Az egyetemi tanulmányok megkezdésével a családi költségvetésben is új fejezet kezdődik, különösen, ha az egyetemista más városban készül diplomát szerezni
Fotó: Paizs Zsolt
Az új egyetemi tanév kezdetével ismét aktuálissá válik a kérdés, mekkora anyagi ráfordítást jelent a szülők számára, ha gyermekük más városban folytatja tanulmányait. Magyar hallgatók tapasztalatain keresztül vizsgáltuk meg, milyen kiadásokkal jár ma a kolozsvári egyetemista élet, és hogyan tanulható meg néhány év alatt a rendelkezésre álló pénz tudatos beosztása.
2026. október 07., 19:052026. október 07., 19:05
A lakhatástól az étkezésen át a tandíjig számos tényező alakítja, mekkora összeget kell egy családnak az egyetemi tanulmányokra fordítania egy vagy több diák után. Amint azt a Krónikának nyilatkozó két harmadéves kolozsvári magyar egyetemista helyzete is mutatja, a különbségek egy városon belül is jelentősek lehetnek. A Brassóból érkezett Kincső a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, Fotóművészet és Média szakán tanul, és két lakótársával bérel lakást. Havi kiadásait mintegy 4000 lejre becsüli. A Marosvásárhely környékéről származó Noémi a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának hallgatója, tandíjmentes helyen tanul és egyetemi bentlakásban él. Költségeit a tanév nagy részében a 925 lejes szociális ösztöndíjához igazítja; az első folyósításig, illetve akkor, ha ez az összeg nem elegendő, szülei támogatására támaszkodik.
A Krónikának nyilatkozó egyetemista lányoknak nem kell tandíjat fizetniük, ellenkező esetben ennek előteremtése már önmagában több ezer lejjel növelné tanulmányai éves költségét.
A tandíjak intézményenként és szakonként is eltérnek: a BBTE azon karán, ahol Noémi tanul, a 2026–2027-ben felvett nappali tagozatos alapképzéses hallgatók éves díja 5700 lej. A Sapientia Kolozsvári Karán pedig a 2025–2026-ban felvett alapképzéses hallgatók számára szaktól függően évi 300–550 eurót állapítottak meg.
A BBTE kollégiumai több ezer egyetemistának adnak otthont tanulmányaik idejére
Fotó: https://www.ubbcluj.ro/
A havi költségvetés egyik legmeghatározóbb tétele a lakhatás. Kincső két lakótársával egy háromszobás, a Iulius Mall közelében található lakást bérel. A bérleti díjból rá eső rész 1500 lej, ehhez átlagosan mintegy 500 lej rezsiköltség társul. A téli hónapokban ennél többet, a melegebb időszakban kevesebbet fizetnek, éves átlagban azonban Kincső mintegy 2000 lejjel számol, vagyis havi kiadásainak körülbelül fele lakhatásra megy el.
Ez az összeg a kolozsvári albérletpiacon korántsem számít rendkívülinek. Az Imobiliare.ro 2025 utolsó negyedévére vonatkozó elemzése szerint
Jelentősen mérsékelheti ugyanakkor a továbbtanulás költségeit, ha a hallgatónak sikerül egyetemi bentlakási helyhez jutnia.
Az összeg megfelel a BBTE 2026–2027-es díjszabásának: az egyetem legolcsóbb bentlakásaiban havi 158 lej a szállásdíj, a többi kollégiumban pedig 192 és 268 lej közötti összeget kell fizetni. A kedvezményes lakhatási lehetőséghez azonban nem jut hozzá minden hallgató. A BBTE 17 bentlakást működtet, amelyekben mintegy hatezer egyetemista számára tud szállást biztosítani.
A Sapientia kolozsvári hallgatói számára ennél jóval kevesebb férőhely áll rendelkezésre. A legutóbbi részletes, 2025–2026-os tanévre vonatkozó adatok szerint a Kolozsvári Kar 339 alap- és mesterképzéses hallgatójára 65 bentlakási hely jutott: negyven a Bethlen Kata Diakóniai Központban, további 25 pedig a joghallgatók számára fenntartott Collegium Iuridicum szakkollégiumban.
Az egyetemi menza kedvezőbb árai segítenek mérsékelni az egyetemisták étkezési kiadásait
Fotó: Orbán Orsolya
Kincső az albérlet és a rezsi mellett élelmiszerre költ a legtöbbet, havonta megközelítőleg ezer lejt. Többnyire a hét elején vásárol be mintegy 150 lej értékben, ebből készíti el a reggelit és a vacsorát, az ebéd azonban rendszerint kimarad. Hogy mikor jut ideje főzni, azt az egyetemi program is meghatározza.
