Vastaps a bukaresti Nemzeti Színházban a romániai magyar színjátszás keresztmetszetét bemutató BukFeszten
Fotó: Tamási Áron Színház/Facebook
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből. A kilenc nap alatt bemutatkozott a magyar színjátszás: a tizenhárom előadást felvonultató bukaresti seregszemle tanulságait Bessenyei Gedő István MASZÍN-elnök összegezte a Krónika kérésére.
2026. október 10., 10:032026. október 10., 10:03
Fókuszba került a romániai magyar színjátszás: Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) elnöke szerint az idei volt a bukaresti magyar színházi fesztivál, a BukFeszt eddigi leggazdagabb, leghosszabb és legsokszínűbb kiadása.
A szeptember 28. és október 6. között ötödik alkalommal megszervezett seregszemlén
és a fővárosi közönségnek.
Az ötödik alkalommaé tartott BukFeszt ünnepi tortája
Fotó: Tomcsa Sándor Színház/Facebook
A MASZÍN kezdeményezte fesztivált a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) szakmai partnerségével és a Liszt Intézet bukaresti központjának társszervezésében tartották, támogatói között volt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Magyarország bukaresti nagykövetsége és a Communitas Alapítvány is.
„Az első, amit fontos kiemelni, hogy ez volt az eddigi leggazdagabb, leghosszabb és legsokszínűbb BukFeszt. Ennek az az alapvető oka, hogy egy év alatt nagyot bővültünk. Így lett kilenc nap alatt tizenhárom produkció a felhozatalban” – fejtette ki Bessenyei Gedő István.
Az elnök elmondta: a szövetségnek mostanra az összes közintézményi státusú magyar kőszínház a tagja, a minisztériumi, a megyei és a városi fenntartású teátrumok egyaránt.
Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) elnöke a BukFeszten
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Rajtuk kívül már csak kisebb, alternatív, projektalapon működő műhelyek léteznek a szövetségen kívül,
Az idei BukFeszten, előadásaik sorrendjében
Bessenyei Gedő István elmondta, az előadások száma azért haladja meg a tagszínházakét, mert a BukFeszt egyik alapelve, hogy a többtagozatos intézmények akár több társulatukat is elhozzák a fesztiválra. Nagyvárad így a prózai társulat mellett a Lilliput Társulatot (a színház báb- és ifjúsági tagozata) is elvitte Bukarestbe, a sepsiszentgyörgyiek pedig az M Studiót (a Tamási Áron Színház tánc- és mozgásszínházi tagozata).
A sepsiszentgyörgyi társulat a Kommuna – székely öko-románc című, Radu Afrim által rendezett előadást vitte a szemlére
Fotó: Tamási Áron Színház/Facebook
A műsorban Eugène Ionesco, Csehov, Ferdinand von Schirach, William Shakespeare és Jon Fosse darabjai mellett magyar szerzők – Molnár Ferenc, Bódi Attila és Kész Orsolya –, valamint román alkotók, Radu Afrim, Radu Popescu és Mihai Eminescu művei is helyet kaptak.
A MASZÍN elnöke kiemelte, a bővülés miatt új játszóhelyeket is be kellett vonni, és az idei kiadás újdonsága a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház partnersége volt: az intézmény eddig nem tartozott a helyszínek közé, most viszont éppen ott volt a legtöbb előadás, a fesztivál négy napján is a nemzeti különböző termeiben játszottak a magyar társulatok.
A romániai magyar kőszínházak képviselői a bukaresti szemlén
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Bessenyei Gedő István úgy fogalmazott, hogy a helyszínek bővítése a közönségépítésnek is fontos eszköze.
Az első kiadások szinte kizárólag az Odeonra korlátozódtak; amikor bevonták a Bulandrát, annak saját törzsközönsége is értesült az ott zajló előadásokról, és utóbb akár a következő helyszínre is elmentek. A Nemzeti Színház ugyanígy újabb közönségrétegek megszólítására alkalmas.
