
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.), Erdély püspöke, címzetes érsek évévé nyilvánítanák a 2026-os esztendőt
Fotó: Sztojka Ferenc/Nagy Zoltán archívuma
A 130 éve született Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel is meg kell ismertetni, ugyanakkor érdemes párbeszédet nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére, de nem érdemes »szájbarágni« Márton Áron életét, főleg a fiatalok nem vevők erre – fejtette ki a Krónika megkeresésére Lázár Csilla, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetője annak a december közepén iktatott törvénytervezetnek a kapcsán, amely 2026-ot Márton Áron püspök évévé nyilvánítaná.
2026. január 01., 17:462026. január 01., 17:46
2026. január 01., 17:542026. január 01., 17:54
A 2026-os évet Márton Áron püspök évévé nyilvánítanák azzal a törvénytervezettel, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatott december közepén. A tervezet indoklásában az szerepel, hogy a 130 éve született „Márton Áron nemcsak a romániai magyarság egyik legnagyobb erkölcsi példaképe, hanem a 20. századi Románia történetének is meghatározó személyisége.
Szavai és tettei nem megosztottak, hanem védelmeztek; nem uszítottak, hanem hidakat építettek közösségek közt”.
Lázár Csilla, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetője
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Lázár Csillát, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetőjét arról kérdeztük, miért lenne létjogosultsága annak, hogy 2026-ban, egy adott évben kiemelten a püspök életművére irányuljon a figyelem, koncentráltabban, mint egyébként. „2026. augusztus 28-án lesz Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója, de a kerek évfordulón túl sok más oka is van annak, ami miatt szerintünk is
Egyik ilyen időszerű esemény, hogy most zárult a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárban őrzött Márton Áron írott hagyaték kiadása” – mutatott rá Lázár Csilla.
Márton Áron születésének évfordulója. Megemlékezés Csíkszentdomokoson, 2025. augusztus 30.
Fotó: Márton Áron Múzeum
Hozzátette, a 30. kötet most év végén látott napvilágot, és ezzel a szerkesztők – dr. Marton József, Kuszálik Péter és dr. Jakubinyi György nyugdíjas érsek, aki az utolsó két kötetet kitevő jegyzetanyagot összeállította – közkinccsé tették a teljes, Gyulafehérváron kutatható Márton Áron-hagyatékot: nemcsak a püspök körleveleit, írásait, kéziratban fennmaradt szentbeszédeit, hanem állami és egyházi intézmények számára küldött beadványait, világi eseményekre írt beszédeit és levelezésének közérdeklődésre számot tartható részét is.
Márton Áron médiatábor Csíkszentdomokoson 2025-ben
Fotó: Márton Áron Múzeum
Lázár Csilla kifejtette, a Hagyaték sorozatot megjelentető csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó, illetve a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jóvoltából közel 6000 oldalon olvasható a püspök gazdag tanítása. Ez a szövegkorpusz sokszorosa annak, ami akár a legutóbbi életrajzok megjelenésekor rendelkezésére állt a szerzőknek, elég nagy „alapanyag” ahhoz, hogy Márton Áron püspök kivételes egyénisége, kisugárzása, közösségszervező ereje széles körben megismertethető legyen azokkal a generációkkal is, amelyeknek nem volt semmilyen személyes élményük, kapcsolódásuk vele.
Denisa Bodeanu történész a 2025-ös, Márton Áronról szóló konferencián
Fotó: Márton Áron Múzeum
Márton Áron nagyon más korban, másmilyen »időkben« élt, mint mi, aktív életének nagyobb részét különböző diktatúrák és zárt, elnyomó rendszerek alatt töltötte. De az azóta sok szempontból »kinyílt«, kétségtelenül demokratikusabb világunkban is »sötét borulatként« visszatérni látszik sok veszély és csapdahelyzet, amelyekre a püspök kortársait figyelmeztette. Sajnos Márton Áron püspök számos »intelme« 2025-re sem lett okafogyott. Naponta látjuk a közvetlen környezetünkben és a médiában is, mekkora szükség lenne arra, hogy a felebaráti szeretetet ne csak szelektíven alkalmazzuk, hanem minden emberben testvért lássunk »akkor is, ha másképpen gondolkozik (…) más nyelvet beszél és talán mások a vágyai és célkitűzései«, hogy a »legkisebbek«, a legkiszolgáltatottabbak védelme érdekében határozottan fellépjünk,
Hogy a keresztény máz alá rejtett önzéssel és kapzsisággal ne tegyük gúny tárgyává a vallásunkat, hogy ne keressünk kifogásokat, ha a lelkiismeretes munkát várnak tőlünk. Ezekben mind segítségünkre tud lenni Márton Áron példája és tanítása. Például ezeket tudhatnák közvetíteni az emlékév keretében szervezett, célzott, átgondolt, változatos programok” – emelte ki a központ vezetője.
