A csípős, karaketers torma arra emlékeztet, hogy az íz nem mindig kényeztetést, hanem olykor kihívást is jelent
Fotó: Orbán Orsolya
Nemcsak csíp, de karakteres ízt is kölcsönöz az ételeknek a torma – akár húsos étkek mellé fogyasztjuk, akár pár hozzávalóval együtt salátafélét készítünk belőle. A torma nem harsányan divatos, de aki szereti, az tudja: tulajdonképpen nem zöldség, nem is fűszer, hanem egyfajta „állásfoglalás”. A Kárpát-medencében pedig amolyan túlélőnövény, hiszen bírja a hideget, a szegényes talajt, és hosszú ideig eltartható. Ezért is vált a paraszti konyha fontos részévé. Összeállításunkban tormás recepteket gyűjtöttünk össze, de a japán „zöld tormáról”, azaz a wasabiról is írunk.
2026. január 18., 08:522026. január 18., 08:52
2026. január 18., 09:522026. január 18., 09:52
Kevés olyan alapanyag van a közép-kelet-európai konyhában, amely egyszerre ennyire szerény, ugyanakkor karakteres lenne, mint a torma. Ott van a húsvéti asztalon, a disznótorokon, ott lapul a hűtőben egy kis üvegben – és közben világszerte sokak kedvence. A torma nem harsányan divatos, de aki szereti, az tudja: tulajdonképpen nem zöldség, nem fűszer, hanem „állásfoglalás”.
A torma (Armoracia rusticana) botanikailag a keresztesvirágúak családjába tartozik, így rokona a mustárnak és a káposztának. A vastag, fehér gyökeret nehéz kiásni ősszel a földből, hiszen erősen, mélyen kapaszkodik.
A torma illata sokak gyerekkori emlékeiben él elevenen: nagyszülők konyháit, ünnepi asztalokat, hideg kamrákat idéz meg
Fotó: Orbán Orsolya
akkor jön létre, amikor a gyökér sejtjei megsérülnek. Ekkor enzimek lépnek működésbe, illó mustárolajok szabadulnak fel – ez az oka annak, hogy a frissen reszelt torma erőteljesen csíp, míg egy üvegbe eltett, régebben reszelt, ecetes változat már jóval szelídebb.
Van egy sajátos pillanat, amelyet sokan ismerünk: a frissen reszelt torma fölé hajolunk, és önkéntelenül könnybe lábad a szemünk.
Régen a torma reszelése közösségi művelet volt: az asszonyok tudták, hogy gyorsan kell dolgozni, hogy ne veszítsen erejéből, és azt is, hogy nem illik panaszkodni miatta. Aki nem könnyezett, arra gyanakodva néztek: vagy nem elég friss a torma, vagy nem elég őszinte az ember.
A népi gyógyászatban megfázás, köhögés és étvágytalanság ellen használták, gyakran mézzel vagy ecettel keverve
Fotó: Orbán Orsolya
A Kárpát-medencében nem luxus, hanem túlélőnövény, hiszen bírja a hideget, a szegényes talajt, és hosszú ideig eltartható. Ezért is vált a paraszti konyha fontos részévé. Húsvétkor a sonka mellé kerülve a keserű-csípős megtisztulás jelképe lett. Nem véletlen, hogy a zsidó pészahi hagyományban is megjelenik, és a keresztény húsvéti asztalon is ott áll: a szenvedés, a könny és az újrakezdés gasztronómiai szimbólumaként.
Az őszi, hűvösebb napokon jól esik egy tál gőzölgő leves. Kevés hozzávalóból is alkothatunk valami különlegeset – ráadásul úgy, hogy a maradék száraz kenyeret is felhasználjuk.
Németország és Ausztria: almaecettel, cukorral és tejszínnel keverve klasszikus mártás sültekhez.
Lengyelország (chrzan): céklával házasítva.
Zsidó konyha: frissen reszelve, gyakran enyhén édesítve.
Japán: a wasabi botanikailag más növény, de a nyugati „wasabi” gyakran tormaalapú – a hatás nagyon hasonló.
Angolszász világ: roast beef (marhasült) mellé eszik, kevert mártásként.
A torma kultúrtörténete szorosan összefonódik azokkal a régiókkal, ahol a tél hosszú volt
Fotó: Orbán Orsolya
Reszelés után viszont gyorsan veszít erejéből – ezért érdemes mindig csak annyit készíteni, amennyire szükségünk van. Érdemes gyorsan reszelni, utána sós-cukros-ecetes vízzel feltölteni az üveget, amibe helyeztük, és gyorsan lezárni.
A görög csorba a savanykás, selymes levesek egyik legfinomabb képviselője, amely a balkáni és kelet-európai konyha találkozásánál született meg.
