Itt kezdődik Kisiratos
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján az ország közigazgatási reformja, pontosabban a kisebb községek összevonása, mindezt személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnök is megerősítette. Az érintett települések elöljárói nem repesnek az ötlettől, így vannak ezzel az Arad megyei Kisiratoson is, ahol hosszú ideig küzdöttek azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
2023. október 18., 19:172023. október 18., 19:17
2023. október 18., 19:402023. október 18., 19:40
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott bukaresti kormánykoalícióban egyetértés van arról, hogy a költséghatékonyság miatt közigazgatási reformra van szükség. Ennek kivitelezése azonban esélytelen a jövő évi parlamenti és helyhatósági választások előtt, de ahhoz nem fér kétség, hogy egy újabb PSD–PNL-kormánykoalíció napirendre fogja tűzni. Ebből az elképzelésből nyújtott némi ízelítőt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki legutóbb Râmnicu Vâlceán vetette fel a közigazgatás reformjának szükségességét.
,,Nem azt mondom, hogy ezeket számoljuk fel, mert az ostobaság lenne. Inkább úgy kellene megoldani az átszervezést, hogy ezeknek a falvaknak legyen egy alpolgármesterük egy összevont községben” – magyarázta Ciolacu. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint
Nem vitás, hogy a kormánypárti ,,költségkímélő” közigazgatási reform nagy vesztese a szórványban élő erdélyi magyarság lenne. A vegyes lakosságú községekben, ahol a nemzetiségi arányok eddig lehetővé tették magyar polgármester megválasztását, a kormánypártok által elképzelt közigazgatási átszervezéssel ez a lehetőség elúszna, így a magyar falvak többségi román községek részeivé válnának.
Korondi Józsa Erika polgármester a második mandátumát tölti
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Különváltak a román többségű Kürtöstől
A túlnyomórészt magyar lakosságú, 1630 főt számláló Kisiratos falu ezt a fajta kényszerházasságot már évtizedekkel korábban megtapasztalta, amikor önkényesen hozzácsatolták a többségében román lakosságú, napjainkban 7300 fős Kürtöshöz. A vasúti határállomásként szolgáló Arad megyei mezővárosban 130 magyar él, így a régi közigazgatási egységben a helyi magyar közösség Kisiratos magyarságával együtt sem érné el a húsz százalékot.
Azzal együtt, hogy a helyi tanácsba sikerült bejuttatni 3-4 magyar önkormányzati képviselőt, ez nem oldotta meg a kisiratosiak helyi gondjait. Végül 2004-ben érkezett el a döntő pillanat, amikor Almási Vince és dr. Almási Béla közösen kijárták a referendum megszervezését. A lakosság nagy többsége a kiválás mellett voksolt, és ezzel az önálló Kisiratos község létrehozásáról szavazott” – foglalja össze az előzményeket a második polgármesteri mandátumát betöltő Korondi Józsa Erika, aki Almási Vincét váltotta a polgármesteri székben.
A kisiratosi polgármesteri hivatal. 19 éve tették rendbe, hogy tudjon beköltözni az új önkormányzat
Fotó: Facebook/Korondi Erika
A polgármester asszony szerint semmiben nem lehet összehasonlítani az egyetlen faluból álló Kisiratos község mostani és korábbi boldogulását. Az elmúlt 19 év alatt minden elérhető pályázatot benyújtottak és sokat meg is nyertek, amiből megújultak a falu középületei, megoldották az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését, több utcát leaszfaltoztak, sportcsarnok, műfüves pálya épült és folyamatosan új terveik vannak.
A kisiratosi római katolikus templom
Fotó: Facebook/Korondi Erika
A helyiek véleményét is meg kell kérdezni a települések összevonásáról
Az Arad megyében működő öt RMDSZ-es polgármester közösen lobbizik a megyei tanácsban. A leosztásra kerülő pénzeken testvériesen osztoznak, mindenben segítik egymást. A kisiratosi polgármester szerint a közösségi beruházások, az identitásmegőrző kulturális fejlesztések a magyar falvakban sokkal jobban és hatékonyabban működnek, mint olyan településeken, ahol nem a helyi magyar közösség vezetői dönthetnek.
Arról nem beszélve, mennyit kell majd utazni az adók és illetékek befizetéséért, vagy egy igazolás kiállításáért. Meggyőződése, hogy az összevonásokkal nem könnyítenék meg, hanem nehezebbé tennék a vidéki emberek életét.
Pályázati forrásokból sikerült felújítani a falu valamennyi középületét
Fotó: Facebook/Korondi Erika
,,Hiába ajánlják az online kifizetéseket, mert a falusi emberek többsége idős, nem ért a számítógépes ügyintézéshez. Ennek kiterjesztése a jövő zenéje, de egyelőre nem életképes megoldás falvaink számára, az emberek többsége a személyes ügyintézést igényli. Példa rá a faluban korábban működő bankautomata elszállítása, amit visszakövetelnek az emberek. Folyamatosan ezen ügyködöm, hogy meggyőzzem a bankokat, faluhelyen igenis szükség van egy ilyen szolgáltatásra is” – fogalmazott portálunknak Kisiratos község polgármestere, Korondi Józsa Erika.
Gondozott falukép, rendezett utcák az Arad megyei településen
Fotó: Facebook/Korondi Erika
Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése.
Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!