Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A Didona Goanță stratégiai kommunikációs tanácsadó, az IICCMER munkatársa által elvégzett elemzés rávilágít, hogy mindössze 200 ilyen jellegű bejegyzés a TikTokon körülbelül 130 millió megtekintést generált.

Így a videómegosztón a jelek szerint egyre több fiatalt érnek el a totalitárius rendszer – a Ceaușescu-rezsim – iránti nosztalgiát ébresztő, a szélsőséges eszméket terjesztő bejegyzések, amelyek az 1989 decemberében kivégzett diktátort hazafias alakként, hiteles vezetőként tüntetik fel. Ezek a tartalmak egyszersmind népszerűsítik a függetlenség és a nemzeti szuverenitás eszméjét – szintén ezzel a propagandával „tarolt” a közösségi oldalon az egy évvel ezelőtt az államfőválasztás első fordulóját fölényesen megnyerő Călin Georgescu.

Óriási mennyiségű információ zúdul ránk, de ezek között nagyon kevés az, ami valóban hiteles vagy érdemben felhasználható. Különösen igaz ez olyan témák esetében, mint a történelem, a hadászat vagy a politika, ahol ma már szinte bárkiből »önjelölt szakértő« válik” – mutatott rá a fiatal pedagógus.

„Ezt gyakran hangsúlyozom az óráimon is. Egy történet sosem csak egyoldalú, és ez különösen igaz a kommunizmusra, amely – ellentétben például a holokauszttal – még mindig jelen van sokak élő tapasztalatanyagában, ezért nagyon sokféle személyes történet kapcsolódik hozzá” – fejtette ki Csoma Nikol. Mint mondta, a tananyag tömören foglalja össze a kommunizmussal kapcsolatos eseményeket nyolcadik osztályban, inkább egy alapcsomagot adva a diákoknak. Ezt később, tizenkettedik osztályban tudják történelemórán részletesebben kibontani, amikor már érettebben, nagyobb tudásbázissal fordulnak a diákok a téma felé.

A tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy mire elérik a végzős kort, addigra már meglehetősen gazdag előismerettel rendelkeznek a kommunizmusról, akár családi történetek, akár médiában fogyasztott tartalmak alapján. Ami még inkább indokolja, hogy megtanulják megfelelően értelmezni és helyén kezelni ezeket az információkat” – mondta a pedagógus.

A családi beszélgetésekből az is kiderült, hogy persze sok mindenhez hozzá lehetett jutni a pult alól – ha volt pénz és a megfelelő kapcsolatok. Ezekből az apró, személyes történetfoszlányokból állt össze bennem gyerekként a korszak hangulata, és azt látom, hogy a mai gyerekek számára is ugyanilyen izgalmasak a hétvégi húsleves mellett hallott nagyszülői-szülői visszaemlékezések” – elevenítette fel a pedagógus. Mint kiemelte, gyerekként mindig csodálattal nézte a történelemtanárát, aki teljes természetességgel tanította a kommunizmust, és nemcsak a tankönyvi anyagot ismertette, hanem a saját élményeit is megosztotta.

Éppen ezért rendszeresen adok olyan feladatot, amely arra ösztönzi őket, hogy beszélgessenek otthon – szülőkkel, nagyszülőkkel, ismerősökkel – a személyes élményeikről. Hiszek abban, hogy egy történelmi korszak sokkal közelebb kerül hozzájuk, ha élő, személyes történeteken keresztül találkoznak vele, nem pedig csupán a tankönyv lapjain” – ecsetelte a pedagógus.

mondjuk valakinek az édesanyja kellemes emlékeket őriz, miközben más családban kifejezetten negatív tapasztalatok halmozódtak fel.

korábban írtuk

A Ceaușescu-féle falurombolásra emlékeztet az Operation Villages Roumains szabadtéri kiállítás Kolozsváron

A Romániába akkreditált svájci nagykövet, Massimo Baggi szombaton, más hivatalosságok társaságában, Kolozsváron megnyitotta az „Operation Villages Roumains – Svájc. Az iratok emlékezetében” című kiállítást.