– mesélte. Hozzátette, ételrendelésre egyáltalán nem költ, étteremben vagy menzán legfeljebb havonta egyszer eszik. Amikor az utazás lehetővé teszi, Brassóból fagyasztott élelmiszert, húst vagy befőttet is hoz magával.
Noémi számára az egyetemi menza jelenti a kedvezőbb megoldást. Napközben igyekszik időt szakítani arra, hogy ott ebédeljen, mert egy étkezést rendszerint mintegy 15 lejből meg tud oldani. A reggelihez és a vacsorához szükséges élelmiszereket üzletben vásárolja meg,
Mint mondta, havi kiadásainak keretét alapvetően a szociális ösztöndíj szabja meg. „Év közben a szociális ösztöndíjból gazdálkodom, ami 925 lej, és a 158 lejes bentlakási díj kifizetése után ebből 767 lej marad a hónap további kiadásaira, és ebbe minden hónapban bele kell férnem” – fogalmazott.
Három év távlatából mindketten érzékelik, hogy ugyanabból az összegből egyre nehezebb fedezni a mindennapi kiadásokat. Kincső számára az önálló élet egyik első tanulsága éppen az volt, hogy az élelmiszerre a korábban gondoltnál jóval többet kell félretennie. „Nekem az volt a legnagyobb meglepetés, hogy mennyibe kerül az étel. Meg kellett tanulnom jobban beosztani a pénzt, előre átgondolni, hogy mit veszek meg, és miből mennyire van szükségem” – fogalmazott.
Noémi a szűkebb, nagyrészt ösztöndíjból fedezett költségvetésén érzi leginkább a változást.
– mondta.
A kolozsvári egyetemi hallgatók tapasztalatait az országos árstatisztikák is árnyalják. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2026 augusztusában az élelmiszerek átlagosan 2,62 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, egyes alapvető termékeknél azonban ennél számottevőbb volt a drágulás: a tojás ára 10,88, a tehéntejé 8,31, az étolajé 6,36, a kenyéré pedig 5,09 százalékkal emelkedett. Az árváltozás ugyanakkor nem volt egyirányú, többek között a burgonya, a friss gyümölcs és a zöldség olcsóbb lett az egy évvel korábbinál.
A szűkebb havi keretből gazdálkodó egyetemisták gyakran a szórakozáson és a barátokkal közös programokon kénytelenek takarékoskodni
Fotó: Freepik
Az otthontól távol töltött egyetemi évek nemcsak nagyobb önállóságot, hanem a saját költségvetés kezelését is magukkal hozzák. Kincső elmondása szerint családjával már Kolozsvárra költözése előtt meghatározták azt a havi keretet, amelyet szülei a tanulmányai idején biztosítani tudnak számára. Ha szükséges, valamennyivel ki tudják egészíteni ezt az összeget, ugyanakkor kezdettől világos volt számára, hogy alapvetően a meghatározott keretből kell gazdálkodnia.
„Az elején elpazaroltam a pénzt, és meg kellett tanulnom beosztani, illetve felelősséggel bánni vele. Csak később jöttem rá, hogy igazuk volt. Eleinte gyakran úgy éreztem, hogy mindenki másnak több pénze van, mint nekem” – idézte fel.
Három év alatt saját bevallása szerint sokat változott a pénzhez való viszonya. Ma már mérlegeli, melyik kiadás halasztható, nagyobb vásárlás vagy utazás előtt pedig tudatosan félretesz.
– fogalmazott.
Ha egy hónapban a szokásosnál kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, elsősorban a nélkülözhető tételeket fogja vissza. Saját bevallása szerint a kiadásait illetően a dohánytermékek havonta mintegy 500 lejt visznek el, így ezen, illetve a szórakozáson próbál először takarékoskodni. Ruházkodásra, kozmetikumokra és más, nem rendszeres kiadásokra akkor költ, ha a havi keret ezt lehetővé teszi.
Noémi a havi keretét a szükséges kiadások sorrendjében osztja be, és amikor visszafogja költéseit, elsősorban a halasztható tételekről mond le. „Általában olyan dolgokról, mint a könyvvásárlás, a színházba menés, a mozizás vagy az, hogy a barátokkal elmenjek valahova. Ha pedig a rendelkezésemre álló összeg a szükséges kiadásokra sem elegendő, hazautazom, és megvárja, amíg szüleim segíteni tudnak” – mesélte.
