkal magasabb gabonahozamok sem teszik kifizetődővé az idei termést
Fotó: Gecse Noémi
Az importkorlátozás nem varázsszer
,,Hiába vezetett be több kelet-európai ország tiltást az ukrán gabona behozatalára, mert ez önmagában nem oldja meg a romániai, a magyarországi vagy a környező országok termelőinek gondjait. Rajtuk »átszökve» az ukrajnai gabona nagy tételekben jut el a spanyol, olasz vagy német piacra. Olyan piacokra, ahol pár éve még keresett volt a román és a magyar gabona. Indirekt módon tehát az ukrán gabonaexport mindenképpen érezteti a hatását” – fejtette ki álláspontját Vincze Tamás.
A méretgazdaságosság sokkal nagyobb hatékonysággal bír, mint Romániában például, ahol egy nagy farm 5-10 ezer hektár között mozog. Ha Ukrajna valamikor felvételt kap az Európai Unióba, mezőgazdaságának betagozódását külön kell tárgyalni, mert teljesen felborítja a jelenlegi status quot – vélekedik Vincze Tamás, aki szerint ez már most jelentős fejfájást okoz a brüsszeli döntéshozók számára.
Hektáronként 30 euró támogatást kér az RMDSZ a romániai gabonatermesztőknek
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint a romániai gazdák helyzete tavaly óta kissé javult. „A 2022-es esztendő több szempontból is katasztrofális volt. Az aszály, az Ukrajnából beáramló nagy mennyiségű gabona, másrészt a háború miatti inputanyagár-emelkedések – elsősorban a magas műtrágyaár – hozta nagyon nehéz helyzetbe a gazdatársadalmat.
– nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ szakpolitikusa. A parlamenti képviselő a romániai gazdák egyik legnagyobb gondjának a megoldatlan ukrajnai gabonaimportot nevezte.
Az RMDSZ álláspontja szerint három lehetőség áll a román kormány előtt: 1. Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan lezárja határait az ukrán gabona előtt. 2. Továbbra is beengedik az ukrán gabonát, de akkor az Európai Uniónak megfelelő mértékű kártérítést kell fizetnie a romániai gazdáknak. A 3. változat az importvámok bevezetése az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. Magyar Lóránd rossz viccnek nevezte a román kormány által felkarolt ,,licences gabonaimportot”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ismét nagy mennyiségű ukrán áru jut be a romániai piacokra.
hogy meg lehessen előzni a gabonatermesztők csődjét, mert rövid távon sem lehet ráfizetésből fenntartani a gabonaágazatot. A szatmári képviselő szerint a nagy romániai gabonatermesztő cégek könyebben megbirkóznak a kialakult helyzettel, mert jó minőségű termékek esetén meg tudják őrizni nyugat-európai piacaikat a gabonaexport számára. A kisebb termelők vannak nagy gondban, mert ők a nagybani kereskedők nyomott felvásárlási árától függnek, akik jól ki tudják használni a piaci körülményeket.
Ésszerű megoldás kell az ukrajnai gabonakérdésre
A jövőről szólva Magyar Lóránd sokkal határozottabb álláspontot sürget a román kormánytól és Brüsszeltől egyaránt. Amennyiben Ukrajna valóban az Európai Unió tagja akar lenni, a mezőgazdasági termelését is összhangba kell hoznia az uniós elvárásokkal, beleértve a tiltott növényvédő szerek és gyomirtók kivezetését, és a kompatibilis termesztési technológiákra történő váltást.
ami a dömpingárak miatt nagyon nehéz helyzetbe hozza az unió gazdatársadalmát. „Ha az ukrán mezőgazdasági termeléssel és exporttal kapcsolatos gondok nem oldódnak meg, akkor a közép-kelet-európai gazdatársadalom a következő években katasztrófális helyzetbe kerül” – nyomatékosította a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.

Vasila Balcan, a Farmerek Ereje Egyesület vezetőségi tagja szerint a román államvasutak teherszállító részlege valamennyi gabonaszállító vagonját ukrán cégeknek adta bérbe az ukrán gabonának a konstancai kikötőbe történő eljuttatása érdekében.

Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint a versenyt torzító konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el.

Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!