A CNSAS a kommunizmus időszakának túlkapásaira emlékeztet. Képünk Sepsiszentgyörgyön, a kommunizmus múzeumában készült, amely a nyárra készül el
Fotó: Tuchiluș Alex
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek – közölte szerdán megjelent összefoglalójában a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
2026. január 28., 19:492026. január 28., 19:49
Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a kommunizmus időszakát jól szemléltető szerdai összegzésében szerepel, az állambiztonságiak még a rágógumit és a műanyag papucsot, a női fehérneműt, a konzerveket és a gyerekeknek szánt játékokat is kilopták a Romániába érkező külföldi csomagokból. Amint az összefoglalóban olvasható, a kommunista „paradicsomból” sok román állampolgár menekült el, kapitalista országokban telepedett le. Tette ezt vagy a román hatóságoktól kapott engedély révén, vagy – a legtöbb esetben – illegális úton. Azok, akik elhagyták az országot, levelezés útján tartották a kapcsolatot az itt maradt rokonokkal és barátokkal, és miután elérték a minimális jólét szintjét, csomagokat küldtek nekik.
Dosszié, amely a csomagokból elkobzott, értékesített javakat sorakoztatja fel
Fotó: CNSAS/Facebook
„Mindenki tudta, hogy bár a levelezés és a postai küldemények titkosságának tiszteletben tartását még a kommunista alkotmány is garantálta, a Securitate sok levelet »eltávolított« a forgalomból. Néhányat elolvastak, majd ezután elküldték a címzettnek, sok levél viszont nem érkezett célba. A Securitate nem habozott elkobozni a külföldről érkező csomagokat, amelyek többségében hétköznapi tárgyak voltak, például
A társadalom megfigyelése és a rendszerrel szembehelyezkedő megnyilvánulások felszámolása mellett a Securitate – különösen a rezsim utolsó éveiben, amikor Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához – pénzt is kellett gyűjtsön a költségvetés kiegészítésére az adósság törlesztése érdekében” – emlékeztet a CNSAS. Mint részletezik, különleges egységek voltak felelősek azért, hogy külföldi szerződéseket kössenek, jelentős mennyiségű „kemény valutát” hoztak be Romániába.
A rezsim utolsó éveiben Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyakorlatban a rettegett politikai rendőrség feketepiaci tevékenységet folytatott, és pénzt szerzett a jogtalanul elkobzott, kis értékű tárgyak eladásából. „Szinte komikusan hangzik, hogy egy olyan, jelentős hatalommal rendelkező erőszakos intézmény, mint a Securitate, nem volt képes az illegálisan elkobzott árukat eladni, ezért kénytelen volt azokat az úgynevezett »bizományi áruházakon« (románul consignație) keresztül értékesíteni. Azok számára, akik nem éltek át ilyen időket, javaslunk egy képzeletbeli gyakorlatot:
Ráadásul nem kap semmiféle magyarázatot vagy bocsánatkérést, és nincs kihez fordulnia” – áll az összefoglalóban.
A „bizományi áruház” volt az egyetlen „szabad”, félig magánjellegű kereskedelmi forma a Román Szocialista Köztársaságban. A CNSAS megmagyarázza, hogy
Ha az áru elkelt, az állam 13%-os törvényes jutalékot vett el, a fennmaradó pénz pedig az eladóhoz került. Egyesek számára ez az üzlet lehetőséget nyújtott arra, hogy eladják a külföldről örökölt vagy kapott javaikat. A legtöbb polgár számára az a hely volt, ahol azokat a tárgyakat láthatták, amelyekről csak hallomásból értesülhettek, mivel a szocialista kereskedelemben nem léteztek:
„Mit foglalt le a Securitate az állampolgárok csomagjaiból? Mindent, amit csak tudott, különösen, ha a küldemény külföldről érkezett” – áll a közleményben. A CNSAS számos korabeli dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, mi mindent koboztak el a külföldi csomagokból.
Külföldi csomagokból elvett tárgyak hosszú listáját is közli a CNSAS
Fotó: CNSAS/Facebook
Többek közt a következő termékek szerepelnek a listán:
Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!