Márton Áron nemcsak a romániai magyarság egyik legnagyobb erkölcsi példaképe, hanem a 20. századi Románia történetének is meghatározó személyisége
Fotó: Gyulafehérvári Érseki Levéltár
Az intézmény Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök életútját, munkásságát ismerteti a huszadik századi Erdély változó történelmének ellenfényében, a megújult múzeum számos szempontból láttatja a püspök életútját. Lázár Csillát arról is kérdeztük, hogyan tapasztalják a látogatói visszajelzések alapján, mi az, ami miatt felkelti a látogatók érdeklődését, valamint hogy a múzeum miként hozza közel a püspök emberi arcát. „A látogatók előzetes elvárásaitól, ismereteitől, világképétől, kíváncsiságától függ, hogy éppen mi kelti fel az érdeklődésüket.
Ugyanakkor szinte minden látogatót megrendít Márton Áron állhatatossága. Sokan meglepődnek, hogy milyen sokrétű volt az érdeklődése, odafigyelése, milyen sokat és sok területen dolgozott: már fiatalon »túlfeladatokat« vállaló tanárként, hihetetlen mobilis előadóként, szervezőként, lapszerkesztőként és íróként, »válságmenedzserként«, aztán püspökként, amikor nemcsak »az övéire« viselt gondot, de felfigyelt és cselekedett akkor is, ha más hitűek, más nyelvűek körében tapasztalt szenvedést” – fejtette ki Lázár Csilla.
Sál Attila lévai (Felvidék) tanár, 2016-2017-ben maga is Márton Áron tábor résztvevő, 2025-ben előadást tart fiataloknak Domokoson
Fotó: Márton Áron Múzeum
Hozzátette, a gyűjtemény arra is rávilágít, hogy a püspök követte az irodalom, a képzőművészet kortárs fejleményeit, hogy sok száz üdvözlő levélre, üzenetre válaszolt megható, személyes hangvételben.
a szeretetteljes odafigyelést mások iránt” – állapította meg Lázár Csilla.
Kiállítás Márton Áron püspök életéről
Fotó: Márton Áron Múzeum

Száz éve szentelték pappá Márton Áron püspököt, a centenárium alkalmából ünnepséget tartanak szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Mintegy ezren élnek még a faluban olyanok, akiket a püspök bérmált.
Azt is megkérdeztük a közgyűjtemény vezetőjétől: ha olyasvalakinek kellene röviden, figyelemfelkeltő módon bemutatnia a múzeumot, és a püspök életművének jelentőségét, aki – akár fiatalként – még nem sokat tud Márton Áronról, annak hogyan ajánlaná a gyűjteményt. Azt felelte, jelenlegi világunk sok furcsa, nehezen érthető jelenségéhez kaphatunk kapaszkodót, ha a közelmúlt történelmét kezdjük értelmezni, és reményt is kaphatunk Márton Áron püspöktől, amire most is nagy szükség van.
Fiatalok a Márton Áron Múzeumban
Fotó: Márton Áron Múzeum
„Én azt gondolom, párbeszédet kell nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére, mediálni kell, de nem érdemes »szájba rágni« Márton Áron életét, főleg a fiatalok nem vevők erre.
