Nagy hó, sok lehetőség a játékra. Az erdélyi városokban is gombamód „elszaporodtak” a hóemberek és hóasszonyok
Fotó: Tuchiluș Alex
A matek is jobban megy, ha a hógolyózás a motiváció, hiszen a mostani erdélyi elemisták, akik alig láttak igazi telet az elmúlt években, módfelett örülnek a hóesésnek, szánkózásnak – fejtette ki megkeresésünkre Vita Piroska, a Maros megyei Marosvécs községhez tartozó Disznajó általános iskolájának tanítónője. Elemista diákjai elmondták, miért is örülnek az igazi erdélyi télnek, valamint azt: amióta sok a hó, jóval több időt töltenek a szabadban, mint más teleken. Egyikük úgy fogalmazott, hogy „hóban játszásnak minden egyes perce megéri”.
2026. január 17., 08:542026. január 17., 08:54
2026. január 17., 08:552026. január 17., 08:55
Mivel az elmúlt években kevés hó esett, az erdélyi elemisták számára szinte ismeretlen volt az igazi tél, a nagy hideg, a bőséges havazás, szánkózásra, hóemberépítésre, hóban hempergésre, hógolyózásra pedig alig-alig nyílt lehetőség. Akik ma 6-10 évesek, azok szinte nem is emlékezhetnek igazi télre, hiszen az elmúlt években nagyjából szárazak, vagy esetleg esősek-latyakosak voltak a téli hónapok. A 2010 és 2026 közti időszak január hónapjainak havazásait összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), az elemzés szerint egyre kevesebb hó esett, de szélsőséges időjárási eseményekre ezután is számítani lehet.
Nagyváradon is szokatlanul nagy hónak örülhettek az elmúlt időszakban a gyerekek
Fotó: Alexandru Nițescu
hiszen azóta az ország legnagyobb részén vastag a hótakaró, nagyvárosban és kisebb településeken egyaránt örülhetnek a kisebbek az igazi télnek. Kolozsvári tömbháznegyedekben is rengeteg gyerek tartózkodik a szabadban, az év elejétől pedig szinte „gombamód” szaporodtak a hóemberek: egy-egy tömbház körül akár 7-8 kisebb-nagyobb hóember is álldogállt és álldogál.
A Maros megyei Disznajó általános iskolájának tanítónőjét, Vita Piroskát kérdeztük meg arról, hogy miként fogadták az elemisták az igazi telet. Arról is beszélgettünk, hogy mivel a mostani 0–4. osztályosoknak nem volt a nagy hóról igazi élményanyaguk, okozott-e mindez gondot az oktatásban: ugyanis a téli olvasmányokban, a gyerekeknek szóló irodalomban hangsúlyos szerep jut a tél örömeinek. „Egyik kedvenc versem, a nagyon régi olvasáskönyvekben is szereplő Szabó Lőrinc-vers, amelynek címe: Esik a hó.
amikor a tél szépségeiről és viszontagságairól indított beszélgetést” – ecsetelte a pedagógus, Mint mondta, az utóbbi időben azonban ez drasztikusan megváltozott, rá kellett döbbenniük a tanítóknak, hogy az olyan magától értetődő, természetesnek tűnő jelenséget. mint hó, tél, hideg, jégvirág stb., részletesen el kell magyarázni a gyerekeknek, illusztrálni, képeken, videókon megmutatni, hogy az adott irodalmi műben leírtakat megértse, el tudja képzelni.
„A karácsonyi vakáció előtti utolsó tanórák egyikén negyedik osztályommal Móra Ferenc A szánkó című olvasmányát dolgoztuk fel. Hónak híre-pora sem volt még és nem is reménykedtünk fehér karácsonyban, havazásban. A YouTube-on megnéztük a fehér-fekete filmváltozatot, előzőleg megbeszélve, hogy alaposan figyeljék meg a szereplők ruházatát, a falucska házait, a gyerekeket. Mondanom sem kell, hogy a legszembetűnőbb a mindent beborító, derékig érő hó volt:
– ecsetelte a pedagógus.
Aprócska hóember „született” az egyik városi padon
Fotó: Alexandru Nițescu
Mint mondta, az új évben „csoda történt”: elkezdett pilinkézni, szállingózni, aztán egyre sűrűbben hullani a hó. „Az újév első olvasás óráján visszatértünk A szánkó című olvasmányra. Elképesztően más volt a hatása, úgy, hogy a szomszéd kertet vastag hótakaró borítja, úgy hull a hó, mint a nagyon giccses karácsonyi online képeslapokon, a gyerekek szüneten megvívják saját hócsatáikat és kipirult arccal, havas sapkával, kesztyűvel érkeznek be a következő órára. Érdekes észrevétel, hogy micsoda hatalmas motiváció a matekóra elején kilátásba helyezett hógolyózás – szigorúan nem egymás arcába: olyan energiával, erővel dolgoznak, hogy kétszer annyi feladatot sikerül megoldani, mint egy borús, szürke hétköznapon” – ecsetelte Vita Piroska.
„Kedvenc évszakom lett a tél”
Azt is megfogalmazta, hogy az erdélyi tél beköszönte, a szokatlanul nagy havazások bosszúságot jelentenek sok felnőtt számára: hóseprés, akadozó áramszolgáltatás, téboly a közlekedésben, mindenféle apró és nagyobb bosszúság – de érdemes meghallgatni a gyerekeket, akik számára nagy örömöt jelent az igazi tél.
Tanítványa, a másodikos Zsigmond Szintia úgy nyilatkozott, hogy nagyon szereti a telet. „Még sosem emlékszem ilyen nagy hóra. Szeretem a telet, mert készítettem hóembert. Élveztem a mostani iskolás hócsatákat. Szeretem, ha kitátom a számat és belehull a hópehely” – mondta a kislány.
Hasonlóképpen fogalmazott a negyedik osztályos Zsigmond Kincső.
Az első reggel, mikor hullt a hó, nagyon vártam, hogy kimehessek játszani. El is fáradtam, de megéri minden egyes perc. Idén meglepően sok hó hullt, ezért sokkal többet vagyok a szabadban. Remélem, hogy a hó még sokáig eltart” – mondta Kincső.
A szintén negyedikes Demeter Ákos azt mondta, régóta várta már a telet. „Amikor először megláttam, hogy hull a hó, nagyon örültem neki. Minden reggel, mielőtt elindulok az iskolába, rétegesen felöltözöm, mert nagyon hideg van. Számomra – így, a sok hóval – a tél a szórakozást jelenti: ilyenkor sokat szánkózunk, hóembert építünk, hógólyozunk, korcsolyázunk. A tél nekem egy varázslatos évszak” – mondta a kisfiú.
Igazi tél: 2026 januárjában Erdély-szerte nagy hideg volt, sokat havazott
Fotó: Alexandru Nițescu
Vita Piroska tanítónő saját benyomásait is megosztotta velünk a téllel és a gyerekek reakciójával kapcsolatban.
elgondolkozom azon: milyen egyszerű, és mennyire kevés dolog kell a boldogsághoz: elég egy kiadós, tartós, nem sietve elolvadó hó” – mondta a pedagógus.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!