Az erdélyi, partiumi és bánsági magyar társulatok kilenc nap alatt tizenhárom előadást mutattak be Bukarestben
Fotó: Tamási Áron Színház/Facebook
„Most már ott tartunk, hogy Bukarestben várják ezt a fesztivált. Elsöprő többségben román nézői vannak, tehát már nem a viszonylag szűk bukaresti magyar belső diaszpórára korlátozódik, amely az első években látogatta. El kellett nyerni a bukaresti román fesztiválközönség bizalmát is ehhez” – fejtette ki Bessenyei Gedő István. A MASZÍN elnöke arról számolt be, hogy a nézők évről évre kíváncsian várják a következő kiadást, és rendkívül pozitív visszajelzések érkeznek.
A Harag György Társulat és a rendező, Tompa Gábor Bukarestben
Fotó: Harag György Társulat
Mint mondta, egyre gyakrabban hallanak olyan „kedves túlzásokat” is, amelyek szerint a BukFeszt jobb, mint a FNT, azaz az Országos Színházi Fesztivál; az ilyesmi akkor is nagyon jólesik, ha szubjektív vélemény. A fesztiválnak tehát kialakult egy saját „rajongótábora”, visszajáró és tovább bővíthető közönsége.
„A sikerben szerepe van az elmúlt évek újításainak is. Második éve már egy bukaresti, a román fővárosban jól beágyazott kommunikációs csapat fogja össze a fesztivál kommunikációját, amely hatékonyan eléri az ottani közönséget; munkájukat a tagszínházak saját stábjai egészítik ki, akiket a temesvári színház művészeti aligazgatója koordinál.
Összesen három bukaresti színház fogadta be a magyar társulatok előadásait
Fotó: Harag György Társulat
Mint sorolta, visszatérő szponzorok, szervezők és partnerek állnak a rendezvény mögött, a médiatámogatók pedig egyre inkább figyelnek rá: a hivatalos médiumok mellett olyan közösségek is, mint a fesztivált élénken tematizáló Mergem la teatru nevű Facebook-csoport.
„A mostani siker kulcsa a fesztivál öt évnyi tapasztalata. Amikor egy szemlének már fél évtizedes hagyománya van, akkor egyfelől kialakul a saját közönsége, másfelől felhalmozódik egy jelentős volumenű tapasztalat. Látjuk, mit csináltunk jól, mit nem, és mit kell másképp csinálnunk” – fejtette ki Bessenyei Gedő István.
A Csíki Játékszín a Mások élete című dokumentumszínházi előadást vitte el Bukarestbe
Fotó: Csíki Játékszín
Gördülékenyebb a munkamegosztás is, ami elsődleges fontosságú, mivel ehhez a fesztiválhoz minden egyes tagszínház hozzáteszi a magáét, a legkisebbtől a legnagyobbig.
Ebben ki kell emelnem a MASZÍN ügyvezető igazgatója, Stier Péter hatalmas munkáját, a MASZÍN titkárát, Czvikker Katalint és, természetesen, Nagy Pált, akinek a fesztivál ötletét is köszönhettük. Orbán Enikő munkájára már utaltam korábban – de nem véletlenül emlegettem a legkisebbeket is: a fesztivált is előkészítő elnökségi gyűlésünket például Kézdivásárhelyen tartottuk, Lung László Zsolt vendégszeretetét élvezve, a gyergyói Figurának (és személyesen Kolozsi Borsos Gábornak) pedig azt köszönhetjük, hogy hamarosan saját MASZÍN-weboldallal jelentkezhetünk” – mondta az elnök.
A szatmári Harag György Társulat a Tompa Gábor rendezte A kopasz énekesnővel lépett fel a fesztiválon
Fotó: Harag György Társulat
Külön kiemelte azokat a művész-igazgatókat, akik nemcsak intézményvezetőként, de színházi alkotóként is meghatározták az idei fesztiválkiadást.
„Két UNITER-díjas rendező-igazgatónk, Tompa Gábor és Albu István csodálatos előadásaikkal is gazdagították a seregszemlét.