A tárlat sok minden elmesél, sok benne – mai átlag befogadónak túl sok is – a szöveg, a Márton Árontól vett idézet, ezért egy reels-folyamhoz szokott szemnek a 40 perces »előadás« a múzeumban kibírhatatlanul unalmas. Úgy látom, hatékonyabb, ha kérdezünk. Van ehhez előre elkészített munkalapunk is, kérdésekkel irányítjuk, hogy fedezzék fel, próbálják értelmezni maguknak a látottakat, kapcsolják egyrészt az előzetes történelmi ismereteikhez, másrészt a családjuk huszadik századi történetéhez, harmadrészt a saját gondolataikhoz, véleményükhöz, esetleg problémáikhoz” – emelte ki Lázár Csilla.
A 2025-ös konferenciával egybekötött kiállítás: Márton Áron püspök és a szociális testvérek együttműködése
Fotó: Márton Áron Múzeum
Hozzátette,
nemcsak a huszadik, de a huszonegyedik században születettek számára is.
Lázár Csillától a múzeum látogatóinak száma alakulásáról is érdeklődtünk. Mint mondta, főleg magyarok a látogatóik, román látogatójuk csak elvétve van, de persze nem is kifejezetten ezt a célcsoportot megcélozva készült a tárlat. „Ahogyan említettem, eléggé sok szöveg olvasható a kiállításon, egy kicsike tárlaton ezt a mennyiségű szöveget nem lehetett volna több nyelven megjeleníteni, ahhoz teljesen más koncepcióra lenne szükség. Van ugyan román nyelvű audio guide-unk, de elképzelem, hogy egy magyarul nem beszélő látogatónak akkor is frusztráló a falon a sok, számára érthetetlen szöveg, ha közben ennek egy részét román nyelven hallgathatja. Kellene, és ha az emlékév megvalósul,
de a domokosi kiállításon egyelőre nem fogunk változtatni, mert ennek elsősorban az (erdélyi és nem erdélyi) magyarok a célcsoportja, elsősorban is azok, akiknek nem volt személyes »találkozása» a püspökkel” – fejtette ki a székelyföldi központ vezetője.
Márton Áron médiatábor Csíkszentdomokoson 2025-ben
Fotó: Márton Áron Múzeum
Rámutatott, nyilván erdélyi látogatójuk van legtöbb, de sok magyarországi diák- és zarándokcsoport is felkeresi a központot, pünkösd környékén kulminál az érdeklődés minden évben: a látogatók száma nem „egetverő”, 2-3000 fő között mozog évente. „Egy alkalmazottak nélkül, csak önkéntesekkel működtetett, nem nagy turisztikai centrumban található, a turista útvonalaktól félreeső múzeumként ennél nagyobb látogatószámot csak nagyon nagy ráfordítással tudnánk generálni, erre pillanatnyilag nem látok lehetőséget, de egyszer majd eljöhet ennek is az ideje” – fogalmazott a vezető.
A központ számos nívós konferenciát is szervez, Márton Áron szerteágazó életművét szakértők közelítik. A konferenciák hozadékairól Lázár Csilla elmondta, egyrészről azt szerették volna, hogy a – tőlük teljesen függetlenül – folyó kutatások szélesebb nyilvánosságot kapjanak, illetve hogy a katolikus egyház, illetve az erdélyi magyarok huszadik századi jelenségeit (s benne talán elkerülhetetlenül Márton Áron püspök szerepét) kutató történészek, szociológusok, egyháztörténészek találkozzanak, egymást inspirálják, ahogyan jó konferenciákon lenni szokott.
A püspök életművével ismerkedtek a fiatalok a múzeumban
Fotó: Márton Áron Múzeum
hanem inkább Márton Áron iránti tisztelet és kíváncsiság hozza őket augusztus végén Csíkszentdomokosra. Ezért 2013 óta ünnepélyes, kezdetben Jakubinyi György, most Kovács Gergely érsek által celebrált szentmisével kezdjük a megemlékezést, amelynek – érthető módon – sokkal számosabb a közönsége, mint a szentmisét követő konferenciáknak. De a 80-120 személy, aki végighallgatja a szentmisét követő egész napos előadássorozatot, így is igen megtisztelő” – mondta a központ vezetője.