Emberi sorsok mint a történelem összetevői

„A történelem végső soron egyéni emberi sorsok sokaságából áll, ezért fontos, hogy ezeket a történeteket is forráskritikával kezeljük.

Megkérdeztük tőle az IICCMER elemzése kapcsán, mi a tapasztalata arra vonatkozóan, hogy az iskolásokat a közösségi oldalakon keresztül elérik a totalitárius rendszert megszépítő, jó fényben feltüntető ideológiák, és mi lehet a történelemtanár feladata ezen a téren. „Több alkalommal is tapasztaltam, hogy a gyerekek számára már egyáltalán nem ismeretlen a totalitarizmus fogalma. Előfordul, hogy már ötödik osztályban is fel tudnak sorolni ismert személyeket a totalitárius diktatúrák történetéből, bár ilyenkor az ideológiai hátteret még természetesen nem értik mélységében. Felsőbb évfolyamokban viszont már teljesen tisztában vannak azzal, miben különbözik a totalitarizmus a demokráciától, és attól az értékrendtől, amelyet ők maguk is képviselnek” – mondta el a pedagógus.

Inkább egyfajta háttérzajként tekintenek rájuk. Úgy látom, hogy ez a generáció sokkal bátrabban kérdez, ha valamiben bizonytalan, és ha valamit nem ért, gyakran maguktól is utánanéznek az interneten. Ez szerintem kifejezetten pozitív, mert azt mutatja, hogy van igényük a tisztánlátásra és arra, hogy megértsék a jelenségek mögötti összefüggéseket” – tette hozzá a történelemtanár.

A szélsőséges narratívák terjedése

Daniel Șandru, az IICCMER ügyvezető elnöke az elemzés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a totalitárius rendszer iránti nosztalgia jelensége az online környezetben valódi fenyegetést jelent, és gyors, összehangolt válaszra van szükség a fiatalok körében terjedő félrevezető információk és manipuláció ellensúlyozása érdekében. A troll- és chatbot-hálózatok figyelemmel kísérését, felszámolását, valamint a dezinformáció elleni stratégiai kampányokat országos prioritássá kellene tenni.

Az IICCMER elemzése szerint a legelterjedtebb totalitárius és szélsőséges narratívák a következők:

• Nicolae Ceaușescu hazafias figuraként és hiteles vezetőként való ábrázolása;
• a kommunista rezsim eredményeinek bemutatása;
• a külföldi adósság visszafizetéséről szóló beszámolók és azok összefüggése Románia jelenlegi helyzetével;
• a függetlenség és a nemzeti szuverenitás eszméjének népszerűsítése;
• Ceaușescu „fantasztikus” terveinek bemutatása, amiért kivégezték.

„Menő” módon bemutatott propagandisztikus üzenetek

Az IICMER által azonosított manipulációs stratégia a látszólagos semlegesség és a „menő” imázs kialakítása. A tartalom „semleges” bemutatása kerüli a vélemény kifejezett kinyilvánítását. Ezek a bejegyzések folyamatosan olyan üzeneteket tartalmaznak, hogy: „vonja le mindenki a saját következtetéseit”.

Ez a megközelítés csökkenti az üzenettel szembeni ellenállást, mivel a felhasználó úgy érzi, hogy szabadon kialakíthatja saját véleményét, de a valóságban a vizuális tartalom és a finom üzenetek úgy vannak kialakítva, hogy finoman irányítsák a percepciót és befolyásolják a véleményeket” – hangsúlyozza az IICCMER. Hozzáteszik, egy másik stratégia a modern grafikán alapul, amely „vonzó vizuális és hangelemeket” integrál és „összhangban áll a jelenlegi életmóddal” – áll a hivatkozott elemzésben.

Ezzel a módszerrel a propagandaüzenetek »menőnek» és a jelenlegitől nem nagyon eltérő életstílusnak megfelelőnek tűnnek” – hangsúlyozták az elemzés szerzői.