– hiszen ne feledjük, a menedzserek, rendezők és dramaturgok körén túl a színházművészet legfontosabb alkotói, a színészek is képviseltetik magukat benne, immár nemcsak Veress Abert és a már említett Lung László Zsolt, hanem a legfrissebb csatlakozónkat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot vezető, ugyancsak UNITER-díjas művésznő, Berekméri Katalin személyében is. Valódi megtiszteltetés egy ilyen csapathoz tartozni” – fogalmazott Bessenyei.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
a rendezvény pedig bekerült a köztudatba. A tagszínházak szabadon jelölik az előadásaikat, a műsort tehát nem külső válogató állítja össze, a felhozatal mégis közelíteni kezdett egymáshoz és a bukaresti közönség ízléséhez is.
A román közönség és a színházi szakma is lelkesen fogadta a magyar társulatok előadásait
Fotó: Harag György Társulat
Mivel minden kiadást közösen kiértékelnek már menet közben is, a társulatok egyenként is ráéreztek, milyen típusú előadásokat érdemes megmutatni a fővárosban, bár az egyéni döntések előtt látják egymás jelöléseit is. Arról is beszélt, hogy ezek a „belülről fakadó” kritériumok kiadásonként változtak: a kezdeti évek bizonytalanságai után előbb meg kellett hódítani a bukaresti közönséget, ezért a társulatok – mintha összebeszéltek volna – döntően a román szakma által jól ismert alkotók, román rendezők munkáiban mutatkoztak meg.
„Egyre inkább elkezdjük a rendezői vonalon is a saját értékeinket beemelni ebbe a fesztiválba. Ehhez a korábbi körökben fontos volt, hogy a fesztivált a közönség számára már ismert nevekkel vezessük be. Most már elég nagy számban vagyunk ahhoz, hogy a fesztivál igazán színes tudjon lenni” – fejtette ki Bessenyei Gedő István.
Előadás előtt. A szatmári társulat készül a bukaresti fellépésre
Fotó: Harag György Társulat
Bélai Marcel, aki néhány éve még pályakezdő rendező volt, az elmúlt két évben immár két előadásával is jelen volt, tavaly a szatmári, idén pedig a székelyudvarhelyi társulat színeiben. Barabás Árpád, Sebestyén Aba, vagy az ugyancsak fiatal rendező, Kiliti Krisztián rendezései által szintén a romániai magyar alkotók ereje mutatkozik meg, nem beszélve a már említett Albu Istvánról vagy az idén mindjárt két színház színeiben is jelenlevő mesterről Tompa Gáborról.
Magyar színházi alkotók a román fővárosban
Fotó: Harag György Társulat
– Tompa Gábor mellett Radu Afrim kiemelkedően sikeres, gyönyörű sepsiszentgyörgyi előadása –, mellettük pedig egészen fiatal alkotók és olyan, a bukaresti közönség számára rendezőként még kevésbé ismert művész is bemutatkozhatott, mint például Tóth Tünde a nagyváradi Csehov-rendezésével” – mutatott rá az elnök. Mint mondta, műfajilag is egyre változatosabb a szemle kínálata: a szintén nagyváradi színekben érkező, Eminescu-adaptációra épülő ifjúsági bábelőadástól a mozgásszínházon át a klasszikus prózai színházig terjed.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
„Mivel ilyen szépen kibővült a szövetség, a fesztivál kezd valóban reprezentatív mintát szolgáltatni a bukaresti közönség és a szakma számára arról, hogy mi itt Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban milyen szakmai munkát végzünk. A magyar kőszínházak reprezentatív keresztmetszete tud már lenni. Úgy gondolom, ez egy win-win játék, nyertes helyzet mindenki számára” – fejtette ki Bessenyei Gedő István.
Ez volt az eddigi leggazdagabb, leghosszabb és legsokszínűbb BukFeszt
Fotó: Harag György Társulat
Mint mondta, a nagyobb, a román szakmai közegbe mélyebben beágyazott társulatok – Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Temesvár és most már Szatmárnémeti is – az egy hónappal későbbi Országos Színházi Fesztiválon (Festivalul Național de Teatru, FNT) is bemutatkoznak. Nekik a BukFeszt arra jó, hogy
megmutatva a társulataik egy másik arcát, sokoldalúságát.
