Hirdetés

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

magyar utcanevek Györgyfalván

Magyar utcanevek is lesznek. A Györgyfalvára látogatók immár a Kós Károly utcába érkeznek

Fotó: Páva Adorján

Szűk egy évtizede még sietve kellett leszerelni a Kolozsvár melletti Györgyfalván azokat a faragott táblákat, amelyek a hagyományos magyar utcaneveket jelezték. Ehhez képest ma már az új elektronikus személyi igazolványokban hivatalos lakcímként az szerepel, hogy Strada Felső, Strada Berekalja. Egy román többségű községben sikerült az, amibe sok székelyföldi önkormányzat bicskája is beletörik. Mégis hogyan győzte meg az erdőfeleki román tanácsosokat a magyar alpolgármester? Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Páva Adorján

2026. október 08., 08:002026. október 08., 08:00

2026. október 16., 21:262026. október 16., 21:26

This article is available in English. Share it!

Berekalja, Dűlő, Felső, Köves, Nagyszálas, Vágás, Zsák: immár a hagyományos magyar utcanevek kerülnek a györgyfalviak román személyi igazolványába. Csak így: magyarul, ékezetekkel. A Kolozsvár melletti „magyar sziget” kisebbségi megvalósítása nem világraszóló tett, de román többségű önkormányzatok esetében – merthogy a falu a román polgármester által irányított Erdőfelek községhez tartozik – valószínűleg példátlan, de színmagyar vidékeken is ritkaságszámba megy.

A már a hivatalos okmányokban is alkalmazott utcanévjegyzék éppen ezért áttörést jelenthet az erdélyi anyanyelvhasználati küzdelmekben, de mindenképp pozitív, követendő példa a közigazgatási bürokrácia és a folyamatosan akadályokba ütköző kisebbségi jogérvényesítés útvesztőjében.

Hirdetés

A györgyfalvi módszer „egyszerűen nagyszerű” mivolta abban áll, hogy a helyi toponímiára és a közösségi hagyományra hivatkozva magát a magyar szót teszi meg kizárólagos, hivatalos román utcanévvé.

Az adatok már bekerültek az Országos Elektronikus Utcanévjegyzékbe (RENNS). Az eljárás során bevezették az állami nyilvántartásokba is ezeket az elnevezéseket: az új elektronikus személyazonossági igazolványok már az új utcaneveket tartalmazzák Erdőfelek községben, így Györgyfalván is. Ott, ahol eddig nem voltak hivatalos utcanevek: a régi személyikben nem szerepel utcanév, csak házszám.

Közismert, hogy a legtöbb magyarlakta – sok esetben színmagyar – településen jó esetben inkább csak a kétnyelvűsítésre fókuszáltak (például Strada Morii / Malom utca), majd abból eredtek a problémák-pereskedések, hogy a magyar elnevezés is megjelenhet-e. Ha pedig igen, akkor melyik legyen elöl vagy felül a fizikai megjelenítésben, szerepelhet-e mindkettő egy sorban. Néhány helyen a hivatalos felirattól eltérő formátumú, kinézetű „turisztikai táblák” kihelyezésével próbálták feltüntetni a történelmi magyar/szász elnevezést is, felemás sikerrel.

Találtunk néhány olyan székelyföldi utcanévjegyzéket, amelyekben – a györgyfalvihoz hasonló módon – magyar elnevezéseket jelenítenek meg a hivatalos utcanevek (például Alszeg, Kicsi, Malom utca). Ám a példa messze nem általánosan elterjedt. Főleg nem olyan esetben, hogy a román többségű községet román polgármester irányítja.

A „györgyfalvi módszerről” Soós Sándor györgyfalvi lakost, ötletgazdát, Erdőfelek község alpolgármesterét faggatjuk alábbi interjúnkban.

Soós Sándor a györgyfalvi magyar utcanevek sikerkovácsa Galéria

Soós Sándor, a györgyfalvi magyar utcanevek sikerkovácsa

Fotó: Facebook/Soós Sándor

Magyar utcanevek: civil akciótól a hivatalos elismerésig

– Csaknem 10 évvel ezelőtt fából készített utcanévjelzők jelentek meg Györgyfalván, a faragott feliratok a hagyományos magyar utcaneveket jelenítették meg. Néhány napon belül azonban eltűntek a jól kinéző tájékoztató táblák. Mi történt akkor?

