Hadilábon állunk az ebek ivartalanításával, oltásával, a hatósági állatorvosok helyett a civil szervezetek ügyködnek

Az állategészségügyi beavatkozáshoz szükséges pénzt a kolozsvári egyesület németországi adományozóktól szerzi be. Tordaszentlászlón az ebek ivartalanítását a helyi önkormányzat is támogatta anyagilag, de nem minden esetben van ilyen szerencséje az állatvédő szervezetnek. Sok más romániai állatvédő civil szervezethez hasonlóan a Darla munkaközössége szívügyének tekinti azoknak az állatvédelmi feladatoknak az átvállalását is, amelyeket a román kormány a hatósági állatorvosokon keresztül támogat, ellenben nem tudja elvégeztetni.

A hozzáértés hiánya miatt nem vállalnak ivartalanítást az állatorvosok

Madaras Péter szerint annak ellenére, hogy törvény szabályozza az ebek kötelező ivartalanítását, a lakosság legalább nyolcvan százaléka nem tesz eleget ennek az előírásnak. „Az igazi gond a hatósági állatorvosok hozzáállásában keresendő. A kan kiherélése valamivel könnyebb feladat, a szuka ivartalanítása azonban bonyolult beavatkozás, mert hasi műtétet igényel, ami szövődményekkel járhat. Ha az állatorvos nem ért hozzá, inkább nem vállalja. Ha a megműtött kutyák sorra elpusztulnak, a településen eljátssza a hitelét” – magyarázza a kolozsvári szakember.

Ezzel magyarázható, hogy az államilag támogatott beavatkozás elsikkad, és civil szervezeteknek kell önkormányzati vagy külföldi finanszírozással felvállalni ezt az állatjóléti feladatot is. Madaras Péter az állatvédő civil szervezetek áldozatos munkájával magyarázza, hogy Erdély-szerte sokkal kevesebb a gazda nélküli, kóbor kutya, mint a kilencvenes években. Holott a romániai állatvédő szervezetek is nehéz anyagi helyzetben vannak. A Brexit előtt főleg Nagy-Britanniából kapták a finanszírozást, ami az utóbbi években megszűnt. Az angliai alapítványok helyett Németországból érkezik még forrás.

Az utcára kerülő beazonosíthatatlan kutyák miatt azonban ismét kötelezővé akarják tenni a csip beültetését, az új rendelet elfogadására valószínűleg hamarosan sor kerül” – foglalja össze Madaras Péter az állategészségügyi hatóság hezitálásának lényegét.

Számonkérés nélkül semmi sem kötelező

Hatékony ellenőrzési mechanizmus nélkül azonban minden rendelet és törvény betartatása fakultatív marad. Az állatorvosnak lehetősége van arra, hogy a kötelező veszettségi oltást megtagadó ebtulajdonosokat feljelentse a rendőrségen, de ez ritkán történik meg. Madaras szerint a veszettség elleni oltásnak óriási jelentősége van, hiszen a rókák elszaporodásával nagy a kockázata annak, hogy a portára látogató veszett vad megfertőzze a kutyát.

hogy a kutyája sokat ugat, ami zavarja az embereket. Ilyenkor a helyszínre kiszálló helyi rendőr elkéri az eb egészségügyi könyvét, amiben szerepelnie kell az ivartalanításnak és a legutolsó védőoltásnak. Ezek hiányában a gazdát megbírságolják, de tapasztalatok szerint a kutyatartók elsöprő többsége soha nem kerül ilyen helyzetbe. Ezzel magyarázható, hogy önszántából nagyon kevés ember tartja be az előírásokat.