
A szilveszteri, év végi humor, a játék ősi eszköz arra, hogy ezt az átmenetet kezelhetővé tegyük
Fotó: Freepik.com
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe. A humor szilveszterkor tisztító erőt jelent, és minden közösség valamilyen formában megünnepli a régi esztendő elengedését és az új köszöntését.
2025. december 30., 18:562025. december 30., 18:56
2025. december 30., 22:442025. december 30., 22:44
Szilveszterkor mintha kollektív „felmentést kapnánk” a komolyság alól: tréfálkozunk, zajt csapunk, maskarába bújunk, babonás dolgokat művelünk, sőt:
Az év vége kultúrtörténetileg határidő: régi és új, rend és káosz, ismert és ismeretlen közti küszöb. A humor, a játék ősi eszköz arra, hogy ezt az átmenetet kezelhetővé tegyük.
Az antropológia régóta ismeri a „liminális idő” fogalmát: az átmenet idejét, amikor a szabályok fellazulnak. A római Szaturnália ünnepén például a rabszolgák „urakká” válhattak egy napra, gúnyolódni lehetett a hatalmon, maszkokat hordtak, tréfák és túlzások uralták a közösségi életet.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes. A tréfálkozás azért is „kötelező”, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe. A humor itt tisztító erő.
A magyar év végi hagyományok egyszerre praktikusak és mágikusak. A zajkeltés (petárda, kolomp, trombita) eredetileg gonoszűző funkciót töltött be. A disznóhús fogyasztása előrehaladást jelent („kitúrja a szerencsét”), míg a baromfi tiltott volt („elkaparja a szerencsét”). Lencsét, borsót, babot ettek és esznek ma is – az apró szemek a pénzt jelképezték.
A tréfák gyakran ijesztőbe hajlottak – maszkos alakok, hirtelen zaj –, mert a félelem és nevetés határa ilyenkor szándékosan elmosódott.
A szilveszterizajkeltés (petárda, kolomp, trombita) eredetileg gonoszűző funkciót töltött be
Fotó: Beliczay László
Különleges év végi európai szokások
Tréfa, zaj: miért maradt meg ma is?
A modern szilveszter gyakran tűnik puszta bulinak, mégis ugyanazt a mély szükségletet hordozza: lezárni, kinevetni, elengedni.
Szépen terített asztal is jelzi a szilveszteri mulatság ünnepélyességét
Fotó: Ürmösi Levente Mihály
Szilveszterkor ezért nevetünk „hangosabban”, mint máskor. Nem azért, mert minden rendben van, hanem mert bízunk benne, hogy rendben lesz. A humor ebben az értelemben nem könnyelműség, hanem ősi bölcsesség: aki nevetve lép át az új évbe, az nem védtelenül teszi.
Európa szilveszteri szokásai első pillantásra gyakran különcnek vagy irracionálisnak tűnnek: tárgyakat törnek, ételt dobnak el, furcsa szabályok szerint lépnek be egymás házába, vagy épp veszélyesnek ható rituálékat végeznek.
Törés és pusztítás mint szerencseidézés
Dániában a szilveszteri tányértörés nem agresszió, hanem szimbolikus ajándékozás. A tárgy feláldozása – különösen egy használati eszközé – a bőség reményét hordozza: ami eltörik, az „helyet csinál” az újnak. Ezt a logikát Marcel Mauss (1872–1950) francia szociológus és antropológus, a modern társadalomtudomány egyik meghatározó alakja ajándékelmélete magyarázza: eszerint a törött tárgy nem veszteség, hanem kapcsolati befektetés.
A tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe
Fotó: Freepik.com
Hasonló elv működik Németországban és Ausztriában az ólomöntés (Bleigießen) hagyományában. A megolvasztott fém véletlenszerű formája nem konkrét jóslat, hanem értelmezési játék: a jövő még alakítható, de már „anyaga van”.
Küszöbhelyzetek mágiája
A szilveszterhez kötődő európai rítusok nagy része küszöbhelyzetekhez kapcsolódik. Skócia „first footing” szokása szerint az első belépő személy tulajdonságai meghatározzák az év minőségét.
Étkezési furcsaságok
Az ételhez kötődő európai szilveszteri szokások – például a spanyol szőlőevés vagy a görög gránátalma szétzúzása – a számlálható bőség logikáját követik. A szemek, magok, falatok mind mennyiséghez kötött reményt jelentenek: ahány darab, annyi esély.
A modern városi ember számára ismeretlen ez a létbizonytalanság, de a rítus megmaradt, mert strukturálja az időt és az elvárást.
Rendkívüli viselkedés mint társadalmi szelep
Számos európai térségben – például Olaszország egyes déli városaiban – szilveszterkor régi tárgyakat dobnak ki az ablakon. Ez nem pusztán veszélyes folklór, hanem a társadalmi rend kontrollált felfüggesztése. Victor Turner (1920–1983) brit kulturális antropológus, a rituálék, szimbólumok és társadalmi átmenetek egyik legnagyobb hatású kutatója szerint a liminális időszakban
Az európai ember – bármilyen racionalistának is tartja magát – ilyenkor elfogadja, hogy az idő nem csupán mérhető, hanem alakítható, megszólítható, kiengesztelhető.
Európa szilveszteri hagyományai azt mutatják, hogy a modernitás nem számolta fel a mágikus gondolkodást, csak átalakította. A törés, a zaj, a furcsa szabályok és játékos babonák mind ugyanazt szolgálják: hogy az új év ne véletlenszerűen, hanem jelentéssel telítve kezdődjön. Az etnológia szemében ezek nem túlélések, hanem élő bizonyítékai annak, hogy az ember ma is rítusokon keresztül tanul meg bízni a jövőben.
Fény és zaj. Év végén sok helyen tűzijátékkal ünnepelnek
Fotó: Beliczay László
A „Szilveszter” név használata az év utolsó napjára
A „Szilveszter” név használata az év utolsó napjára nem magától értetődő, és kifejezetten keresztény–kultúrtörténeti eredetű jelenség. A magyar nyelvterületen (és több más európai nyelvben is) azért lett ez a nap Szilveszter, mert december 31. Szent Szilveszter pápa emléknapja.
Bár személye köré később legendák szövődtek, történelmi jelentősége abban áll, hogy az Egyház az üldözött létből törvényes és nyilvános intézménnyé vált. Halála napja december 31., és a keresztény liturgikus naptárban ettől kezdve ez a nap Szent Szilveszter ünnepe lett.

A brassói önkormányzat idén már nem szervez tűzijátékot a Tanácstéren, helyette lézer show várható – jelentette be hétfőn a városháza.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!