
Nagy hó, sok lehetőség a játékra. Az erdélyi városokban is gombamód „elszaporodtak” a hóemberek és hóasszonyok
Fotó: Tuchiluș Alex
A matek is jobban megy, ha a hógolyózás a motiváció, hiszen a mostani erdélyi elemisták, akik alig láttak igazi telet az elmúlt években, módfelett örülnek a hóesésnek, szánkózásnak – fejtette ki megkeresésünkre Vita Piroska, a Maros megyei Marosvécs községhez tartozó Disznajó általános iskolájának tanítónője. Elemista diákjai elmondták, miért is örülnek az igazi erdélyi télnek, valamint azt: amióta sok a hó, jóval több időt töltenek a szabadban, mint más teleken. Egyikük úgy fogalmazott, hogy „hóban játszásnak minden egyes perce megéri”.
2026. január 17., 08:542026. január 17., 08:54
2026. január 17., 08:552026. január 17., 08:55
Mivel az elmúlt években kevés hó esett, az erdélyi elemisták számára szinte ismeretlen volt az igazi tél, a nagy hideg, a bőséges havazás, szánkózásra, hóemberépítésre, hóban hempergésre, hógolyózásra pedig alig-alig nyílt lehetőség. Akik ma 6-10 évesek, azok szinte nem is emlékezhetnek igazi télre, hiszen az elmúlt években nagyjából szárazak, vagy esetleg esősek-latyakosak voltak a téli hónapok. A 2010 és 2026 közti időszak január hónapjainak havazásait összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), az elemzés szerint egyre kevesebb hó esett, de szélsőséges időjárási eseményekre ezután is számítani lehet.
Nagyváradon is szokatlanul nagy hónak örülhettek az elmúlt időszakban a gyerekek
Fotó: Alexandru Nițescu
hiszen azóta az ország legnagyobb részén vastag a hótakaró, nagyvárosban és kisebb településeken egyaránt örülhetnek a kisebbek az igazi télnek. Kolozsvári tömbháznegyedekben is rengeteg gyerek tartózkodik a szabadban, az év elejétől pedig szinte „gombamód” szaporodtak a hóemberek: egy-egy tömbház körül akár 7-8 kisebb-nagyobb hóember is álldogállt és álldogál.
A Maros megyei Disznajó általános iskolájának tanítónőjét, Vita Piroskát kérdeztük meg arról, hogy miként fogadták az elemisták az igazi telet. Arról is beszélgettünk, hogy mivel a mostani 0–4. osztályosoknak nem volt a nagy hóról igazi élményanyaguk, okozott-e mindez gondot az oktatásban: ugyanis a téli olvasmányokban, a gyerekeknek szóló irodalomban hangsúlyos szerep jut a tél örömeinek. „Egyik kedvenc versem, a nagyon régi olvasáskönyvekben is szereplő Szabó Lőrinc-vers, amelynek címe: Esik a hó.
amikor a tél szépségeiről és viszontagságairól indított beszélgetést” – ecsetelte a pedagógus, Mint mondta, az utóbbi időben azonban ez drasztikusan megváltozott, rá kellett döbbenniük a tanítóknak, hogy az olyan magától értetődő, természetesnek tűnő jelenséget. mint hó, tél, hideg, jégvirág stb., részletesen el kell magyarázni a gyerekeknek, illusztrálni, képeken, videókon megmutatni, hogy az adott irodalmi műben leírtakat megértse, el tudja képzelni.
„A karácsonyi vakáció előtti utolsó tanórák egyikén negyedik osztályommal Móra Ferenc A szánkó című olvasmányát dolgoztuk fel. Hónak híre-pora sem volt még és nem is reménykedtünk fehér karácsonyban, havazásban. A YouTube-on megnéztük a fehér-fekete filmváltozatot, előzőleg megbeszélve, hogy alaposan figyeljék meg a szereplők ruházatát, a falucska házait, a gyerekeket. Mondanom sem kell, hogy a legszembetűnőbb a mindent beborító, derékig érő hó volt:
– ecsetelte a pedagógus.
Aprócska hóember „született” az egyik városi padon
Fotó: Alexandru Nițescu
Mint mondta, az új évben „csoda történt”: elkezdett pilinkézni, szállingózni, aztán egyre sűrűbben hullani a hó. „Az újév első olvasás óráján visszatértünk A szánkó című olvasmányra. Elképesztően más volt a hatása, úgy, hogy a szomszéd kertet vastag hótakaró borítja, úgy hull a hó, mint a nagyon giccses karácsonyi online képeslapokon, a gyerekek szüneten megvívják saját hócsatáikat és kipirult arccal, havas sapkával, kesztyűvel érkeznek be a következő órára. Érdekes észrevétel, hogy micsoda hatalmas motiváció a matekóra elején kilátásba helyezett hógolyózás – szigorúan nem egymás arcába: olyan energiával, erővel dolgoznak, hogy kétszer annyi feladatot sikerül megoldani, mint egy borús, szürke hétköznapon” – ecsetelte Vita Piroska.
„Kedvenc évszakom lett a tél”
Azt is megfogalmazta, hogy az erdélyi tél beköszönte, a szokatlanul nagy havazások bosszúságot jelentenek sok felnőtt számára: hóseprés, akadozó áramszolgáltatás, téboly a közlekedésben, mindenféle apró és nagyobb bosszúság – de érdemes meghallgatni a gyerekeket, akik számára nagy örömöt jelent az igazi tél.
Tanítványa, a másodikos Zsigmond Szintia úgy nyilatkozott, hogy nagyon szereti a telet. „Még sosem emlékszem ilyen nagy hóra. Szeretem a telet, mert készítettem hóembert. Élveztem a mostani iskolás hócsatákat. Szeretem, ha kitátom a számat és belehull a hópehely” – mondta a kislány.
Hasonlóképpen fogalmazott a negyedik osztályos Zsigmond Kincső.
Az első reggel, mikor hullt a hó, nagyon vártam, hogy kimehessek játszani. El is fáradtam, de megéri minden egyes perc. Idén meglepően sok hó hullt, ezért sokkal többet vagyok a szabadban. Remélem, hogy a hó még sokáig eltart” – mondta Kincső.
A szintén negyedikes Demeter Ákos azt mondta, régóta várta már a telet. „Amikor először megláttam, hogy hull a hó, nagyon örültem neki. Minden reggel, mielőtt elindulok az iskolába, rétegesen felöltözöm, mert nagyon hideg van. Számomra – így, a sok hóval – a tél a szórakozást jelenti: ilyenkor sokat szánkózunk, hóembert építünk, hógólyozunk, korcsolyázunk. A tél nekem egy varázslatos évszak” – mondta a kisfiú.
Igazi tél: 2026 januárjában Erdély-szerte nagy hideg volt, sokat havazott
Fotó: Alexandru Nițescu
Vita Piroska tanítónő saját benyomásait is megosztotta velünk a téllel és a gyerekek reakciójával kapcsolatban.
elgondolkozom azon: milyen egyszerű, és mennyire kevés dolog kell a boldogsághoz: elég egy kiadós, tartós, nem sietve elolvadó hó” – mondta a pedagógus.

Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!