Nem véletlen, hogy vallási ünnepekhez kapcsolódott: a csípősség a megtisztulás és az éberség jelképe lett. A népi gyógyászatban megfázás, köhögés és étvágytalanság ellen használták, gyakran mézzel vagy ecettel keverve. Modern kutatások igazolták, hogy a torma antibakteriális hatású, és támogatja a légutak tisztulását, serkenti az immunrendszer működését. De serkenti az emésztőnedvek termelését is, ezért zsírosabb ételek mellé fogyasztani különösen hasznos.
A torma első ránézésre „ártalmatlan”, de reszelés közben gyorsan megmutatja valódi természetét, erejét.
Fotó: Orbán Orsolya
A torma nem illeszkedik minden ételhez – és ez a legnagyobb erénye. Megköveteli a figyelmet, jelenlétet, mértéket. Olyan alapanyag, amely emlékeztet arra, hogy az íz nem mindig kényeztetést, hanem olykor kihívást is jelent.
A modern konyhákban a torma újra felfedezett alapanyag lett, főleg azért, mert:
Nem kell hozzá prémium hús vagy egzotikus fűszer – elég mondjuk a tojás, az alma, a krumpli hozzá, és máris jó fogás készíthető belőle.
Klasszikus ecetes torma almával
Hozzávalók:
Elkészítés: Reszeljük le finomra a tormát és az almát. Keverjük össze az ecettel, cukorral és sóval. Pihentessük legalább 30 percig, hogy az ízek összeérjenek.
Tejszínes tormamártás sült húsokhoz
Hozzávalók:
Elkészítés: Olvasszuk fel a vajat, szórjuk bele a lisztet, keverjük simára. Öntsük fel a tejszínnel, forraljuk ki, majd húzzuk le a tűzről, és keverjük bele a tormát. Ízesítsük.
Céklás torma
Hozzávalók:
Elkészítés: Reszeljük le a céklát és a tormát, majd keverjük össze az ecettel, sóval és cukorral. Hidegen a legjobb.
A modern konyhákban a torma újra felfedezett alapanyag lett, főleg azért, mert karakteres és jól társítható hétköznapi alapanyagokkal
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészítés: Keverjük simára a túrót a tormával, sóval és citromlével. Kenjük pirítósra vagy főtt burgonya mellé kínáljuk.
Burgonyasaláta tormával
Hozzávalók:
Elkészítés: Szeleteljük fel a főtt burgonyát, adjuk hozzá a hagymát. Keverjük össze az olajat, mustárt, tormát, majd forgassuk a burgonyához.
Skandináv tojáskrém tormával
Hozzávalók:
Elkészítés: Vágjuk apróra a tojásokat. Keverjük össze a majonézzel, adjuk hozzá a tormát, sózzuk, borsozzuk. Kenjük rozskenyérre vagy főtt burgonya mellé kínáljuk.
Orosz–ukrán hagyományos tormás paradicsomszósz (hrenovina)
Hozzávalók:
Elkészítés: Keverjük össze az alapanyagokat. Kenjük pirítósra vagy hideg sült hús mellé adjuk.
Balkáni joghurtos tormamártás sült zöldségekhez
Hozzávalók:
Elkészítés: Keverjük simára a joghurtot a tormával, citromlével és sóval. Kínáljuk sült répához, krumplihoz, karfiolhoz.
Japán ihletésű tormás uborkasaláta
Hozzávalók:
Elkészítés: Szeleteljük vékonyra az uborkát. Keverjük össze az ecetet, cukrot, sót és a tormát, majd forgassuk az uborkához. Rövid pihentetés után fogyasszuk.
A torma fogyasztása mértékletességet kíván: nagy mennyiségben irritáló lehet a gyomor számára
Fotó: Orbán Orsolya
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
Wasabi, a japán „zöld torma”
A wasabi japán eredetű növény, tudományos neve Wasabia japonica (más néven Eutrema japonicum). A valódi wasabi a növény vastag föld alatti szárából, azaz rizómájából készül, amelyet frissen lereszelnek. Íze csípős, de nem hosszan égető, inkább az orrjáratokat hirtelen „megütő” csípősséget okoz. A wasabi termesztése rendkívül nehéz és költséges, mert hűvös, tiszta, lassan folyó vízre és speciális körülményekre van szüksége. Ezért a Japánon kívül felszolgált „wasabi” nagy része valójában torma, mustár és zöld színezék keveréke. A valódi wasabit hagyományosan sushihoz adják, kis mennyiségben, a hal természetes ízét kíséri, de nem nyomja el. A japán gasztronómiában részben antibakteriális hatást is tulajdonítanak neki, különösen a nyers hal fogyasztásával összefüggésben. Táplálkozástani szempontból kevés kalóriát tartalmaz, ugyanakkor antioxidáns és gyulladáscsökkentő vegyületeket is hordoz. Összességében a wasabi nem egyszerűen „erős fűszer”, hanem ritka, frissességre épülő, kifinomult ízű alapanyag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!