A vasúti diákkedvezmény jelentősen mérsékli az otthonuktól távol tanuló egyetemisták hazautazási költségeit
Fotó: Beliczay László
A más városban tanuló egyetemisták költségvetésében a rendszeres hazautazással is számolni kell, Kincső és Noémi esetében azonban a vasúti diákkedvezménynek köszönhetően ez nem tartozik a jelentősebb tételek közé.
Noémi ugyancsak vonattal jár haza Marosvásárhely érintésével, egy út számára körülbelül öt lejbe kerül. Az alacsonyabb költségnek ugyanakkor időbeli ára van: az utazás három-három és fél órát vesz igénybe.
A városon belüli közlekedés sem jelent meghatározó kiadást. Kincső diákbérlettel használja a tömegközlekedést, ha pedig ez valamilyen okból nem jelent megoldást, saját elmondása szerint inkább gyalog indul el, mintsem más közlekedési lehetőségre költsön.
A diákmunka enyhítheti a család anyagi terheit, az egyetemi órarenddel azonban nem mindig egyeztethető össze
Fotó: Pál Árpád
Noémi arról is beszélt, hogy számára a bentlakási hely és a szociális ösztöndíj együttesen teszi lehetővé, hogy a tanév jelentős részében ebből fedezze mindennapi kiadásait. Ősszel, az első ösztöndíj folyósításáig szülei biztosítják számára a szükséges összeget, és szükség esetén év közben is számíthat a támogatásukra.
A családi támogatás és az ösztöndíj mellett a munkavállalás is hozzájárulhatna az egyetemisták kiadásainak fedezéséhez,
Noémi már elsőévesként megpróbált munkát keresni, részben azért, hogy könnyebben boldoguljon Kolozsváron, részben pedig azért, hogy kevesebb anyagi teher háruljon a családjára.
„Próbálkoztam munkakereséssel a jobb megélhetés céljából, és azért is, hogy ne kelljen a szüleimet megnyomorítsam azzal, hogy egyetemre járok. Az egyetemi órákat és a munkarendet azonban végül nem tudtam összeegyeztetni. Arról, hogy egyetemi tanulmányaim mekkora terhet jelentenek a családi költségvetés számára, ritkán beszélünk. Ha mégis szóba kerül, édesapám rendszerint azzal nyugtat: ne aggódj, megoldjuk” – fogalmazott.
Kincső többször is keresett munkát, de szakán az órarend nem minden esetben tervezhető hosszabb távra. A tömbösített órák akár egy-két héttel korábban is bekerülhetnek a programba, időpontjuk változhat, a részvétel pedig kötelező, így még egy részmunkaidős állás vállalása is nehézséget okoz.
Mint mondta, ezzel legalább részben szeretné kiegészíteni, illetve csökkenteni a szüleitől kapott támogatást.
„A havi megélhetési kiadásaimat jelenleg teljes egészében a szüleim fedezik, a szüleim már az egyetem megkezdése előtt meghatározták, mekkora havi összeget tudunk erre fordítani. Egy időben magam is fontolgatta, hogy a továbbtanulás helyett inkább munkába állnék, mert nem szerettem volna anyagilag megterhelni szüleimet, ők viszont arra ösztönöztek, hogy végezzem el az egyetemet, és vállalták tanulmányaim finanszírozását mindaddig, amíg komolyan veszem azokat és szakmailag fejlődöm” – mutatott rá.
Az egyetemi évek alatt a hallgatók nemcsak szakmai tudást szereznek, hanem a rendelkezésükre álló pénz beosztását is megtanulják
Fotó: Freepik.com
Három kolozsvári egyetemi év után Kincső sem gondolja úgy, hogy az általa havonta elköltött mintegy 4000 lej mindenkinek szükséges lenne. Mint mondta, ennél kevesebből is ki lehet jönni, az összeg nagymértékben függ az egyéni életviteltől.
Az ételrendelés, a gyakori programok vagy a drágább albérlet viszont gyorsan növeli a kiadásokat.
Noémi a saját 925 lejes keretét sem tekinti mérvadónak arra, mennyire van általában szüksége egy kolozsvári egyetemistának. Úgy véli, ennél jóval nagyobb összeg kell ahhoz, hogy valaki ne kizárólag a legalapvetőbb kiadásait tudja fedezni, hanem nagyobb pénzügyi mozgástere is maradjon.
Elemzésünk megmutatja, hogyan szüntetnék meg a lakhatási válságot Erdélyben, Kolozsváron is, miként csökkenthetné az árakat az uniós szigor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!