– A györgyfalvi hagyományos utcaneveket a helyiek tudták, használták, de a beköltözöttek nem ismerték, ezért érdekes módon a beköltözöttek közül volt olyan kezdeményező, aki listát kért az utcanevekről, megvalósította a turisztikai jelzésnek is tekinthető tájékoztató táblákat és felszerelték, többnyire kerítésekre.

Idézet
A kezdeményezés és a kivitelezés szép volt, de talán az időzítés nem volt a legjobb, mert kampány előtti időszak volt, amikor egyesek ezt ki is használták, hatóságok elé vitték az ügyet.

És mivel nem hivatalos utcanevek voltak, hanem a hagyományos magyar nyelvű megnevezések, a kezdeményezők nem várták meg, hogy jogi útra terelődjön az ügy: leszedték.

– Az elmúlt években egyre nagyobb jogi és adminisztratív nyomás nehezedett a hivatalos utcanevekkel még nem rendelkező települések önkormányzataira, hogy meglépjék az utcanévadást. Kapóra jött ez a kényszer a sokáig „pihentetett” györgyfalvi civil kezdeményezésnek?

– Pár éve elkezdődött nálunk is az utcanévadási folyamat, a községben főleg Erdőfeleken volt szükségszerű, hiszen követhetetlen volt, hol folytatódik a számozás. Volt olyan egész utca, ahol már az ábécé is kifogyott. Minden településen a helyi tanácsosokra volt bízva az utcanévadási javaslatcsomag összeállítása.

Idézet
Így Györgyfalván a 10 éve pihentetett projekt tovább mehetett, a tanácsosok a hagyományos utcaneveket javasolták.

– Az elmúlt évtizedben Soós Sándor györgyfalvi közösségszervezői tevékenysége közigazgatási, közképviseleti munkával teljesedett ki, mely összefonódik Gabriel Costea erdőfeleki polgármester mandátumaival. Eleinte személyes tanácsadójaként, majd a község adminisztrátoraként, a 2024-es választások óta pedig alpolgármesterként dolgoznak együtt. Hogyan találták meg a közös szót?

– Tíz év alatt eddig több mint 70 projektet indítottunk el, közel 50 már megvalósult. Nagyon le volt maradva a községünk, hiszen sem hálózati ivóvíz, sem szennyvízhálózat nem volt, az utcák 20%-a volt leaszfaltozva, az iskolák, óvodák állapota méltatlan volt a növekvő gyereklétszám befogadására. Volt mit bepótolni.

Ennyi munkamennyiség mellett a munkamegosztás jól ment, én többnyire a 20%-ot kitevő magyar közösség ügyeivel és a Györgyfalván folyamatban lévő projektekkel kellett foglalkozzak, ahol a közvilágítás teljes felújítása, a vízhálózat megvalósítása és működésbe helyezése, aszfaltozások megvalósultak. Hamarosan a szennyvízhálózat is működésbe lesz helyezve, illetve elkezdődött az iskola teljes felújítása és bővítése.

Idézet
A közös munka, a közös eredmény, a közös sikerek tartják a kialakult csapatban az egységet.

– Elég csupán ez a közös munka, a kölcsönös bizalom ahhoz, hogy a hagyományos magyar utcaneveket – például Berekalja, Dűlő, Farkasverem, Felső, Kishíd, Körmös, Köves, Láb, Nagyszálas, Vágás, Zsák – fogadják el egy román többségű község magyar többségű falujában? Volt ellenvetés? Hogyan győzték meg a román tanácsosokat, milyen esetleges kompromisszumokat kellett kötni, ígéreteket megfogalmazni, hogy átmenjen a tervezet?

– Amint említettem, minden faluban a helyi tanácsosokra volt bízva az utcanevek összeállítása. Mivel Györgyfalváról 4 tanácsos van jelenleg a helyi tanácsban – abból 3 az RMDSZ és egy a PSD részéről –, előbb ez a csoport kellett beleegyezzen.

Idézet
Nem volt a román tanácsosnak sem kifogása a hagyományos utcanevekkel, majd gyakorlatilag a teljes tanács ezt a javaslatot támogatta.