„Azoknak pedig, akik aktuálisan nem ennyire láthatók a román szakma számára, a fesztivál belépési és kitörési pont. Ilyen a kézdivásárhelyi Udvartér Színház, amely jelenlegi szervezeti formájában és új nevén még alig ismert, friss csapat, akik a fesztivál által bemutatkozhat a bukaresti közönségnek is.
Az elnök szerint ez olyan, pótolhatatlan lehetőség azoknak, aki most szeretnének ismertebbé válni, amely nélkül a sokáig méltatlanul elfeledett, Bukaresttől nagy földrajzi távolságban levő szatmáriakat sem vette volna észre ilyen hangsúlyosan a román színházi szakma. Mindezek mellett a gazdag kínálat bőségesen terített asztalként áll a bukaresti magyarság előtt is, amelynek megszólítása továbbra is az egyik legfontosabb cél.
„A termeknek most már jelentős százaléka szakmabeliekkel telik meg, olyan érdeklődő kritikusokkal, akik később tollat ragadnak, és írnak rólunk. Ilyen bőséges sajtója a román kritikában talán még soha nem volt a romániai magyar színjátszásnak” – fejtette ki Bessenyei Gedő István. Kiemelte,
amelynek elnöke Oana Cristea Grigorescu. A szervezet biztosítja azokat a kritikus-moderátorokat, akik az előadások utáni szakmai beszélgetéseket vezetik. Bessenyei elmondása szerint ezek iránt az események is egyre nagyobb az érdeklődés: rendszerint megtelik a kijelölt helyszín. „Az együttműködés több szempontból is hasznos. A kritikusok írásaiból mások is értesülnek a magyar társulatok munkájáról, és idővel a színházak székhelyére is ellátogatnak: Nálunk, Szatmárnémetiben például a miniévadokon több mint a duplájára nőtt az érdeklődő kritikusok száma. Ebben a társulat UNITER-es szereplése is közrejátszott, de a növekedés már azelőtt is folyamatos volt” – emelte ki az elnök.
A román kritikusok is nagy számban képviseltették magukat a fesztiválon
Fotó: Harag György Társulat
Arra is rámutatott, hogy a romániai magyar színházak emellett bekerülnek a fesztiválválogatók és a díjakra jelölő kuratóriumok látókörébe is.
„A moderátorok felkérésekor még nem ismert a következő jelölő vagy válogató zsűri összetétele, több évben is kellemes meglepetés volt azonban, hogy utóbb olyan kritikusok kerültek ezekbe a testületekbe, akik a BukFeszten akár több beszélgetést is vezettek, így alaposan megismerték az előadásokat. Ez nem garancia arra, hogy egy produkció bekerül a válogatásba, de mindenképp helyzeti előny, hogy már eleve tudnak róla és számításba veszik” – ecseteltte Bessenyei.
„Amiben érezzük, hogy a fesztivált lehetne még erősíteni, az a kísérőprogramok vonulata. Erre az eddigi kiadásokban kevés pénz, idő és energia maradt. Nagyon aktívan gondolkodunk azon, hogyan tudjuk még pezsgőbbé tenni a fesztiválhangulatot” – fejtette ki Bessenyei Gedő István.
de az ötletelés még javában zajlik a színidirektorok között. A cél az, hogy a BukFeszt még közelebb kerüljön a fesztiválközönséghez, és adott esetben kilépjen a befogadó színházak falai közül a főváros más tereibe is. A fő irány közben változatlan: a szövetség azt a vonalat szeretné tovább erősíteni, amely öt év alatt a bukaresti színházi élet évről évre várt eseményévé tette a romániai magyar társulatok seregszemléjét.
Erőteljes kisugárzású előadás a Tompa Gábor által a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett Én vagyok a szél: a néző felkavaró, egyszersmind katartikus, nehezen felejthető élménnyel marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!