Hirdetés

Községösszevonásokban gondolkodik a román kormány, a magyar települések menekülnének a „kényszerházasságoktól”

Itt kezdődik Kisiratos •  Fotó: Facebook/Korondi Erika

Itt kezdődik Kisiratos

Fotó: Facebook/Korondi Erika

Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján az ország közigazgatási reformja, pontosabban a kisebb községek összevonása, mindezt személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnök is megerősítette. Az érintett települések elöljárói nem repesnek az ötlettől, így vannak ezzel az Arad megyei Kisiratoson is, ahol hosszú ideig küzdöttek azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.

Makkay József

2023. október 18., 19:172023. október 18., 19:17

2023. október 18., 19:402023. október 18., 19:40

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott bukaresti kormánykoalícióban egyetértés van arról, hogy a költséghatékonyság miatt közigazgatási reformra van szükség. Ennek kivitelezése azonban esélytelen a jövő évi parlamenti és helyhatósági választások előtt, de ahhoz nem fér kétség, hogy egy újabb PSD–PNL-kormánykoalíció napirendre fogja tűzni. Ebből az elképzelésből nyújtott némi ízelítőt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki legutóbb Râmnicu Vâlceán vetette fel a közigazgatás reformjának szükségességét.

Meglátása szerint az 500-nál kevesebb lakossal rendelkező települések átszervezésre szorulnak.

Hirdetés

,,Nem azt mondom, hogy ezeket számoljuk fel, mert az ostobaság lenne. Inkább úgy kellene megoldani az átszervezést, hogy ezeknek a falvaknak legyen egy alpolgármesterük egy összevont községben” – magyarázta Ciolacu. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint

Ciolacu elismerte, hogy ezt az elképzelést nem lehet azonnal bevezetni, de mint fogalmazott, változtatni kell a ,,kommunista szervezeti struktúrán”.

Nem vitás, hogy a kormánypárti ,,költségkímélő” közigazgatási reform nagy vesztese a szórványban élő erdélyi magyarság lenne. A vegyes lakosságú községekben, ahol a nemzetiségi arányok eddig lehetővé tették magyar polgármester megválasztását, a kormánypártok által elképzelt közigazgatási átszervezéssel ez a lehetőség elúszna, így a magyar falvak többségi román községek részeivé válnának.

Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti

Fotó: Facebook/Korondi Erika

Különváltak a román többségű Kürtöstől

A túlnyomórészt magyar lakosságú, 1630 főt számláló Kisiratos falu ezt a fajta kényszerházasságot már évtizedekkel korábban megtapasztalta, amikor önkényesen hozzácsatolták a többségében román lakosságú, napjainkban 7300 fős Kürtöshöz. A vasúti határállomásként szolgáló Arad megyei mezővárosban 130 magyar él, így a régi közigazgatási egységben a helyi magyar közösség Kisiratos magyarságával együtt sem érné el a húsz százalékot.

Idézet
A kisiratosi magyarságban régóta megfogalmazódott a különválás gondolata, mert mindig mostohagyerekei voltunk a kürtösi önkormányzatnak.

Azzal együtt, hogy a helyi tanácsba sikerült bejuttatni 3-4 magyar önkormányzati képviselőt, ez nem oldotta meg a kisiratosiak helyi gondjait. Végül 2004-ben érkezett el a döntő pillanat, amikor Almási Vince és dr. Almási Béla közösen kijárták a referendum megszervezését. A lakosság nagy többsége a kiválás mellett voksolt, és ezzel az önálló Kisiratos község létrehozásáról szavazott” – foglalja össze az előzményeket a második polgármesteri mandátumát betöltő Korondi Józsa Erika, aki Almási Vincét váltotta a polgármesteri székben.

A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat

Fotó: Facebook/Korondi Erika

A polgármester asszony szerint semmiben nem lehet összehasonlítani az egyetlen faluból álló Kisiratos község mostani és korábbi boldogulását. Az elmúlt 19 év alatt minden elérhető pályázatot benyújtottak és sokat meg is nyertek, amiből megújultak a falu középületei, megoldották az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését, több utcát leaszfaltoztak, sportcsarnok, műfüves pálya épült és folyamatosan új terveik vannak.

A kisiratosi római katolikus templom •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

A kisiratosi római katolikus templom

Fotó: Facebook/Korondi Erika

A helyiek véleményét is meg kell kérdezni a települések összevonásáról

Az Arad megyében működő öt RMDSZ-es polgármester közösen lobbizik a megyei tanácsban. A leosztásra kerülő pénzeken testvériesen osztoznak, mindenben segítik egymást. A kisiratosi polgármester szerint a közösségi beruházások, az identitásmegőrző kulturális fejlesztések a magyar falvakban sokkal jobban és hatékonyabban működnek, mint olyan településeken, ahol nem a helyi magyar közösség vezetői dönthetnek.

Korondi Józsa Erika szerint azok a román politikusok, akik a költségkímélő és önkényes település-összevonásokban gondolkodnak, nem kérik ki a helyi emberek véleményét.

Arról nem beszélve, mennyit kell majd utazni az adók és illetékek befizetéséért, vagy egy igazolás kiállításáért. Meggyőződése, hogy az összevonásokkal nem könnyítenék meg, hanem nehezebbé tennék a vidéki emberek életét.

Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét

Fotó: Facebook/Korondi Erika

,,Hiába ajánlják az online kifizetéseket, mert a falusi emberek többsége idős, nem ért a számítógépes ügyintézéshez. Ennek kiterjesztése a jövő zenéje, de egyelőre nem életképes megoldás falvaink számára, az emberek többsége a személyes ügyintézést igényli. Példa rá a faluban korábban működő bankautomata elszállítása, amit visszakövetelnek az emberek. Folyamatosan ezen ügyködöm, hogy meggyőzzem a bankokat, faluhelyen igenis szükség van egy ilyen szolgáltatásra is” – fogalmazott portálunknak Kisiratos község polgármestere, Korondi Józsa Erika.

Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen •  Fotó: Facebook/Korondi Erika Galéria

Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen

Fotó: Facebook/Korondi Erika

korábban írtuk

Brassóval „etetnék meg” Székelyföldet: beindult a térképátrajzolási nagyüzem Romániában
Brassóval „etetnék meg” Székelyföldet: beindult a térképátrajzolási nagyüzem Romániában

Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése.

korábban írtuk

A magyarlakta megyéket is veszélyeztetheti a technokrata reformdüh
A magyarlakta megyéket is veszélyeztetheti a technokrata reformdüh

Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban

Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
Hirdetés