Dés újratervezett főtere az Egyesülés-emlékművel és a református templommal
Fotó: Makkay József
Dés teljes központja megújult: a főteret uraló, több éven át restaurált református templomot idén augusztusban adták át a szomszédságában épült magyar elemi iskolával együtt. A megváltozott arculatú belvárossal azonban a désiek egy része elégedetlen, a főtérről kivágott fenyőfákat és a zöldövezetet fájlalják. A gyökeres átalakításért a „magyar főépítészt” teszik felelőssé a Kolozs megyei kisvárosban, holott a valóságban sokkal több új facsemete került a térre, mint korábban. A magyar alpolgármesterrel és főépítésszel jártuk körül a vitatott helyzetet.
2023. szeptember 28., 10:342023. szeptember 28., 10:34
Mozgalmas volt a dési magyarság életében az utóbbi két esztendő, amikor új bölcsőde, óvoda, idén augusztus végén pedig a magyar elemi osztályokat egyházi ingatlanba tömörítő új iskolaépület is megnyithatta kapuit. Az alapjától a tetőig megújult a Dés főterét uraló impozáns református templom is. A magyar közösségi építkezésekre budapesti kormányfinanszírozásból érkezett pénz, a templomfelújításra az uniós forrást szintén magyar kormánytámogatás egészítette ki.
Aki ma megáll az egykor sóbányászati központnak, bányászvárosnak számító Dés felújított főterén – szemben a dombon álló református templommal –, az körös-körül jórészt a református és a római katolikus egyház visszaszerzett ingatlanjait látja. Ezek egy részében került sor a magyar oktatás megerősítését célzó beruházásokra is.
Igaz, száz évvel ezelőtt a Kolozs megyei város főtere másként nézett ki.
A korabeli fényképeken még látható gránit talapzaton elhelyezett, tízméter magas oszlop tetején egy rézből készült turulmadár állt kitárt szárnyakkal. A turult még a Trianoni békediktátum aláírása előtt, 1919. április 4-én ledöntötték az emlékmű oszlopáról, és nyomtalanul eltűnt, 15 évvel később, 1934-ben pedig az árválkodó talapzatot is szétverték. A Dés főterén álló mai Egyesülés-emlékművet – amely három korabeli román politikusnak, Teodor Mihalinak, Alexandru Vaida-Voievodnak és Ștefan Cicio-Popnak állít emléket – 1995. november 30-án avatták fel.
A román Egyesülés-emlékművet 1995-ben avatták fel, helyette a múlt század elején a milleniumi emlékmű állt
Fotó: Makkay József
A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 31 500 lakosú mezőségi városban 2500-an vallották magukat magyarnak. A magyar közösség azért van ma szerencsésebb helyzetben, mert Costan Morar nemzeti liberális párti (PNL) polgármester nem gördít akadályokat az egyházi tulajdonban álló magyar oktatási intézmények működése elé. A szintén Kolozs megyei Bánffyhunyad önkormányzatával ellentétben – ahol a polgármesteri hivatal akadályozta a magyar óvoda elindítását – Désen ez a folyamat gördülékenyen ment. Annak dacára, hogy a képviselő-testület korábbi összetételéhez képest
Az RMDSZ színeiben helyi tanácsosi mandátumot nyert Kovrig Annamária tanárnőt ráadásul kis szerencsével alpolgármesterré választotta a várost irányító testület. A 9 PNL-es önkormányzati képviselő az RMDSZ-es alpolgármesterrel kiegészülve többségi koalíciót alkot. A magyar tisztségviselő szerint jó az együttműködés a polgármesterrel és a helyi képviselő-testületben többséget alkotó liberális frakcióval. Ez nem csak a magyar vonatkozású közösségi beruházások terén mutatkozik meg, hanem abban is, hogy Désnek magyar főépítésze van Szervácziusz László személyében.
Dés főterét 1919 előtt egy Turulszobor uralta
Fotó: Archív
Idénre bezöldült a főtér
A dési román nyelvű közösségi oldalakat böngészve azonban nem ilyen egyöntetű a többségi lakosság véleménye a békés egymás mellett élésről. Van, aki azt kifogásolja, hogy a főtér épületei ,,magyar kézbe” kerültek több mint két évtized önkormányzati huzavona és pereskedés után. Az embereket azonban leginkább a főtér gyökeres átalakítása háborította fel.
Helyette kőlapokkal lefedett főteret hoztak létre a református templom alatti tágas placcon, ahol viszont újra megjelent a zöldövezet, a virágágyások és a friss csemeteültetvények.
A közösségi oldalakon többen is felróják a „magyar főépítésznek”, hogy „elrondította” a belvárost, betontengerré változtatva azt. Igaz, a „népharaghoz” az is hozzájárult, hogy amíg mai végleges formája kialakult, több mint három éven keresztül építőtelep és sártenger volt a főtér. A 2022. december elsejére rögtönzött szalagavató ünnepség csak a tér sivárságát mutathatta, hiszen idén tavasztól sikerült beültetni csemetékkel, virágokkal és fűvel az erre szánt részeket. Ma már jóval barátságosabb arca van a város főterének, ahol Kovrig Annamária szerint a korábbinál sokkal több fát – összesen 108 csemetét – ültettek el, amelyek pár éven belül lombos, árnyas fákká terebélyesednek.
A Kolozs megyei város szocialista főtere 2015-ig
Fotó: Archív
,,Gyakorlatilag egy bő tíz esztendeje született terv megvalósításáról van szó. Ezt korábban egyéb akadályok miatt nem sikerült kivitelezni, most viszont egy uniós pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott.
Amit a sok fa ültetése mellett az autósforgalom minimálisra csökkentése szolgál” – magyarázta a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánál fekvő város alpolgármestere. A végleges rendezés során a főteret csak egy oldalon érinti majd a személyautó-forgalom, a parkolást kiviszik a főtér külső részeibe. A belvárosban elektromos buszok fognak járni, a főteret pedig már most birtokukba vették a kerékpározó, rollerező gyerekek és a padokon pihenő désiek.
Kovrig Annamária szerint sok más elnyert pályázatuk vár megvalósításra, amelyek esetében aláírták a finanszírozási szerződéseket, de a kivitelezéssel hadilábon állnak. Akárcsak más városokban, Désen sincs elegendő pályázó cég és munkavállaló.
A református templom szomszédságában több évtizednyi pereskedés után visszaszerzett egyházi ingatlan, az egykori városi képtár épülete
Fotó: Makkay József
Nincsenek szakmai érvek a főtér átrendezése ellen
Dés főépítésze, Szervácziusz László méltatlannak tartja a város főterének átrendezéséről a közösségi oldalakon olykor alpári hangnemben zajló vitát. A nyertes pályázatot szakemberekből álló zsűri fogadta el, nem volt körülötte szakmai vita, hiszen minden szempontot ötvöz, amit a mai ember elvár egy közösségi tértől, amelyet be lehet lakni. Felvetésemre, hogy túl konzervatívak-e, akik a régi fenyőfás főteret sírják vissza,
,,Én szívesen vitatkozom bárkivel, ha a vitának van értelme. Nem szakmai érvekkel bírálják közös döntésünket, hanem mindenféle légből kapott váddal illetnek egyesek” – magyarázta a műépítész, aki nem akarta kommentálni az őt ért vádaskodásokat.
A főépítész arról is beszélt a Krónikának, hogy dolgoznak Dés új városrendezési tervén. Véglegesítése még néhány esztendőbe telik, de bíznak abban, hogy elkészülte után jelentősen hozzájárul majd a kisváros dinamikus fejlődéséhez.
A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!