Az volt a kérés, hogy azoknál az utcáknál, ahol nem volt használatban hagyományos magyar utcanév, és jellemzően román családok lakják őket, román megnevezéseket is vegyünk figyelembe. A többi maradt a hagyományos utcanév, amit a györgyfalviak évtizedek, talán évszázadok óta használtak.

magyar utcanevek Györgyfalván Galéria

A györgyfalvi Felső utca (háttérben a református templom tornya) immár hivatalosan is Felső utca

Fotó: Páva Adorján

– Az egyre gyarapodó, fejlődő györgyfalvi közösség rendkívül proaktív, számos helyi megvalósítás köszönhető az önerőnek, önszerveződésnek. Ezt sokszor dicséri Costea polgármester is, akit amúgy megszavazott a györgyfalvi magyarság nagy többsége. Ez a kölcsönös tiszteleten alapuló, baráti viszony is közrejátszott a hagyományos helyi magyar utcanevek gördülékeny elfogadtatásában?

– Íratlan szabály, hogy minden faluban a helyi közösség érdekeit a helyi tanácsosok ismerik és képviselik a legjobban, ezért az ő javaslatuk a mérvadó.

Idézet
Sosem szavazott az elmúlt 10 évben a tanács többsége egy falu képviselőinek javaslata ellen. Ezt az elvet Costea polgármester is tartja, és tiszteletben tartja akkor is, amikor egy györgyfalvi érdekeltségű döntést kell meghozni.

A 13 tanácsosból amúgy 3 magyar, tehát ha etnikai döntés volna, akkor Györgyfalva mindig hátrányban lenne és az alpolgármester se lenne magyar. De a többség nálunk nem etnikai alapokon áll, sőt még azt sem lehet mondani, hogy politikai pártok alapján, hanem inkább az egymás munkájának, képességeinek, eredményeinek elismerésén. Amíg a lakosság több mint 80%-a a jelenlegi polgármestert támogatja, és azokhoz hozzátartoznak a györgyfalvi magyar szavazatok is, addig ennek a kölcsönös tiszteletnek az elve alapján működik a tanács is.

Erdőfelek községhez a névadó községközpont és Györgyfalva mellett még Bányabükk, Seregélyes és Mikestelep (Casele Micești) tartozik. Az 5700 lakost számláló községben 1099-en vallották magukat magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Györgyfalván több mint ezer magyar él, a románság lélekszáma immár meghaladja a 200-at az 1300 fős faluban.

Nincs visszaút – legalábbis a jelenlegi „térképen”

– Az utcanévjegyzéknek egyéb állami hivatalok jóváhagyását is meg kellett kapnia. Mennyit tartott, hogyan zajlott a folyamat, milyen akadályokkal szembesültek a bürokratikus procedúra során?

– Egy település utcáinak névadása pontos procedúra szerint zajlik. Előbb a kezdeményezők összeállítanak egy javaslatcsomagot, arról születik egy tanácshatározat-tervezet, amit közvitára kell bocsátani, ehhez lehetett módosítási javaslatokat küldeni, amit egy tanácsosokból álló bizottság egyenként elemezett, és jóváhagyott vagy elutasított.

A tanács által összeállított végleges listát a prefektúra által összehívott névnyilvántartó-névodaítélő bizottság kell véleményezze, ennek kikérése kötelező, de a tanácsnak csak konzultatív jellegű.

Idézet
Amúgy semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg, egy hónap leforgása alatt megkaptuk a pozitív véleményezést.

A végleges döntés a helyi tanácsnál van, tanácshatározat elfogadásával jogerőre emelkedett 2026. március 16-án. Azt mondhatom, hogy habár hosszúkás a folyamat, ám mégis átlátható és gördülékeny volt.

magyar utcanevek Györgyfalván Galéria

A konténeriskola (balra) a Fő vagy Alsó utcában, hivatalosan a Kós Károly utcában található

Fotó: Páva Adorján

– Az új elektronikus személyazonossági igazolványt igénylők már az új györgyfalvi lakcímet, utcanevet, házszámot kapják meg okmányuk adataiban, tehát a megvalósítás már élesben működik. Van még bármiféle módja annak, hogy megtámadják a magyar utcaneveket?

