A felújított hagyományos házak Torockó ékköveinek számítanak
Fotó: Facebook/Duna-Ház/Klotz Miklós
Torockón a helyi magyar közösség életében fontos szerepet játszik az unitárius egyház. Csécs Márton lelkipásztor megfogalmazása szerint nem maradtak a templom falain belül, hanem igyekeznek mindenben részt venni, és nem csak szimbolikusan. A turizmusáról és kulturális életéről híres Fehér megyei magyar település az erdélyi falvak többségéhez hasonlóan a lakosság elöregedésével és a fiatalok elvándorlásával küzd, mindez azonban nem látszik meg a jómódú településen. A falu unitárius lelkészével, Csécs Mártonnal készült beszélgetésben a múlt és a jelen mellett a várható jövő is terítékre kerül.
2023. október 04., 23:012023. október 04., 23:01
2023. október 05., 07:512023. október 05., 07:51
– Manapság ritkán hallani Erdélyben arról, hogy egy gyülekezet önerőből felújítja templomát. Torockón ez hogyan sikerült?
– Olyan időszakot élünk, amikor a templomfelújítások külső segítséggel történnek, legyen az román állami támogatás, magyar kormányfinanszírozás vagy európai uniós pénz. Ezzel szemben a nem kis anyagi erőfeszítésbe kerülő torockói unitárius templom felújításának költségeit kétharmadrészt a helyi közösség adta össze.
Torockón az istenháza meghatározó hely, amit jól mutat, hogy a helyi közösség számára milyen súllyal bír a vallásos élet.
Csécs Márton unitárius lelkipásztor a falu valamennyi rendezvényén részt vesz
Fotó: Makkay József
– Mai világunkban az egyházi élet mindenhol kissé háttérbe szorul. Hogyan lehet ezt a ,,trendet” ellensúlyozni?
– A történelem nálunk is úgy hozta, hogy az unitarizmus, illetve a vallási öntudat picit háttérbe került, de hála Istennek a közösség tagjainak hozzáállásával ezt sikerült helyre rakni. Torockó történelme összeforr a vasbányászattal és az unitárius vallással. Mindkettő szorosan és lényegesen meghatározta településünk életét.
Egyféle hitvallás ez, hogy a hozzánk látogató vendég tudja: protestáns unitárius faluba érkezik. Ma is ennyire jelen van a vallás a közösség életében. Az általános templomlátogatottság egy átlagos vasárnapon eléri a húsz százalékot. A 454 tagú unitárius gyülekezetből mintegy háromszázan élnek állandó jelleggel itthon, de ritka az olyan alkalmom, amikor egy istentiszteleten hatvan alatti létszám van. Nyári hónapokban száz fölé is felkúszik.
Az unitárius templomot önerőből újították fel az egyházközség tagjai
Fotó: Makkay József
– Hol élnek a torockói gyülekezet hiányzó tagjai?
– Felsorolni is nehéz: Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron, szerte Erdélyben, Magyarországon, Németországban és az Egyesült Államokban is. Közös jellemzőjük, hogy amikor hazajönnek, nem kerülik el a templomot, igényt tartanak az egyházi szertartásokra.
Nyári hazajövetelüket úgy időzítik, hogy az egyházköség által szervezett gyerekfoglalkozásokon is részt vehessenek. A Torockóról elszármozottak számára fontos szempont, hogy amikor itthon vannak, bekapcsolódhassanak a közösségi életbe.
A Torockó fölé emelkedő Székelykő mesze földről vonzza a turistákat
Fotó: Makkay József
– Az erdélyi falvak többségéhez hasonlóan Torockó lakossága is elöregedett, holott itt virágzik a falusi turizmus. Miért nem lehet a fiatalokat helyben tartani?
– A közösségnek mindig fontos volt, hogy gyerekeit taníttassa, ami időnként fonákjára elsülő dolog. Mérnöki vagy ügyvédi oklevéllel nem biztos, hogy itthon el tud helyezkedni. Tanulmányai befejezése után már nem tér haza, máshol alapít családot. Aki tovább tanul, nagyobb eséllyel nem tér haza, ha pedig nem tanul, inkább elmegy külföldre dolgozni, mert a családnak nincs anyagi lehetősége arra, hogy a fiatal helyi vállalkozást indítson. Tavaly 9 keresztelőnk volt, de egy gyerek él itthon a szüleivel.
– A Torockóra látogató turistát gazdag, jómódú falu képe fogadja szépen felújított házakkal. Mi ennek a titka?
– A jómodú falu látványa arányos azzal, amennyit az emberek dolgoznak. Tavaly az önkormányzatnak sikerült jelentős pályázati pénzeket bevonni a fejlesztésekbe, de emellett látni lehet, hogy a portákon is komoly fejlesztések történtek. Gazdaságilag sok minden jobban halad, mint régebben.
Egy év kimaradás nagyon meglátszik a vendéglátásban. De történt egy nagy változás: a külföldi turisták helyét átvették a hazai vendégek, és ők biztosították a helyi turizmus folytonosságát.
Sokadalom a falu főterén. Nyaranta több kulturális rendezvény is fogadja a vendégeket
Fotó: Makkay József
– Sok a kulturális rendezvény, ami tömegeket vonz. Mekkora szerep jut ebből az egyháznak?
– Mi nem maradunk a templom falain belül. Igyekszünk mindenben részt venni, és nem csak szimbolikusan. A Duna Zrt. ingatlanja, a Duna Ház a környék legélőbb és legfontosabb magyar kulturális intézménye, Fehér megyében az egyik legerősebb.
Itt van a Double Rise fesztivál, amely évente népszerűsíti a települést, és nagyon sok fiatalt vonz Torockóra. Olyan lehetőségek ezek, amelyeket sikerült tudatosan megragadni és vigyázni rájuk. Semmi nem magától történik, mindenért megdolgozunk. Mint ahogy az is a falu összefogását és munkáját dicséri, hogy elnyerte a legszebb romániai település címet.
– A község két faluja, Torockó és Torockószentgyörgy szomszédos magyar települések, de az együttműködés nem mindig felhőtlen. Hogyan segíthet az egyház a közeledésben?
– A két falu valóban különbözik egymástól. Történelmük is eltérő, ezért bizonyos kérdésekben a viszonyulás is más. Hosszú évtizedek után 2022-ben történt meg először, hogy a két falu március 15-én együtt ünnepelt. Az ünnepséget vasárnap, 13-án tartottuk a torockói unitárius templomban.
Ma már bizonytalan állapot, hogy az ezer főt alig meghaladó, két faluból álló községben mennyi ideig lehet fenntartani a helyi önkormányzatot? Fehér megyében ez az egyetlen magyar többségű község. Meg kell tanulnunk szorosan együtt élni. A kevés gyerek miatt az iskolák fennmaradása is veszélyben van, de eddig minden élethelyzetben talpon tudott maradni a közösség. Remélhetőleg így lesz ez a jövőben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!