Márton Áron életművével ismerkednek fiatalok a csíkszentdomokosi múzeumban
Fotó: Márton Áron Múzeum
Mint fogalmazott, a központ nem kutatóintézet, vagy szakmai szervezet – civil, vidéki szervezetként nincsenek is olyan eszközei, amelyekkel Márton Áron és korának kutatását ők maguk ösztönözhetnék,
Az itt elhangzott előadások zömét kiadványokban, folyóiratokban (legtöbbet a Székelyföld folyóiratban) is elolvashatja az, aki nem tud eljönni Domokosra augusztus végén.
Az RMDSZ törvénytervezete felhívja a figyelmet, hogy Márton Áront a romániai zsidóság védelmében tanúsított bátor kiállásáért a Yad Vashem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. „Ez a tény Románia történelmének része, és olyan erkölcsi mércét jelent, amely az egész társadalom számára irányadó kell hogy legyen a jövőben is” – áll az indoklásban. Lázár Csillát megkérdeztük, hogyan látja, miért lényeges a püspök munkásságának ezt a szeletét kiemelten ismertté tenni, népszerűsíteni.
A Márton Áronról szóló román nyelvű,Neclintit című kötet borítója
Fotó: Márton Áron Múzeum
„Márton Áron – nemcsak püspökként, de korábban papként is –
az igazságosság és emberség nevében. Ennek egyik legfontosabb példája valóban az 1944-ben elmondott beszéde és a magyar hatóságnak írt levelei, amelyekben a deportálások megakadályozását követelte. Az emberi méltóságot a későbbiekben is ugyanilyen következetesen védelmezte, amikor a második világháború után a magyar és német kisebbség kollektív büntetése ellen, vagy a vallásuk gyakorlásától eltiltott görögkatolikusok érdekében szólalt fel, sőt cselekedett” – összegezte Lázár Csilla. Idézte a püspököt, aki egész tanításának egyik sarkalatos pontja a mások iránti keresztény felelősség:
közreműködni az igazságos szociális rend megvalósításáért Európában és a világ bármely részében”. Lázár Csilla rámutatott, rengeteg hasonló üzenet, tanítás, gondolat idézhető Márton Árontól, de ami legfontosabb, ennek a tanításnak egész életével hitelt és nyomatékot is adott. „Nem véletlen, hogy II. Szent János Pál Pápa a Márton Áron püspökről elmondható felsőfokú jelzők közül éppen az »integerissimus«-t tartotta fontosnak kiemelni. Ezt az felsőfokú integritást tartom én egyik legfontosabb (és legnehezebb) »leckének«, amit Márton Áron püspöktől bárcsak eltanulhatnánk” – fogalmazott a központ vezetője.
Dr. Marton József előadása a 2023-as konferencián
Fotó: Márton Áron Múzeum
Az iktatott tervezet ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy 2026-ban kulturális, oktatási és közösségi események keretében kerüljön sor Márton Áron életművének és örökségének bemutatására. A múzeum vezetőjét arra kértük, fejtse ki meglátásait a témában. „Először is, valóban megtisztelő, hogy (végre) Romániában állami szinten elismerik, sőt – ha megszavazzák a törvényt – kiemelik Márton Áron püspök jelentőségét.
Ugyanakkor ez a nyitás nagyon nagy felelősséget és rengeteg feladatot ró ránk. Muszáj kimondani, hogy hatalmas adósságaink vannak a román közönség felé.
– tette fel a kérdést Lázár Csilla.
Mint sorolta, készült Cristian Amza jóvoltából egy dokumentumfilm jópár éve (a film itt tekinthető meg), egy-két román nyelvű kiadvány (jórészt Kovács Gergely érsek, korábbi posztulátor közreműködésével), Denisa Bodeanunak köszönhetően jelennek meg román, sőt angol nyelven is történészi kutatások, de például nagyon csekély a román nyelvre fordított elsődleges Márton Áron-szöveg.