– A tanácshatározat után az illetékes hatóságok bevezetik rendszereikbe, amely már megtörtént. Azoknak, akik mostanában személyit cseréltek, már az új lakcím szerint lettek kiállítva az irataik, tehát már van Berekalja, Köves, Felső, Vágás, stb. lakcímet igazoló irat.

Idézet
Magát a tanácshatározatot már nem lehet megtámadni, csak módosítani. Ahhoz meg egy rosszakaró többségre lenne szükség, amely végigviszi.

– Felkészültek a hivatásos feljelentők, az egyre erősödő magyarellenes szélsőségesek esetleges támadásaira?

– A konzultációs folyamatban már voltak a román sajtóban rosszalló megjegyzések, hergelések. Szerencsére a helyiek érezték, hogy ez külső provokáció és nem érte el az ingerküszöbüket.

Idézet
Nem tudjuk, hogy a következő kampányban a szélsőségesek mivel készülnek.

Elővehetik a magyarkártyát, de remélem, a többség mindig a békés együttélés, a kölcsönös tisztelet mellett teszi le a voksát.

Lehetetlen? Ugye, hogy nem?

– A hagyományos magyar utcanevek elfogadtatásáért végzett munka során merítkeztek más erdélyi magyar önkormányzat pozitív vagy negatív példájából? Egyeztetett szakértőkkel, jogászokkal, aktivistákkal, politikusokkal?

– Nem foglalkoztunk mások sikereivel vagy sikertelenségével. Egy szakértő céggel konzultáltunk, hogy jogilag helyesen tegyük meg a lépéseket, ne legyen semmi törvényellenes. Ők digitalizálták is földrajzi információs rendszerrel (GIS), és amint az országos elektronikus utcanévjegyzék (RENNS) is helyreáll, akkor online módban is megtekinthető lesz.

– Kaptak olyan visszajelzést, hogy „úgysem fog sikerülni”?

– Persze, mindig, minden projektben vannak kételkedők. Voltak, akik a vízhálózat kiépítését tartották lehetetlennek, pedig az már hozzátartozik a minimális elvárásokhoz, és ugye, megvan. Volt, aki azt hitte, hogy lehetetlen hagyományos utcaneveket hivatalossá tenni. Ugye, lehetett. A törvényességet kell betartani és a közösség érdekét képviselni. Ha ez folyamatosan garantált, akkor minden lehetséges.

Idézet
Arra kell ügyelni, hogy soha ne kerüljenek országos szinten többségbe olyanok, akik a törvényeket úgy tudják alakítani, hogy a helyi közösségek kárára legyenek.

„Engem Soós Sándornak hívnak magyarul is, románul is”

– Miért tartotta járhatóbb útnak a magyar elnevezés hivatalos elfogadtatását a kétnyelvűség helyett? Utóbbi ugyebár jóval elterjedtebb Erdélyben, a magyar többségű, székelyföldi önkormányzatok esetében is. Ugyanakkor ez a kétnyelvűség is számos vitát, feljelentést, pereskedést szült.

– Engem Soós Sándornak hívnak magyarul is, románul is. A tulajdonnevek lényege, hogy nem kell szó szerint lefordítani őket. Ugyanez igaz ezekre a hagyományos utcanevekre is.

Idézet
Például a Körmös utca nem azért volt így elnevezve, mert ott körmök lettek volna, hanem azért, mert az ott lakó család hagyományos neve, vagy csúfneve a Körmös.

Ezért a hagyományos utcanevek sem fordíthatók, mert akkor épp a hagyományt dobtuk volna ki. A kétnyelvűség majd abban merül ki, hogy az utcanévtáblán csak annyit fog írni, hogy „strada”, vagy azt is, hogy „utca”. Például: „Strada Körmös utca”.

magyar utcanevek Györgyfalván Galéria

A Körmös utca és a Katolikus utca kereszteződése (háttérben a katolikus templom tornya)

Fotó: Páva Adorján

– Mi alapján döntöttek egy-egy utca elnevezéséről? Hiszen a helyi köztudatban esetenként több elnevezés is használatos.

