
A CNSAS a kommunizmus időszakának túlkapásaira emlékeztet. Képünk Sepsiszentgyörgyön, a kommunizmus múzeumában készült, amely a nyárra készül el
Fotó: Tuchiluș Alex
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek – közölte szerdán megjelent összefoglalójában a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
2026. január 28., 19:492026. január 28., 19:49
Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a kommunizmus időszakát jól szemléltető szerdai összegzésében szerepel, az állambiztonságiak még a rágógumit és a műanyag papucsot, a női fehérneműt, a konzerveket és a gyerekeknek szánt játékokat is kilopták a Romániába érkező külföldi csomagokból. Amint az összefoglalóban olvasható, a kommunista „paradicsomból” sok román állampolgár menekült el, kapitalista országokban telepedett le. Tette ezt vagy a román hatóságoktól kapott engedély révén, vagy – a legtöbb esetben – illegális úton. Azok, akik elhagyták az országot, levelezés útján tartották a kapcsolatot az itt maradt rokonokkal és barátokkal, és miután elérték a minimális jólét szintjét, csomagokat küldtek nekik.
Dosszié, amely a csomagokból elkobzott, értékesített javakat sorakoztatja fel
Fotó: CNSAS/Facebook
„Mindenki tudta, hogy bár a levelezés és a postai küldemények titkosságának tiszteletben tartását még a kommunista alkotmány is garantálta, a Securitate sok levelet »eltávolított« a forgalomból. Néhányat elolvastak, majd ezután elküldték a címzettnek, sok levél viszont nem érkezett célba. A Securitate nem habozott elkobozni a külföldről érkező csomagokat, amelyek többségében hétköznapi tárgyak voltak, például
A társadalom megfigyelése és a rendszerrel szembehelyezkedő megnyilvánulások felszámolása mellett a Securitate – különösen a rezsim utolsó éveiben, amikor Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához – pénzt is kellett gyűjtsön a költségvetés kiegészítésére az adósság törlesztése érdekében” – emlékeztet a CNSAS. Mint részletezik, különleges egységek voltak felelősek azért, hogy külföldi szerződéseket kössenek, jelentős mennyiségű „kemény valutát” hoztak be Romániába.
A rezsim utolsó éveiben Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyakorlatban a rettegett politikai rendőrség feketepiaci tevékenységet folytatott, és pénzt szerzett a jogtalanul elkobzott, kis értékű tárgyak eladásából. „Szinte komikusan hangzik, hogy egy olyan, jelentős hatalommal rendelkező erőszakos intézmény, mint a Securitate, nem volt képes az illegálisan elkobzott árukat eladni, ezért kénytelen volt azokat az úgynevezett »bizományi áruházakon« (románul consignație) keresztül értékesíteni. Azok számára, akik nem éltek át ilyen időket, javaslunk egy képzeletbeli gyakorlatot:
Ráadásul nem kap semmiféle magyarázatot vagy bocsánatkérést, és nincs kihez fordulnia” – áll az összefoglalóban.
A „bizományi áruház” volt az egyetlen „szabad”, félig magánjellegű kereskedelmi forma a Román Szocialista Köztársaságban. A CNSAS megmagyarázza, hogy
Ha az áru elkelt, az állam 13%-os törvényes jutalékot vett el, a fennmaradó pénz pedig az eladóhoz került. Egyesek számára ez az üzlet lehetőséget nyújtott arra, hogy eladják a külföldről örökölt vagy kapott javaikat. A legtöbb polgár számára az a hely volt, ahol azokat a tárgyakat láthatták, amelyekről csak hallomásból értesülhettek, mivel a szocialista kereskedelemben nem léteztek:
„Mit foglalt le a Securitate az állampolgárok csomagjaiból? Mindent, amit csak tudott, különösen, ha a küldemény külföldről érkezett” – áll a közleményben. A CNSAS számos korabeli dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, mi mindent koboztak el a külföldi csomagokból.
Külföldi csomagokból elvett tárgyak hosszú listáját is közli a CNSAS
Fotó: CNSAS/Facebook
Többek közt a következő termékek szerepelnek a listán:

Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
szóljon hozzá!