A felújított hagyományos házak Torockó ékköveinek számítanak
Fotó: Facebook/Duna-Ház/Klotz Miklós
Torockón a helyi magyar közösség életében fontos szerepet játszik az unitárius egyház. Csécs Márton lelkipásztor megfogalmazása szerint nem maradtak a templom falain belül, hanem igyekeznek mindenben részt venni, és nem csak szimbolikusan. A turizmusáról és kulturális életéről híres Fehér megyei magyar település az erdélyi falvak többségéhez hasonlóan a lakosság elöregedésével és a fiatalok elvándorlásával küzd, mindez azonban nem látszik meg a jómódú településen. A falu unitárius lelkészével, Csécs Mártonnal készült beszélgetésben a múlt és a jelen mellett a várható jövő is terítékre kerül.
2023. október 04., 23:012023. október 04., 23:01
2023. október 05., 07:512023. október 05., 07:51
– Manapság ritkán hallani Erdélyben arról, hogy egy gyülekezet önerőből felújítja templomát. Torockón ez hogyan sikerült?
– Olyan időszakot élünk, amikor a templomfelújítások külső segítséggel történnek, legyen az román állami támogatás, magyar kormányfinanszírozás vagy európai uniós pénz. Ezzel szemben a nem kis anyagi erőfeszítésbe kerülő torockói unitárius templom felújításának költségeit kétharmadrészt a helyi közösség adta össze.
Torockón az istenháza meghatározó hely, amit jól mutat, hogy a helyi közösség számára milyen súllyal bír a vallásos élet.
Csécs Márton unitárius lelkipásztor a falu valamennyi rendezvényén részt vesz
Fotó: Makkay József
– Mai világunkban az egyházi élet mindenhol kissé háttérbe szorul. Hogyan lehet ezt a ,,trendet” ellensúlyozni?
– A történelem nálunk is úgy hozta, hogy az unitarizmus, illetve a vallási öntudat picit háttérbe került, de hála Istennek a közösség tagjainak hozzáállásával ezt sikerült helyre rakni. Torockó történelme összeforr a vasbányászattal és az unitárius vallással. Mindkettő szorosan és lényegesen meghatározta településünk életét.
Egyféle hitvallás ez, hogy a hozzánk látogató vendég tudja: protestáns unitárius faluba érkezik. Ma is ennyire jelen van a vallás a közösség életében. Az általános templomlátogatottság egy átlagos vasárnapon eléri a húsz százalékot. A 454 tagú unitárius gyülekezetből mintegy háromszázan élnek állandó jelleggel itthon, de ritka az olyan alkalmom, amikor egy istentiszteleten hatvan alatti létszám van. Nyári hónapokban száz fölé is felkúszik.
Az unitárius templomot önerőből újították fel az egyházközség tagjai
Fotó: Makkay József
– Hol élnek a torockói gyülekezet hiányzó tagjai?
– Felsorolni is nehéz: Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron, szerte Erdélyben, Magyarországon, Németországban és az Egyesült Államokban is. Közös jellemzőjük, hogy amikor hazajönnek, nem kerülik el a templomot, igényt tartanak az egyházi szertartásokra.
Nyári hazajövetelüket úgy időzítik, hogy az egyházköség által szervezett gyerekfoglalkozásokon is részt vehessenek. A Torockóról elszármozottak számára fontos szempont, hogy amikor itthon vannak, bekapcsolódhassanak a közösségi életbe.
A Torockó fölé emelkedő Székelykő mesze földről vonzza a turistákat
Fotó: Makkay József
– Az erdélyi falvak többségéhez hasonlóan Torockó lakossága is elöregedett, holott itt virágzik a falusi turizmus. Miért nem lehet a fiatalokat helyben tartani?
– A közösségnek mindig fontos volt, hogy gyerekeit taníttassa, ami időnként fonákjára elsülő dolog. Mérnöki vagy ügyvédi oklevéllel nem biztos, hogy itthon el tud helyezkedni. Tanulmányai befejezése után már nem tér haza, máshol alapít családot. Aki tovább tanul, nagyobb eséllyel nem tér haza, ha pedig nem tanul, inkább elmegy külföldre dolgozni, mert a családnak nincs anyagi lehetősége arra, hogy a fiatal helyi vállalkozást indítson. Tavaly 9 keresztelőnk volt, de egy gyerek él itthon a szüleivel.
– A Torockóra látogató turistát gazdag, jómódú falu képe fogadja szépen felújított házakkal. Mi ennek a titka?
– A jómodú falu látványa arányos azzal, amennyit az emberek dolgoznak. Tavaly az önkormányzatnak sikerült jelentős pályázati pénzeket bevonni a fejlesztésekbe, de emellett látni lehet, hogy a portákon is komoly fejlesztések történtek. Gazdaságilag sok minden jobban halad, mint régebben.
Egy év kimaradás nagyon meglátszik a vendéglátásban. De történt egy nagy változás: a külföldi turisták helyét átvették a hazai vendégek, és ők biztosították a helyi turizmus folytonosságát.
Sokadalom a falu főterén. Nyaranta több kulturális rendezvény is fogadja a vendégeket
Fotó: Makkay József
– Sok a kulturális rendezvény, ami tömegeket vonz. Mekkora szerep jut ebből az egyháznak?
– Mi nem maradunk a templom falain belül. Igyekszünk mindenben részt venni, és nem csak szimbolikusan. A Duna Zrt. ingatlanja, a Duna Ház a környék legélőbb és legfontosabb magyar kulturális intézménye, Fehér megyében az egyik legerősebb.
Itt van a Double Rise fesztivál, amely évente népszerűsíti a települést, és nagyon sok fiatalt vonz Torockóra. Olyan lehetőségek ezek, amelyeket sikerült tudatosan megragadni és vigyázni rájuk. Semmi nem magától történik, mindenért megdolgozunk. Mint ahogy az is a falu összefogását és munkáját dicséri, hogy elnyerte a legszebb romániai település címet.
– A község két faluja, Torockó és Torockószentgyörgy szomszédos magyar települések, de az együttműködés nem mindig felhőtlen. Hogyan segíthet az egyház a közeledésben?
– A két falu valóban különbözik egymástól. Történelmük is eltérő, ezért bizonyos kérdésekben a viszonyulás is más. Hosszú évtizedek után 2022-ben történt meg először, hogy a két falu március 15-én együtt ünnepelt. Az ünnepséget vasárnap, 13-án tartottuk a torockói unitárius templomban.
Ma már bizonytalan állapot, hogy az ezer főt alig meghaladó, két faluból álló községben mennyi ideig lehet fenntartani a helyi önkormányzatot? Fehér megyében ez az egyetlen magyar többségű község. Meg kell tanulnunk szorosan együtt élni. A kevés gyerek miatt az iskolák fennmaradása is veszélyben van, de eddig minden élethelyzetben talpon tudott maradni a közösség. Remélhetőleg így lesz ez a jövőben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!