Nagy hó, sok lehetőség a játékra. Az erdélyi városokban is gombamód „elszaporodtak” a hóemberek és hóasszonyok
Fotó: Tuchiluș Alex
A matek is jobban megy, ha a hógolyózás a motiváció, hiszen a mostani erdélyi elemisták, akik alig láttak igazi telet az elmúlt években, módfelett örülnek a hóesésnek, szánkózásnak – fejtette ki megkeresésünkre Vita Piroska, a Maros megyei Marosvécs községhez tartozó Disznajó általános iskolájának tanítónője. Elemista diákjai elmondták, miért is örülnek az igazi erdélyi télnek, valamint azt: amióta sok a hó, jóval több időt töltenek a szabadban, mint más teleken. Egyikük úgy fogalmazott, hogy „hóban játszásnak minden egyes perce megéri”.
2026. január 17., 08:542026. január 17., 08:54
2026. január 17., 08:552026. január 17., 08:55
Mivel az elmúlt években kevés hó esett, az erdélyi elemisták számára szinte ismeretlen volt az igazi tél, a nagy hideg, a bőséges havazás, szánkózásra, hóemberépítésre, hóban hempergésre, hógolyózásra pedig alig-alig nyílt lehetőség. Akik ma 6-10 évesek, azok szinte nem is emlékezhetnek igazi télre, hiszen az elmúlt években nagyjából szárazak, vagy esetleg esősek-latyakosak voltak a téli hónapok. A 2010 és 2026 közti időszak január hónapjainak havazásait összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), az elemzés szerint egyre kevesebb hó esett, de szélsőséges időjárási eseményekre ezután is számítani lehet.
Nagyváradon is szokatlanul nagy hónak örülhettek az elmúlt időszakban a gyerekek
Fotó: Alexandru Nițescu
hiszen azóta az ország legnagyobb részén vastag a hótakaró, nagyvárosban és kisebb településeken egyaránt örülhetnek a kisebbek az igazi télnek. Kolozsvári tömbháznegyedekben is rengeteg gyerek tartózkodik a szabadban, az év elejétől pedig szinte „gombamód” szaporodtak a hóemberek: egy-egy tömbház körül akár 7-8 kisebb-nagyobb hóember is álldogállt és álldogál.
A Maros megyei Disznajó általános iskolájának tanítónőjét, Vita Piroskát kérdeztük meg arról, hogy miként fogadták az elemisták az igazi telet. Arról is beszélgettünk, hogy mivel a mostani 0–4. osztályosoknak nem volt a nagy hóról igazi élményanyaguk, okozott-e mindez gondot az oktatásban: ugyanis a téli olvasmányokban, a gyerekeknek szóló irodalomban hangsúlyos szerep jut a tél örömeinek. „Egyik kedvenc versem, a nagyon régi olvasáskönyvekben is szereplő Szabó Lőrinc-vers, amelynek címe: Esik a hó.
amikor a tél szépségeiről és viszontagságairól indított beszélgetést” – ecsetelte a pedagógus, Mint mondta, az utóbbi időben azonban ez drasztikusan megváltozott, rá kellett döbbenniük a tanítóknak, hogy az olyan magától értetődő, természetesnek tűnő jelenséget. mint hó, tél, hideg, jégvirág stb., részletesen el kell magyarázni a gyerekeknek, illusztrálni, képeken, videókon megmutatni, hogy az adott irodalmi műben leírtakat megértse, el tudja képzelni.
„A karácsonyi vakáció előtti utolsó tanórák egyikén negyedik osztályommal Móra Ferenc A szánkó című olvasmányát dolgoztuk fel. Hónak híre-pora sem volt még és nem is reménykedtünk fehér karácsonyban, havazásban. A YouTube-on megnéztük a fehér-fekete filmváltozatot, előzőleg megbeszélve, hogy alaposan figyeljék meg a szereplők ruházatát, a falucska házait, a gyerekeket. Mondanom sem kell, hogy a legszembetűnőbb a mindent beborító, derékig érő hó volt:
– ecsetelte a pedagógus.
Aprócska hóember „született” az egyik városi padon
Fotó: Alexandru Nițescu
Mint mondta, az új évben „csoda történt”: elkezdett pilinkézni, szállingózni, aztán egyre sűrűbben hullani a hó. „Az újév első olvasás óráján visszatértünk A szánkó című olvasmányra. Elképesztően más volt a hatása, úgy, hogy a szomszéd kertet vastag hótakaró borítja, úgy hull a hó, mint a nagyon giccses karácsonyi online képeslapokon, a gyerekek szüneten megvívják saját hócsatáikat és kipirult arccal, havas sapkával, kesztyűvel érkeznek be a következő órára. Érdekes észrevétel, hogy micsoda hatalmas motiváció a matekóra elején kilátásba helyezett hógolyózás – szigorúan nem egymás arcába: olyan energiával, erővel dolgoznak, hogy kétszer annyi feladatot sikerül megoldani, mint egy borús, szürke hétköznapon” – ecsetelte Vita Piroska.
„Kedvenc évszakom lett a tél”
Azt is megfogalmazta, hogy az erdélyi tél beköszönte, a szokatlanul nagy havazások bosszúságot jelentenek sok felnőtt számára: hóseprés, akadozó áramszolgáltatás, téboly a közlekedésben, mindenféle apró és nagyobb bosszúság – de érdemes meghallgatni a gyerekeket, akik számára nagy örömöt jelent az igazi tél.
Tanítványa, a másodikos Zsigmond Szintia úgy nyilatkozott, hogy nagyon szereti a telet. „Még sosem emlékszem ilyen nagy hóra. Szeretem a telet, mert készítettem hóembert. Élveztem a mostani iskolás hócsatákat. Szeretem, ha kitátom a számat és belehull a hópehely” – mondta a kislány.
Hasonlóképpen fogalmazott a negyedik osztályos Zsigmond Kincső.
Az első reggel, mikor hullt a hó, nagyon vártam, hogy kimehessek játszani. El is fáradtam, de megéri minden egyes perc. Idén meglepően sok hó hullt, ezért sokkal többet vagyok a szabadban. Remélem, hogy a hó még sokáig eltart” – mondta Kincső.
A szintén negyedikes Demeter Ákos azt mondta, régóta várta már a telet. „Amikor először megláttam, hogy hull a hó, nagyon örültem neki. Minden reggel, mielőtt elindulok az iskolába, rétegesen felöltözöm, mert nagyon hideg van. Számomra – így, a sok hóval – a tél a szórakozást jelenti: ilyenkor sokat szánkózunk, hóembert építünk, hógólyozunk, korcsolyázunk. A tél nekem egy varázslatos évszak” – mondta a kisfiú.
Igazi tél: 2026 januárjában Erdély-szerte nagy hideg volt, sokat havazott
Fotó: Alexandru Nițescu
Vita Piroska tanítónő saját benyomásait is megosztotta velünk a téllel és a gyerekek reakciójával kapcsolatban.
elgondolkozom azon: milyen egyszerű, és mennyire kevés dolog kell a boldogsághoz: elég egy kiadós, tartós, nem sietve elolvadó hó” – mondta a pedagógus.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!