A Márton Áron Múzeum gondozásában és kiadásában pár éve megjelentettek egy kisebb beszédgyűjteményt Neclintit címmel, de ennek terjesztése nem volt eléggé hatékony – van tehát, amit pótolni. „Visszacsatolok oda, amit a püspöktől korábban parafrazáltam: »A kereszténynek elsősorban nem a jogaira kell gondolnia, hanem a kötelességeire, melyekkel a közösségnek tartozik…«
És persze nem csupán a román kultúrájú emberek felé kell aktívabban nyitni, de a fiatalok felé is, és olyanok felé is, akik az egyház szempontjából peremen vannak” – mondta Lázár Csilla.
Konferencia a Márton Áron Zarándokközpontban, 2025. augusztus 30.
Fotó: Márton Áron Múzeum
A csíkszentdomokosi központ évek óta szervez létszámát tekintve szerény, de földrajzi kiterjedését nézve ambíciós táborokat: 2025 augusztusában is volt délvidéki, felvidéki és magyarországi táborozójuk a Márton Áron nevével fémjelzett, az ő jelentőségét a fiatalok számára megfogalmazni próbáló helyi médiatáborukban. A táborban a fiatalok által készített videókat itt és itt és itt és itt lehet megtekinteni.
„Az itt készült shortok (rövid, telefonnal készült videók) azt mutatják, van a gyerekekben fogékonyság, igény olyan példaképek iránt, amilyen Márton Áron püspök, ha kicsit »mediálunk« számukra, ha felkínáljuk a nekik otthonos kifejezési formákat. Ha a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont kap majd szerepet, megbízatást az emlékévben (túl azon, amit emlékévtől függetlenül is vállalni szoktunk), elsősorban ilyen, fiatalokkal szemben nyitott, az ő világukra figyelő, az ő igyekezetüket, kíváncsiságukat méltányoló programokat is szeretnénk szervezni.
Ilyeneken gondolkodunk, tervezgetünk. Kívánjuk, nemcsak magunknak, az olvasóknak is, hogy sok jó lehetőséget adjon Isten ez új évben, s hogy tudjunk is élni ezekkel a lehetőségekkel” – fejtette ki a Krónikának a központ vezetője.
Köllő Ildikó filmrendezőtől tanulnak a fiatalok mobiltelefonos videókészítést
Fotó: Márton Áron Múzeum

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Idén több mint 50%-kal nőtt a medvékkel kapcsolatos beavatkozások száma 2024-hez képest – derül ki a Brassó megyei csendőrség szerdán közzétett jelentéséből.
Több ezer bejelentés, ideiglenes védelmi határozatok százai és gyakran alkalmazott elektronikus megfigyelőeszközök jelzik, milyen kihívást jelent a családon belüli erőszak Bihar megyében. A megyei rendőr-főkapitányság részletes adatokkal szolgált.
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Történetében először Nagyszebennek városi kórháza lesz, miután a helyi tanács kedden egyhangú szavazással jóváhagyta a szállításügyi minisztériumnak alárendelt CFR-kórház átvételét a helyi önkormányzat kezelésébe.
Decemberben másodszor vették őrizetbe minősített lopás miatt azt a 22 éves, tenkei fiatalembert, aki újra elindult lopni. A nyomkövető viselésére kötelezett gyanúsított ezúttal előzetes letartóztatásba került.
Egy személy meghalt keddre virradóra, amikor kigyulladt és leégett egy faház a Kolozs megyei, Magyarpalatkához tartozó Mezőszava faluban.
A meteorológusok bejelentették, hogy a hideg légáramlás a következő napokban áthalad Románián, így szilveszterkor az egész országban fagyos hőmérsékletet, több régióban havazást hoz.
Több száz kilogramm illegális pirotechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök Szatmár megyében. A rendőrség nemcsak ellenőrzésekkel, hanem megelőző tájékoztató kampánnyal is igyekeznek felhívni a figyelmet az új jogszabályi előírásokra.
A Kolozsvári Waldorf Líceum aligazgatónőjének menesztése nyomán az elmúlt napokban egymásnak feszültek intézményi álláspontok, jogértelmezések és közösségi reakciók.
Több mint egymillió euró értékű vagyon megszerzésére törekedett az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével meggyilkolta édesanyját.
szóljon hozzá!