A Varsó melletti Báthory Tanya alapítója, Bartosz Siedlar vehette át Krakkóban a Tiszteletbeli Székely címet
Fotó: Facebook/Okos Márton
A magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat ápoló Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület szervezésében az erdélyi lengyel emlékhelyeket tartalmazó listára felkerült a 43. település is. Szilágyperecsenben emléktáblát avattak Bem apó 175 évvel ezelőtti látogatása emlékére. A hagyományőrző civil szervezet vezetője, Okos Márton újabb lengyelországi látogatásáról is beszámolt az Erdélyi Naplónak.
2023. szeptember 26., 22:192023. szeptember 26., 22:19
2023. szeptember 27., 10:472023. szeptember 27., 10:47
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke, a kalotaszentkirályi Okos Márton hosszú évek óta a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán dolgozik. Az Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című könyvében részletesen bemutatott térképen 42 erdélyi települést jelöl meg, ahol lengyel vonatkozású emlék található.
Az Erdélyi Napló érdeklődésére Okos Márton az előzményekről elmondta, hogy Szilágyperecsen polgármesteréhez, Boncidai Csabához régi ismertség és barátság köti.
,,A szilágyperecseni polgármester elkötelezett híve az erdélyi-lengyel kapcsolatoknak. 2018-ban a polgármesteri hivatala sokat segített a Szilágysomlyón megtartott, Báthory Istvánról szóló nemzetközi konferencia megszervezésében. Tavaly meghívott előadást, könyvbemutatót tartani. A lengyel emlékhelyekről szóló könyvemben szereplő 42 település kapcsán nekem szegezte a kérdést: Szilágyperecsen mikor kerül fel erre a térképre?” – idézi a zöldségtermesztéséről is híres szilágysági falu polgármesterét Okos Márton.
A Bem-emléktába ünnepélyes avatója az RMDSZ szenátora és parlamenti képviselője, Kovács Irénke és Seres Dénes részvételével
Fotó: Facebook/Okos Márton
A közös kutakodásnak köszönhetően hamar megtalálták az emlékhely megjelöléséhez szükséges vonatkozásokat Bem apó és a Mátyás-huszárok közös történetében.
A kivitelezés költségeit magára vállalta a polgármester, az emléktáblaállításról Lengyelországban is tudomást szereztek. A lengyel kormány által működtetett Felczak Intézet igazgatója, Maciej Szymanowski Varsóból írott levelében köszöntötte az erdélyi-lengyel barátságról szóló újabb eseményt. Amire a messze földön híres hagymafesztivál ünnepségsorozat keretében került sor a vasárnapi istentisztelet után. A néhai Szentmarjay kúria épületén elhelyezett Bem-emléktáblát Szilágy megye RMDSZ-es szenátora, Kovács Irénke és parlamenti képviselője, Seres Dénes leplezte le.
Az emléktábla 175 évvel ezelőtt a településre érkező Bem József emlékének adózik
Fotó: Facebook/Okos Márton
,,Magam sem érkeztem üres kézzel:
A kötetet az iskola dísztermében mutattam be az érdeklődőknek. Marosán Csaba színművész Petőfiről szóló előadása az ünnepi hangulatú találkozó színfoltja volt. Az előadóművész átvezetésként felolvasta a könyvemből Petőfi Bem apóról szóló, Bánffyhunyadon írt Erdélyi hadsereg című versét” – magyarázza a szerző.
Boncidai Csaba polgármester társaságában Okos Márton olvassa fel a varsói intézet üdvözlő levelét
Fotó: Facebook/Okos Márton
Bem apó 175 évvel ezelőtt érkezett Erdélybe, amit a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület kiváló alkalomnak tart arra, hogy több település és helyszín bevonásával mélyítsék a hagyományos magyar-lengyel, illetve erdélyi-lenyel kapcsolatokat. Okos Márton elismeri, hogy a kapcsolattartásnak, a történelmi múlt közös ápolásának ma nem igazán kedvez a szomszédunkban zajló ukrajnai háború.
Ha bizonyos dolgokkal mindkét fél elégedetlen, és mindezt nekem elmondják, akkor megnyugszom, mert középen állok” – fogalmaz Okos Márton. Úgy látja, a lengyel-magyar évezredes barátságért akkor kell a legtöbbet tenni, mikor a kishitűek, a ,,Facebook-huszárok” a zavarosban halásznak.
A perecseni ünnepség színfoltja, a Mátyás-huszárok felvonulása
Fotó: Facebook/Okos Márton
Okos Márton gyakran jár Lengyelországban. Az elmúlt napokban a jaroszlói (Jaroslaw) bencés apátság hagyományos búcsúján vett részt, ahol Rákóczira is emlékeztek. Az erdélyi fejedelem és kísérete itt kezdte az élete végéig tartó bújdosásának és száműzetésének első félévét.
Okos Márton legújabb könyvéről, a Bem apó életrajzát bemutató kötetéről beszélt Szilágyperecsenben
Fotó: Facebook/Okos Márton
A jaroszlói búcsút követően a krakkói várban, a Wawelban – ahol Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként is uralkodott – úgynevezett ,,székely toborzót” tartottak. Ennek előzménye, hogy június elején a Varsó melletti Báthory Tanyán (Folwark Batorowka) turul szobrot avattak jelképesen a ledöntött munkácsi szobor helyett. A lengyelországi tanya alapítója és tulajdonosa, Bartosz Siedlar akkor emléktáblát is állított a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából. A rendezvényen a második világháború idején az ukrán fasiszták rémtetteiről is megemlékeztek, akik mintegy százezer lengyel meggyilkolásáért felelősek.
Felterjesztésünket a címet alapító Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője elfogadta, így a krakkói várban adhattuk át a kitüntetést. Az esemény megható pillanata volt, hogy 84 évvel ezelőtt, 1939-ben ezen a napon nyitotta meg Magyarországon a Teleki-kormány az akkor fél éve újra létező közös lengyel-magyar-határt a németek, szlovákok és a szovjetek által három oldalról megtámadott Lengyelország menekültjeinek befogadására” – ecseteli a krakkói ünnepség részleteit Okos Márton.
Marosán Csaba színművész Petőfiről szóló előadása
Fotó: Facebook/Okos Márton
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület civil szervezetként dolgozik a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán. Az egyesület vezetője, Okos Márton a napokban a Varsó melletti Báthory tanyán avatott Turul-szobrot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!