A Varsó melletti Báthory Tanya alapítója, Bartosz Siedlar vehette át Krakkóban a Tiszteletbeli Székely címet
Fotó: Facebook/Okos Márton
A magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat ápoló Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület szervezésében az erdélyi lengyel emlékhelyeket tartalmazó listára felkerült a 43. település is. Szilágyperecsenben emléktáblát avattak Bem apó 175 évvel ezelőtti látogatása emlékére. A hagyományőrző civil szervezet vezetője, Okos Márton újabb lengyelországi látogatásáról is beszámolt az Erdélyi Naplónak.
2023. szeptember 26., 22:192023. szeptember 26., 22:19
2023. szeptember 27., 10:472023. szeptember 27., 10:47
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke, a kalotaszentkirályi Okos Márton hosszú évek óta a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán dolgozik. Az Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című könyvében részletesen bemutatott térképen 42 erdélyi települést jelöl meg, ahol lengyel vonatkozású emlék található.
Az Erdélyi Napló érdeklődésére Okos Márton az előzményekről elmondta, hogy Szilágyperecsen polgármesteréhez, Boncidai Csabához régi ismertség és barátság köti.
,,A szilágyperecseni polgármester elkötelezett híve az erdélyi-lengyel kapcsolatoknak. 2018-ban a polgármesteri hivatala sokat segített a Szilágysomlyón megtartott, Báthory Istvánról szóló nemzetközi konferencia megszervezésében. Tavaly meghívott előadást, könyvbemutatót tartani. A lengyel emlékhelyekről szóló könyvemben szereplő 42 település kapcsán nekem szegezte a kérdést: Szilágyperecsen mikor kerül fel erre a térképre?” – idézi a zöldségtermesztéséről is híres szilágysági falu polgármesterét Okos Márton.
A Bem-emléktába ünnepélyes avatója az RMDSZ szenátora és parlamenti képviselője, Kovács Irénke és Seres Dénes részvételével
Fotó: Facebook/Okos Márton
A közös kutakodásnak köszönhetően hamar megtalálták az emlékhely megjelöléséhez szükséges vonatkozásokat Bem apó és a Mátyás-huszárok közös történetében.
A kivitelezés költségeit magára vállalta a polgármester, az emléktáblaállításról Lengyelországban is tudomást szereztek. A lengyel kormány által működtetett Felczak Intézet igazgatója, Maciej Szymanowski Varsóból írott levelében köszöntötte az erdélyi-lengyel barátságról szóló újabb eseményt. Amire a messze földön híres hagymafesztivál ünnepségsorozat keretében került sor a vasárnapi istentisztelet után. A néhai Szentmarjay kúria épületén elhelyezett Bem-emléktáblát Szilágy megye RMDSZ-es szenátora, Kovács Irénke és parlamenti képviselője, Seres Dénes leplezte le.
Az emléktábla 175 évvel ezelőtt a településre érkező Bem József emlékének adózik
Fotó: Facebook/Okos Márton
,,Magam sem érkeztem üres kézzel:
A kötetet az iskola dísztermében mutattam be az érdeklődőknek. Marosán Csaba színművész Petőfiről szóló előadása az ünnepi hangulatú találkozó színfoltja volt. Az előadóművész átvezetésként felolvasta a könyvemből Petőfi Bem apóról szóló, Bánffyhunyadon írt Erdélyi hadsereg című versét” – magyarázza a szerző.
Boncidai Csaba polgármester társaságában Okos Márton olvassa fel a varsói intézet üdvözlő levelét
Fotó: Facebook/Okos Márton
Bem apó 175 évvel ezelőtt érkezett Erdélybe, amit a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület kiváló alkalomnak tart arra, hogy több település és helyszín bevonásával mélyítsék a hagyományos magyar-lengyel, illetve erdélyi-lenyel kapcsolatokat. Okos Márton elismeri, hogy a kapcsolattartásnak, a történelmi múlt közös ápolásának ma nem igazán kedvez a szomszédunkban zajló ukrajnai háború.
Ha bizonyos dolgokkal mindkét fél elégedetlen, és mindezt nekem elmondják, akkor megnyugszom, mert középen állok” – fogalmaz Okos Márton. Úgy látja, a lengyel-magyar évezredes barátságért akkor kell a legtöbbet tenni, mikor a kishitűek, a ,,Facebook-huszárok” a zavarosban halásznak.
A perecseni ünnepség színfoltja, a Mátyás-huszárok felvonulása
Fotó: Facebook/Okos Márton
Okos Márton gyakran jár Lengyelországban. Az elmúlt napokban a jaroszlói (Jaroslaw) bencés apátság hagyományos búcsúján vett részt, ahol Rákóczira is emlékeztek. Az erdélyi fejedelem és kísérete itt kezdte az élete végéig tartó bújdosásának és száműzetésének első félévét.
Okos Márton legújabb könyvéről, a Bem apó életrajzát bemutató kötetéről beszélt Szilágyperecsenben
Fotó: Facebook/Okos Márton
A jaroszlói búcsút követően a krakkói várban, a Wawelban – ahol Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként is uralkodott – úgynevezett ,,székely toborzót” tartottak. Ennek előzménye, hogy június elején a Varsó melletti Báthory Tanyán (Folwark Batorowka) turul szobrot avattak jelképesen a ledöntött munkácsi szobor helyett. A lengyelországi tanya alapítója és tulajdonosa, Bartosz Siedlar akkor emléktáblát is állított a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából. A rendezvényen a második világháború idején az ukrán fasiszták rémtetteiről is megemlékeztek, akik mintegy százezer lengyel meggyilkolásáért felelősek.
Felterjesztésünket a címet alapító Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője elfogadta, így a krakkói várban adhattuk át a kitüntetést. Az esemény megható pillanata volt, hogy 84 évvel ezelőtt, 1939-ben ezen a napon nyitotta meg Magyarországon a Teleki-kormány az akkor fél éve újra létező közös lengyel-magyar-határt a németek, szlovákok és a szovjetek által három oldalról megtámadott Lengyelország menekültjeinek befogadására” – ecseteli a krakkói ünnepség részleteit Okos Márton.
Marosán Csaba színművész Petőfiről szóló előadása
Fotó: Facebook/Okos Márton
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület civil szervezetként dolgozik a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán. Az egyesület vezetője, Okos Márton a napokban a Varsó melletti Báthory tanyán avatott Turul-szobrot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!