– Egy helyi egyesület elnöke, aki hagyományápolással is foglalkozik, összeírta és idősekkel leegyeztette, hogy melyik utcának, sikátornak mi a leghasználatosabb elnevezése. Van olyan is, amit kétféle névvel is illettek,

Idézet
ilyenkor az idősekre bíztuk, hiszen ők csak jobban tudják Györgyfalván, mit hogyan neveznek.

– Néhány utca román elnevezést kapott. Erről mi alapján döntöttek, mekkora az arányuk?

– Vannak olyan utcák, mint például a Vágás, ami valójában két útból áll. Az egyiket le kellett választani és más megnevezést adni. Azt a részét, amely hosszabb, Vágásnak neveztük, a kisebbet, ahol csak románok laknak, Pădurii-nak (jelentése: erdő) neveztük el, hiszen az erdő mellett van.

Idézet
Azokon a részeken, ahol nem maradt fenn hagyományos magyar utcanév, figyelembe vettük az ott élő román közösség javaslatait is.

Így születtek román elnevezések is, ami szerintem természetes és korrekt egy olyan faluban, ahol magyarok és románok együtt élnek.

– A falu Fő (vagy Alsó) utcáját – ahol Soós Sándor is lakik – Kós Károlyról nevezték el. Ennek mi a története?

– A legtöbb ház a Fő utcán van, talán az összes közel fele. Eredetileg Fő utcának volt javasolva, majd jöttek egyéb javaslatok is. Például mivel az utcán van az ortodox templom, javasolták, hogy legyen „Bisericii Ortodoxe” (az ortodox templomé). Megértettük az utcán lakó magyarok és románok érzékenységét is, ezért kerestük a békés megoldást.

Volt javaslat, hogy legyen strada Principală – Fő utca, de mivel többeknek eddig is Principală szerepelt aktáikban függetlenül attól, hogy a faluban hol laktak, zavart keltett volna, hogy ez a megnevezés ebben a formában legyen.

Idézet
A megoldást egy román tanácsos javasolta.

Kós Károlyt az erdőfelekiek ismerik és tisztelik, mert az ő tervei alapján újították fel az A kategóriás műemlék templomukat az ortodoxok és mellé építették a tornyot. Tehát a mostani formáját 101 éve Kós Károly álmodta meg. Ezért javasolták előbb, hogy Feleken legyen róla elnevezett út, de egy román tanácsos azt javasolta, legyen inkább Györgyfalván. Mivel az itteni Kultúrotthont Kós Károly tervezte, az pedig a Fő úton van, kapóra jött: így lett a leghosszabb út, a megyei út Kós Károlyról elnevezve.

Falu kapu térkép Györgyfalván magyar utcanevekkel Galéria

Nemrég örökségmegőrző és tájékoztató Falu kaput avattak Györgyfalván , amelyen térkép is található

Fotó: Páva Adorján

– Milyen kötelezettségekkel jár a lakosság számára az új utcanévjegyzék bevezetése? Mikor és milyen formában lesznek hivatalosan értesítve a györgyfalvi lakosok arról, hogy új lakcímük van?

– Ha valaki személyit cserél, a polgármesteri hivatal előbb kiállít egy lakcímet igazoló okiratot, amelyen az új utcanév és házszám szerepel. Tehát már hivatalos.

Idézet
Amíg valakinek érvényes a régi személyije, addig nem köteles semmit sem cserélni. Tehát mindenkinek akkor lesz aktuális, amikor új személyi igazolványt kell készíttetnie.

2027-ben tervezzük, hogy költségvetésbe foglaljuk az új utcanévtáblák elkészítését és kihelyezését, illetve az új házszámok legyártását és kiosztását.

– Mikortól kell a hivatalos dokumentumok kitöltése során már az új lakcímet megadni?

– Elvileg a tanácshatározat jogerőre emelkedése óta mindenkinek az új megnevezés a hivatalos, tehát használhatja.

– Mikor jelenhetnek meg a Google vagy a Waze térképén is az új utcanevek, házszámok?

– Ezt sajnos nem lehet direkt módon befolyásolni, nem az állam által befolyásolt cégek. Amint a RENNS platform működni fog és ott látható lesz, hivatalos módon értesíteni fogjuk az applikációkat működtető cégeket is a változásokról, és kérni fogjuk, hogy átvegyék.

