A CNSAS a kommunizmus időszakának túlkapásaira emlékeztet. Képünk Sepsiszentgyörgyön, a kommunizmus múzeumában készült, amely a nyárra készül el
Fotó: Tuchiluș Alex
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek – közölte szerdán megjelent összefoglalójában a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
2026. január 28., 19:492026. január 28., 19:49
Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a kommunizmus időszakát jól szemléltető szerdai összegzésében szerepel, az állambiztonságiak még a rágógumit és a műanyag papucsot, a női fehérneműt, a konzerveket és a gyerekeknek szánt játékokat is kilopták a Romániába érkező külföldi csomagokból. Amint az összefoglalóban olvasható, a kommunista „paradicsomból” sok román állampolgár menekült el, kapitalista országokban telepedett le. Tette ezt vagy a román hatóságoktól kapott engedély révén, vagy – a legtöbb esetben – illegális úton. Azok, akik elhagyták az országot, levelezés útján tartották a kapcsolatot az itt maradt rokonokkal és barátokkal, és miután elérték a minimális jólét szintjét, csomagokat küldtek nekik.
Dosszié, amely a csomagokból elkobzott, értékesített javakat sorakoztatja fel
Fotó: CNSAS/Facebook
„Mindenki tudta, hogy bár a levelezés és a postai küldemények titkosságának tiszteletben tartását még a kommunista alkotmány is garantálta, a Securitate sok levelet »eltávolított« a forgalomból. Néhányat elolvastak, majd ezután elküldték a címzettnek, sok levél viszont nem érkezett célba. A Securitate nem habozott elkobozni a külföldről érkező csomagokat, amelyek többségében hétköznapi tárgyak voltak, például
A társadalom megfigyelése és a rendszerrel szembehelyezkedő megnyilvánulások felszámolása mellett a Securitate – különösen a rezsim utolsó éveiben, amikor Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához – pénzt is kellett gyűjtsön a költségvetés kiegészítésére az adósság törlesztése érdekében” – emlékeztet a CNSAS. Mint részletezik, különleges egységek voltak felelősek azért, hogy külföldi szerződéseket kössenek, jelentős mennyiségű „kemény valutát” hoztak be Romániába.
A rezsim utolsó éveiben Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyakorlatban a rettegett politikai rendőrség feketepiaci tevékenységet folytatott, és pénzt szerzett a jogtalanul elkobzott, kis értékű tárgyak eladásából. „Szinte komikusan hangzik, hogy egy olyan, jelentős hatalommal rendelkező erőszakos intézmény, mint a Securitate, nem volt képes az illegálisan elkobzott árukat eladni, ezért kénytelen volt azokat az úgynevezett »bizományi áruházakon« (románul consignație) keresztül értékesíteni. Azok számára, akik nem éltek át ilyen időket, javaslunk egy képzeletbeli gyakorlatot:
Ráadásul nem kap semmiféle magyarázatot vagy bocsánatkérést, és nincs kihez fordulnia” – áll az összefoglalóban.
A „bizományi áruház” volt az egyetlen „szabad”, félig magánjellegű kereskedelmi forma a Román Szocialista Köztársaságban. A CNSAS megmagyarázza, hogy
Ha az áru elkelt, az állam 13%-os törvényes jutalékot vett el, a fennmaradó pénz pedig az eladóhoz került. Egyesek számára ez az üzlet lehetőséget nyújtott arra, hogy eladják a külföldről örökölt vagy kapott javaikat. A legtöbb polgár számára az a hely volt, ahol azokat a tárgyakat láthatták, amelyekről csak hallomásból értesülhettek, mivel a szocialista kereskedelemben nem léteztek:
„Mit foglalt le a Securitate az állampolgárok csomagjaiból? Mindent, amit csak tudott, különösen, ha a küldemény külföldről érkezett” – áll a közleményben. A CNSAS számos korabeli dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, mi mindent koboztak el a külföldi csomagokból.
Külföldi csomagokból elvett tárgyak hosszú listáját is közli a CNSAS
Fotó: CNSAS/Facebook
Többek közt a következő termékek szerepelnek a listán:
Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!