– Tíz évvel a faragott utcanévtáblák megjelenése, majd eltűnése után hivatalosan is ki lehet helyezni a hagyományos magyar elnevezéseket. Megvannak még a régi tájékoztató táblák? Újra ki lesznek helyezve? Milyen formában képzeli el az utcanevek és házszámok jelzését az önkormányzat?

– A régi tájékoztató táblák turisztikai, információs jellegűek továbbra is, engedélyeztetni kell és hivatalosan kihelyezni. De előbb a törvényes, hivatalos fémtáblák lesznek kihelyezve az utcák bejáratainál.

Kós Károly utca, magyar utcanevek, Kultúrotthon Györgyfalván Galéria

A Kós Károly tervezte Kultúrotthon bejárata a Kós Károly utcára néz

Fotó: Páva Adorján

– Ha a digitális térképeken, az okostelefonokban, a hivatalos iratokban és az utcák fizikai valóságában is rögzülnek ezek a nevek, mindez hogyan formálhatja majd a felnövekvő györgyfalvi magyar generációk identitástudatát, otthonérzetét? És persze a Györgyfalvára látogatók percepciója sem mellékes.

– Minden közösségnek az a jó, ha őrzi a helyi hagyományokat. Györgyfalva első említése majdnem 700 éve volt, sok helyi megnevezés van, akár a dűlőket vesszük sorra, akár az utcákat, sikátorokat. Ezeket ilyenkor, hivatalossá tételkor figyelembe kell venni.

Idézet
A fiatalok, a beköltözöttek és akár az átutazók úgy kell megismerjék, azonosítsák a megnevezéseket, ahogy ezt akár több évszázada használhatták.

– A „Györgyfalva-modell” példaértékű megvalósítássá válhat Erdélyben. Mit tanácsol azoknak a településvezetőknek, aki hasonló terveken gondolkodnak? Megadhatjuk nekik Soós Sándor telefonszámát?

– A Györgyfalva-modell az lehet, hogy előbb a kölcsönös tiszteletet teremtsük meg a beköltözöttek és az ott születettek, a román és a magyar tanácsosok között.

Idézet
Ha a normalitás talaján élünk, ha nem egymást legyőzni akarjuk, hanem az értékeket megőrizni, tovább éltetni, akkor nem is olyan bonyolult hagyományos megnevezéseket hivatalossá tenni.

Szívesen osztom meg a tapasztalatokat más településvezetőkkel.

Nemrég arról cikkeztünk, hogy nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét. Hiszen a magyar állami támogatásból megépült óvoda szomszédságában román állami finanszírozással fogtak neki az iskolaépület felújításának-bővítésének. Riportunkban bemutattuk a 4,2 millió eurós projektet, az ideiglenes konténeriskolát. Soós Sándor alpolgármester azt is felvázolta, hogyan válhat Györgyfalva a kolozsvári kínálattal is vetekedő kistérségi magyar oktatási központtá.
Közben kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit. Nyolcvan évvel később Morocz Andrea építész modern, többfunkciós közösségi központként gondolná újra a megkopott kultúrházat.

korábban írtuk

Budapest után Bukarest is odateszi a magáét: kistérségi magyar központtá válhat Györgyfalva
Budapest után Bukarest is odateszi a magáét: kistérségi magyar központtá válhat Györgyfalva

Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.

korábban írtuk

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét
Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét

Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.

korábban írtuk

Örökségmegőrző és tájékoztató Falu kaput avattak Györgyfalván
Örökségmegőrző és tájékoztató Falu kaput avattak Györgyfalván

Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért

Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni

Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni
2026. november 21., szombat

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök

Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök
2026. november 21., szombat

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk

Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk
2026. november 21., szombat

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat

A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.

Rangos magyarországi díjjal nyit a turisták felé Csíkszentmárton, mézeskalácsfalu is vonzza a látogatókat
2026. november 21., szombat

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten

Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.

„Régi szebb idők”: fűtetlen lakások helyett idill, MI-videók szépítik a kommunizmust a neten
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége

Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.

Szudániak munkavállalási vízumaival üzletelt egy partiumi férfi, házkutatás és őrizet lett a vége
2026. november 20., péntek

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata

Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata
2026. november 20., péntek

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt

Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt
Hirdetés
Hirdetés